Múltak az évek, pontosan huszonkettő telt el azóta, hogy Jákob elinalt a bátyja haragja elől. Lábán házában élt, feleségei lettek és majd egy tucat gyereke. Egy napon elérkezett az idő, hogy visszatérjen a szülőföldjére.

Azon gondolkodott, hogy vajon a testvére még mindig dühös-e rá a csellel megszerzett áldás miatt? “Gyűlöl-e még engem Ézsau?” -morfondírozott magában. “Vajon bosszút fog állni az ellopott áldás miatt?” -tette fel a kérdést, napjában többször is. Azért, hogy ezt kiderítse, küldötteket menesztett Ézsauhoz, akik hamar visszatérnek a hírrel: igen, Ézsau még mindig dühös, és igen, még mindig bosszút akar állni Jákobon. Így hát Jákob három dolgot tett: imádkozott az Örökkévalóhoz, hatalmas engesztelő ajándékot készített és biztos, ami biztos, csapatot gyűjtött, készült az összecsapásra. Elindultak hát mindannyian Jákob szülőföldje felé, ám egy ponton Jákob egyedül maradt, előtte ment a csapata, a családja és az összekészített ajándék csorda is.

Ahogy leszállt az este, Jákob összetalálkozott egy idegennel, aki megállította őt és hajnalig harcolt vele. Ki volt az idegen? Ki győzött? Jákob egyedül maradt, és egy férfi birkózott vele hajnalig. Látta, hogy nem tudja legyőzni Jákobot, ezért kificamította a csípőizületét, hogy ne mozduljon. Jákob fogta az idegent, még a sérült csípője dacára sem eresztette.

Az idegen azt mondta: “Engedj el, mert felvirradt!” “Nem engedlek el, hacsak meg nem áldasz.” -válaszolta Jákob.

“Mi a neved?” -kérdezte az idegen.

“Jákob” Az idegen így szólt: „Nem Jákobnak mondják többé a nevedet, hanem Izraelnek, mert küzdöttél az égiekkel és az emberekkel, és győztél.”

Jákob kérlelte: „Kérlek, mondd meg a nevedet!” „Miért kérdeznéd a nevemet?” -válaszolt az idegen és ott helyben megáldotta Jákobot.

Miért volt Jákob egyedül?

Elazar rabbi tanítása szerint Jákob minden vagyonát áthozta a folyón, de aztán észrevette, hogy néhány kis egyszerű kancsó hiányzik. Ennek ellenére még azokat sem akarta hátrahagyni, ezért visszament értük. Ekkor találkozott az idegennel.

Miért nem hagyta Jákob a kancsókat, miért volt fontos visszamennie azokért az egyszerű és pótolható edénykékért?

A rabbi magyarázata szerint azért, mert az igaz ember a nehezen, becsületes munkával megszerzett dolgait becsben tartja és nem kerít helyettük másikat. Így Jákobnak annyira sokat jelentettek azok a kis dolgok, hogy fontosnak tartotta visszamenni érte, a veszély ellenére is. Másik magyarázat szerint nem csak a kancsók, hanem a bennük lévő olaj is szent volt, amit most Hanuka közeledtével könnyen megérthetünk.

Ki volt az idegen?

Bölcseink szerint minden nemzethez tartozik egy őt képviselő angyal és akivel Jákob harcolt, az Ézsauhoz tartozó angyal volt. Azért volt ott, hogy meghiúsítsa Jákob küldetését. Végül azonban megáldotta őt és új nevet adott neki, Izrael, immár az áldás jogos birtokosa.

 

Hanukai készülődés 1.

 

Süssünk fánkot!

Az otthoni fánksütés ellen megannyi érv szól. Macerás, sok idő és sok olaj kell hozzá, nem biztos, hogy sikerül, nehéz betölteni. Az alábbi recept annyira egyszerű, hogy azok is bátran megpróbálhatják, akik eddig a fentiek miatt nem álltak neki a hanukai finomság elkészítésének. Nálunk hagyományosan a túrófánk volt az ünnep olajban sült édessége, mostanában viszont már gond nélkül sütöm a hagyományos, lekvárral töltött szuvganiát is. A leírt mennyiségből nagyjából egy óra munkával 24 kisebb, vagy 16 nagyobb fánk lesz. Kisebb lábosban, négy dl olajban sütöttem és házi baracklekvárral töltöttem, amitől azonnal Hanuka lett a konyhában.

Hozzávalók:

• – 3 dl-es vizespohárnyi sima, vagy kelt tészta liszt, vagy 12 púpozott evőkanálnyi, kb. 25 dkg
• – 4 dkg porcukor
• – 1,2 dl langyos tej (vagy víz)
• – ½ csomag szárított élesztő
• – 3 dkg langyos vaj (vagy margarin)
• – 1 egész tojás, vagy 2 sárgája
• – 2 ek narancslé, a héja is mehet
• – 1 evőkanál rum, vagy más alkohol
• – csipet só
• – 4 dl olaj a sütéshez

Töltéshez

• – 30 dkg baracklekvár
• – 3 dkg porcukor

Az élesztőt és egy kanál cukrot feloldjuk a langyos tejben. A dagasztó tálba tesszük a száraz hozzávalókat és alacsony fokozaton összedolgozzuk. Hozzáöntjük az élesztős tejet, a rumot, a tojást, lazán összeforgatjuk, majd a vajjal együtt 10 percig dagasztjuk. A kész tészta kellemes tapintású, közepesen lágy, rugalmas. Olajjal megkenjük és meleg helyen, letakarva a duplájára kelesztjük, ami nagyjából egy órát vesz igénybe. Lisztezett lapra borítjuk, lenyomkodjuk, egy-másfél centiméter vastagságúra nyújtjuk a tésztát és kiszaggatjuk a fánkokat. Ha éles késsel négyzetekre vágjuk, időt spórolunk. A klasszikus stampedlis pohárral szaggatva ideális, közepes fánkok készülnek. A kiszaggatott fánkokat újra letakarjuk és meleg helyen fél órát pihentetjük. Egy kisebb, mély edényben olajat hevítünk, egy fa evőpálcikával ellenőrizzük a hőmérsékletet; amint buborékok keletkeznek a pálcika körül, indulhat a sütés. Mielőtt az első fánkot az olajba merítjük, béleljünk ki papírral egy edényt, töltsük be a lekvárt a habzsákba, vagy a fánktöltőbe és készítsük elő a porcukrot a szóráshoz. A fánk nagyon gyorsan sül és ezzel a recepttel felhő állagúan laza és puha lesz. Ha nem töltjük, akkor nyomjunk mélyedést az aljába és a tetejébe a lekvárnak.

A lenti fele kerüljön felülre, de ahogy olajba tesszük, merítsük meg kissé, hogy könnyen fordítható legyen. Kis lángon egy-másfél perc alatt készre sülnek a kisebb fánkok. A forró fánkokat leszórjuk porcukorral, betöltjük és újra vékonyan lecukrozzuk.

 

Jó étvágyat és boldog Hanukát!

 

Színes papír trenderlik

 

Készítsünk kartonból vidám csíkos trenderliket, díszítésnek, füzérnek, vagy csak úgy, mert vidámak és egyszerűen elkészíthetőek, ráadásul biztosan van otthon minden hozzávaló.

Szükségünk van egy kiürült müzlisdobozra, vagy vékonyabb kartonpapírra. A kukoricapelyhes doboz pont tökéletes a célra. Némi festékre lesz még szükségünk, ami lehet tempera vagy vízfesték, egy ecsetre, egy vizesedényre, ollóra, egy ceruzára és egy filcre.

Vágjuk szét a dobozt, az elejét és a hátát használjuk fel, a leeső kartonokon keverhetjük a színeket. Készítsük el a sablont úgy, hogy rajzolunk egy sima papírra egy fél trenderlit, ketté hajtjuk és kivágjuk. Így szimmetrikus mintát kapunk. Rajzoljuk fel a trenderliket a kartonra és kezdődhet a csíkozás! Nyugodtan menjenek ki a gyerekek a vonalból, végül úgyis kivágjuk a kész trenderliket. Amint megszárad a festék, filccel tovább díszíthetjük a pörgettyűket. Vágjuk ki, fűzzük fel, ragasszuk, készítsünk asztaldíszt vagy szalvétagyűrűt, hűtőmágnes, vagy ajándékkártyát.

Jó szórakozást!