Ma rajtol a katari labdarúgó világbajnokság, mellyel a 2010-es döntés óta számos kifogás merült fel. Már a rendezés odaítélését is több háttéralku és nem kevés korrupciós ügy kísérte, de még az elmúlt napokban is kerültek elő újabb problémák minden idők messze legdrágább világbajnoksága kapcsán. Nyitásként a házigazda lép pályára Ecuador ellen – egy biztos, szinte csak izgalmasabb, és nagyobb érdeklődést ígérő mérkőzéseket láthatunk majd a következő egy hónapban.
2010 decemberében szokatlan módon a 2018-as és a 2022-es világbajnokság helyszínéről is döntött a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA). Előbbit Oroszország kapta, míg a tervek szerint utóbbi (vagyis az idei vébét) az Egyesült Államok rendezhette volna. Ám közbeszólt Katar, nem kevés pénz és Franciaország…
Kilenc nappal a döntés előtt a francia elnök Nicolas Sárkozy Katar akkori miniszterelnökével Hamad bin Jasszim bin Jaber al-Tani sejkkel, és a katari emír fiával, Tamim bin Hamad al-Tanival (2013 óta az emír) tárgyalt. Meghívták még az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökét és a FIFA alelnökét, Michel Platinit. Sarkozy pedig finoman presszionálta Platinit, hogy segítse az arabok rendezési álmait. Megtette, a francia mellett három európai szavazatot szállított és ennek is köszönhetően a voksolást Katar nyerte, amely 5 millió dollárt fizetett a FIFA szegényebb tagállamainak a támogatásért. /Szomália 100 ezer dollárért szavazott./ Összességében bő 200 millió dollárt költött Katar csak a pályázatra!
De Franciaország nyerte a legtöbbet. Az ázsiaiak nem sokkal később 14,6 milliárd dollárért vásároltak vadászrepülőket a galloktól. Beszálltak Sarkozy kedvenc klubjába, az akkor éppen anyagi nehézségekkel küzdő – a komolyabb múlt nélküli – PSG-be, amelybe ma is korlátlanul ömlik a pénz, míg a beIN katari televíziós szolgáltató a Ligue 1 közvetítési jogait vette meg. /A PSG és a beIN főnöke Nasszer al-Kelaifi…/
A döntés ugyan elsöpörte a FIFA vezérkarát, Sepp Blatter elnököt és Platinit, de megúszta a vizsgálódást Gianni Infantino, aki ma a FIFA első embere. Mellékesen évek óta Katarban él – és igyekezett eltussolni az építkezéssel kapcsolatos gondokat – is!
A kissé sáros Michael Platini, az UEFA volt elnöke
Igen, az építkezés is kiemelt szerepet kapott az elmúlt években, ugyanis a kafala rendszerben, a modern rabszolgaságban számos bevándorló dolgozott botrányos munka- és biztonsági körülmények között. Bár Infantino – aki külön levélben kérte a résztvevőket, hogy a vébé alatt mellőzzenek minden politikai nyilatkozatot, – csak néhány esetet ismert el, azonban a hírek szerint 17 ezer (!) munkás halt meg a legdrágább világbajnokság előkészületei során.
Hogy mennyire drága a vébé?
Íme az elmúlt három évtized világbajnokságainak költsége:
- 1994 Egyesült Államok 0.5 milliárd dollár.
- 1998 Franciaország 2.3 milliárd dollár.
- 2002 Dél-Korea, Japán 7 milliárd dollár.
- 2006 Németország 4.3 milliárd dollár.
- 2010 Dél-Afrika 3.6 milliárd dollár.
- 2014 Brazília 15 milliárd dollár.
- 2018 Oroszország 11.6 milliárd dollár.
- És végül, 2022 Katar 220 milliárd dollár…
Persze nem csoda, hogy ilyen sokba kerül, hiszen az eseménynek otthont adó nyolc stadionból a „legrégibb” 2017-ben készült el, míg négy tavaly. Tegyük hozzá, a fentiből a stadionok potom 6-7 milliárdba kerültek, az infrastruktúra kialakítása viszont rengeteg pénzt emésztett fel. S ne feledjük, miután hatalmas hőség vár a játékosokra és a nézőkre, így minden stadionban „milliónyi” légkondicionáló üzemel majd, hogy elviselhetővé tegye az időjárást. Ráadásul ilyen még sohasem volt, hogy a foci vébé télen kerüljön megrendezésre, ráadásul jóval rövidebb felkészülési idővel!
Egy “jófajta” katari megoldás: a 974-es Stadion, amelyet 2021. november 30-án nyitottak meg, és 974 újrahasznosított szállítókonténerből álló ideiglenes helyszín, amely a mostani labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseinek ad otthont, majd szétszerelik. Ez az első ideiglenes helyszín a FIFA világbajnokság történetében.
Egyéb problémák
A rendezési jog megszerzése mellett még számos kritika érte és éri mai napig Katart. Első helyen az emberjogi problémákat, a nők elnyomását, az LMBTQ jogok megtagadását kell említeni, az építőmunkások haláláról már szóltunk. De sokaknak, okkal nem tetszik a túlzott baráti kapcsolat Iránnal és a terroristaszervezetek támogatása sem.
Nem csak a szervezés kerül sokba, de a nézők számára is rendkívül drága az utazás és a szállás. Miközben a helyszínre érkezők számára felhúzott „szurkolói faluban”, a szolid, nem túl kényelmes konténerházakban nem lesz légkondi, mindezt naponta 250 dollárért…
Jelen sorok írásakor pedig a sörsátrakkal akad nem kevés gond. A FIFA főszponzora elviekben a stadionok közelében állíthatta (volna) fel a pavilonjait, most ezt az emír nem akarja engedni. Mi több, a szervezők fejenként négy korsó sörben maximalizálnák az egy személy által (naponta) elfogyasztható mennyiséget. És most képzeljük el, hogy ezt többek közt az angol, német, vagy éppen dán szurkolók miként is akarják majd betartani. S ha már dánok, hét közepén egy dán tévéstábnak gyűlt meg a baja a „kedves” szervezőkkel, akik forgatás közben kapcsolták le a villanyt, majd közölték, akár a kamerát is összetörhetnék.
Miközben a katari szervezők helyieket fizethettek, hogy adják ki magukat szurkolóknak, mert messze nem érkezik annyi turista, mint amennyit reméltek. Sőt, Európa több országában is úgy döntöttek a focirajongók, hogy bojkottálják a katari vébét.
Izraeliek a vébén
Az izraeli válogatott ezúttal sem jutott ki a világbajnokságra, így továbbra is az 1970-es, mexikói vébé az egyetlen, amelyen szerepeltek az ország labdarúgói. Izraelnek és Katarnak nincsenek diplomáciai kapcsolatai, ezért november elején a FIFA közbenjárásával állapodott meg a két ország abban, hogy izraeli (és palesztin) szurkolók is részt vehessenek a labdarúgó világbajnokságon. A Ben Gurion reptér és Doha közötti charterjáratokat egy külföldi légitársaság üzemelteti, és Izrael biztonsági intézkedései vonatkoznak rájuk. A vébé miatt ideiglenesen (újra) megnyílik (a 2008-ban bezárt) izraeli konzulátus Dohában. Becslések szerint a megállapodásnak legalább 10 ezer – jeggyel rendelkező – izraeli focirajongó örült.
Mire számíthatunk?
Mint szinte minden világbajnokságon, valószínű idén is az európai és a dél-amerikai csapatok küzdhetnek a végjátékban, míg a nagy kérdés, sikerül-e végre az igazi áttörés valamely afrikai együttesnek. Utóbbira talán most van a legkevesebb esély. A világbajnoki győzelemért legnagyobb eséllyel Brazília, a vélhetően utolsó vébéjén szereplő Messi vezérletével Argentína és a címvédő franciák hajtanak. A fogadóirodák szerint odaérhet a megfiatalított Spanyolország, míg a szurkolók közül sokan Belgiumtól várják, hogy sokáig juthat. Meglepetésre talán a dánoktól számítanak legtöbben. Szokatlan módon a németek csak a hatodik legesélyesebbnek számítanak, de nincs is igazán erős csapatuk, ám ugye őket sosem szabad leírni. Ami biztos, az olaszokkal nem kell számolni, ugyanis nem jutottak ki a vébére.
Fontos linkek:
https://www.fifa.com/fifaplus/en/tournaments/mens/worldcup/qatar2022