Holnap, február 15-én emlékezhetünk születési évfordulójára Simon Böskének (1909. február 15. – Budapest, 1970. október 8.), aki az első magyar szépségkirálynő volt.
Simon Böske 1909-ben keszthelyi zsidó polgárcsaládban látott napvilágot dr. Simon Sándor járási tiszti főorvos lányaként, és már 16 éves korában felfedezték. A Színházi Élet[1] ugyanis versenyt hirdetett a Korzó szépe címmel. Keszthelyen Simon Böske nyert, majd ő lett a Balaton Tündére is az újság által indított viadalon. Aztán 20 évesen a 218 induló között Miss Hungáriának is megválasztották. Böske győzelme az író Márai Sándort is megihlette, aki ezekkel a szavakkal óva intette a rivaldafénytől:
„Maga nem is tudja, a maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta[2] magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. Hát még egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?”
Még ugyanabban az évben Simon Böskét Párizsban Miss Európává választották tizenhat ország indulója között. A Magyar Hírlap 1929. március 15-i száma beszámol arról a spontán népünnepélyről, mely Böske hazaérkezését övezte, már a hegyeshalmi vasútállomáson tömegek jelentek meg:
„Csengő jelzi a bécsi gyorsot. A harmadik vágányra fut be, amelyet elállnak a kíváncsiak. Az egyik rendőrtisztviselő kiadja a parancsot, hogy a tömeget szorítsák vissza az állomás perónjára. A vonat berobog, a filmgyár operatőrje pergetni kezdi a gépét. Éljen csattan fel, de Simon Böskét, Miss Európát sehol sem látják. Végre a vonat harmadik kupéjának egyik nyitott ablakában megjelenik Simon Böske. A várakozók áttörik a rendőrkordont, virággal dobálják az ablakot Simon Böske is virágot szór a várakozókra. Amíg az útlevélvizsgálat tart, még a szépségkirálynő sem léphet le a kocsiról. Az ablakból fogadja az üdvözléseket és szerencsekívánatokat. Aztán egy finom arcú úriasszony áll a vonat kupéjának ablaka elé s a könnyektől csillogó szemű Simon Böskének üdvözlő beszédet mond. Dr. Hoffner Elekné, a Moson-Magyaróvári Nőegylet elnöknője ez, aki huszonöt fiatal leánnyal Simon Böske elé jött, hogy a magyar leányok nevében már a határon üdvözölje. Kis virágkosarat nyújt fel Simon Böskének, aki meghatottan szorítja azt magához. — Nagyon, nagyon szépen köszönöm a virágot és azt, hogy elémbe jöttek.”
„Horthy Miklós kormányzó elismeréssel gratulált Simon Böskének” – írja az 1929. április 26-i Ujság, pedig a találkozás a véletlen műve volt:
„Zádor István, az ismert festőművész festi Simon Böskét, Miss Európát. Simon Böske minden délben modellt ül Zádor műtermében, amely a Nagymező utcában van, abban a házban, ahol az Ernst-múzeum. Csütörtökön délben azután, hogy Zádor festette Simon Böskét, a művész és modellje lementek az Ernstmúzeumba, hogy megtekintsék a múzeum mostani kiállítását. Ugyanebben az időben érkezett a kiállítás megtekintésére Horthy Miklós kormányzó és neje is, akiket Ernst Lajos igazgató vezetett végig a termeken. Az egyik terembe épp akkor lépett be a kormányzó és felesége, amikor onnan Simon Böske és Zádor István épp távozni akartak. Ernst Lajos igazgató felhívta a kormányzó figyelmét arra, hogy a hölgy Simon Böske. A kormányzó és felesége erre azt az óhajukat fejezték ki, hogy Simon Böskét mutassák be nekik. A kormányzó és a kormányzóné percekig igen szívélyesen beszélgettek el Miss Európával és Zádor Istvánnal. Este a Fészek-klub estélyén megjelent Simon Böske és Zádor István. Megkértük Simon Böskét, mondja el nekünk, mit mondott a kormányzó a rövid beszélgetés alatt. A főméltóságú úr roppant lekötelezően beszélgetett el velem. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy tulajdonképpen gratulál, mert sokat használtam a magyar népnek párisi sikeremmel. A kormányzó megjegyezte, hogy sikerem épp olyan hasznára volt a magyar népnek, mint a magyar vivők győzedelmes szereplése. Majd részletesen roppant szívélyesen érdeklődött a szépségverseny részleteiről, a zsűri összeállításáról. Megkérdezte, hogy a zsűriben milyen nemzetek képviselői ültek és amikor megmondottam, hogy minden versenyző nemzet részéről egy zsűritag is volt, kijelentette, hogy ez az összetétel biztosította a zsűri pártatlanságát. Majd genfi és bécsi tartózkodásomról kérdezett, s végül az iránt érdeklődött, hogy kimegyek-e Amerikába a világszépségversenyre? Csak annyit tudtam felelni, hogy erről egyelőre még nem határoztam. Ezzel a beszélgetés véget ért.”
A fogadásakor éljenző tömeg ellenére Simon számtalan kellemetlen incidenst is elszenvedett zsidó-magyar szépségkirálynőként. Négy nappal azután, hogy hazatért, éppen autogramot osztogatott egy jótékonysági eseményen, amikor jobboldali nők egy csoportja verbálisan inzultálni kezdte, és azt kiabálták neki, hogy ״Miss Palesztina” és “ronda zsidó lány, nem vagy magyar”. Később szülővárosában, Keszthelyen is kifütyülték a magyar Királyi Gazdasági Akadémia szélsőjobboldali diákjai. Néhány diák később a háza előtt is randalírozott, és megrongálta a filmszínházat, amelyben leadtak egy filmhíradót egy tudósítással arról, hogyan fogadta Böskét Bécsben a magyar delegáció.
A szépségipar akkor sem nagyon működött másképpen, hiszen a Magyar Hírlap 1929. március 10-i számában azt olvashatjuk, hogy
„Simon Böske pert indít több francia cég ellen. Simon Böske (Miss Europa) nevét egyes francia cégek teljesen jogtalanul reklámcélokra használták fel. A napilapokban különböző árucikkeket, leginkább szépségápoló- és piperecikkeket hirdettek Simon Böske nevével. Miss Europa a párizsi törvényszék előtt pert indít a nevével történt visszaélések miatt és a per vitelével Miellet ügyvédet bízta meg, aki kijelentette, hogy Simon Böske feltétlenül megnyeri a pert, amit a jogi alapon kívül a francia nemzetnek vele szemben tanúsított lovaglás és gáláns tisztelete is biztosít.”
Böske nem élt a felkínált filmes és egyéb lehetőségekkel, és hamarosan férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedő, posztógyároshoz. A házasság nem volt tartós, és a válást követően Jób Dánielhez, a Vígszínház művészeti igazgatójához ment feleségül.
Mivel zsidó volt, Jób 1939-től már nem dolgozhatott a Vígszínháznál, ahol 1921 óta állt alkalmazásban. A pár túlélte a háborút: 1944-ben elrejtőztek a színész Berczy Géza villájának pincéjében. Simont érzelmileg és fizikailag is összetörte a sok szenvedés. Szülei a 829 Keszthelyről deportált zsidó közé tartoztak, akik elpusztultak Auschwitzban. A háború után Simon és férje nem voltak képesek újra felépíteni az életüket, és szegénységben éltek Jób Dániel haláláig. Simon egészsége folyamatosan romlott, 1955-ben történt megözvegyülésétől az 1970-ben bekövetkezett haláláig fivére, Simon Imre és annak családja gondoskodott róla.
A szépségkirálynő a budapesti neológia Kozma utcai Központi Temetőjében alussza örök álmát férjével közös nyughelyen. Emlékéből fakadjon áldás!
Források:
hetek.hu
újságmúzeum.hu
Louise 0. Vasvári: Simon Böske, Miss Hungária És Miss Európa, Múlt és Jövő, 2019 (30. évfolyam, 1-4. szám)
szövegben megjelölt újságok
[1] A Színházi Élet népszerű budapesti színházi, irodalmi és művészeti képes hetilap 1912 és 1938 között. A folyóirat alapító-főszerkesztője Incze Sándor volt.
[2] Angazsálja magát (elkötelezi magát, kötelezettséget vállal valamilyen ügyben). Francia szó: engager a gage (bér) tőből; ez egy germán *wad- (zálog) tőből származik (pl. gót wadi).