Nyolc méter hosszú, két méter magas, egy méter széles a Nevek Könyve, mely a holokauszt 4,8 millió eddig ismert áldozatának nevét sorolja fel. Az installációt február végéig lehet megnézni New Yorkban, majd a jeruzsálemi Jád Vásem múzeumba kerül.
Amikor 1953-ban megalapították a Jád Vásem múzeumot, létrehozói egyetértettek abban, hogy egyik legfontosabb funkciója, hogy dokumentálja a holokauszt 6 millió áldozatának a nevét. Január 27-én, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján a Jád Vásem felavatta a Nevek Könyvét – egy hatalmas installációt, amely a soa 4 millió 800 ezer áldozatának a nevét tartalmazza.
„A soá alatt hatmillió zsidó embert gyilkoltak meg, Mindegyikük megérdemli, hogy ne csak egy névtelen tömeg tagjaként, hanem egyenként is megemlékezzünk róluk” – fogalmazott az eseményen Dani Dayan, a Jád Vásem elnöke.
Az installáció annak az Auschwitzban elhelyezett Nevek Könyvének a felújított változata, melyet 2017-ben állítottak ki az egykori haláltábor területén található múzeumban. Azóta újabb félmillió névvel bővült a lista. A könyv hossza nyolc méter, magassága két méter, szélessége egy méter. Az áldozatok nevei ábécé sorrendben követik egymást, s ahol ismert, feltüntetik a születési és halálozási dátumot és a lakóhelyet. A könyv végén üres lapok vannak, szimbolizálva azt a kb. 1 millió holokauszt áldozatot, akiknek a neve még nem ismert.
„1954 óta gyűjtjük az áldozatok neveit, eleinte a túlélők által kitöltött adatlapok segítségével, majd egyéb forrásokat, például deportálási listákat, külföldi levéltárak és más, holokauszttal foglalkozó szervezetek és múzeumok anyagait kutatva” – mondta Alexander Avram, a Jád Vásem archívumának igazgatója, hozzátéve, hogy az elmúlt 20 évben már arra is volt kapacitásul, hogy más forrásokban is kutassanak a nevek után.
„A gyűjtést nehezíti, hogy a nácik igyekeztek megsemmisíteni a népirtás bizonyítékait, illetve Kelet-Európában gyakran nem is vezettek kimutatást a legyilkolt zsidókról. Kevés gettóból maradtak fenn népszámlálási adatok vagy névjegyzékek. A Magyarországról induló transzportok listáján például csak számok szerepelnek, nevek nem. Az elsősorban a volt Szovjetunió területén működő kivégzőalakulatok, az Einsatzgruppék is csak számadatokat jegyeztek fel a legyilkolt emberekről. Auschwitzban 900 ezer férfit, nőt és gyereket küldtek azonnal a halálba, de a nevét csak annak jegyezték fel, akit kényszermunkára választották ki, ráadásul e listák nagy részét is megsemmisítették a háború vége felé”– tette hozzá.
A múzeum azt tervezi, hogy az installációból készít egy “utaztatható” verziót is, hogy a világ több pontján is bemutathassák majd. Dayan szót ejtett arról is, hogy ahogyan telnek az évek, úgy fogynak a túlélők, és egyszer csak egy sem marad közülük, aki mesélni tudna.
„A missziónk végrehajtása akkor sokkal nehezebb lesz, de sokkal fontosabb is. Új lehetőségeket kell majd találnunk az edukációra. Úgy hiszem, senki nem marad közömbös, ha meglátja ezt a hatalmas installációt” – fogalmazott.
A Jád Vásem elnöke elmondta, hogy ő akkor érezte először a Nevek Könyvének erejét, amikor Auschwitzban járva megtalálta benne édesapja nagybátyjának a nevét, akit Lengyelországban öltek meg. A New Yorkban élő Bronia Brandman gyermekként élte túl a holokausztot, és unokájával Sruli Klaristenfeld-del visszalátogatott Auschwitzba 2017-ben. Az unoka megtalálta dédszülei nevét a könyvben, sok, más rokonnal együtt. „Abban pillanatban élővé vált az emlékezetük”- fogalmazott.
