Áradt belőle a magabiztosság és a meggyőzőerő, ennek ellenére kétszer követett el öngyilkosságot – a második alkalmat nem élte túl. De nem ez az egyetlen ellentmondás Rotschild Klára, a magyar divatvilág nagyasszonya életében. (kiemelt képünk fotósa Szlukovényi Tamás)
Kispolgári zsidó családban, harmadik leánygyermekként született 1903. február 22-én. Apja szabómester, anyja varrónő volt, így beleszületett a ruhakészítés művészetébe. Az amerikai Rothschild dinasztiával csak névrokonságban álltak (a név írásmódja különbözik), bár Klára asszony üzleti partnerei olykor ennél többet sejtettek. Karrierje egyedülálló: divatszalonja virágzott a Horthy-érában éppúgy, mint a Kádár-korszakban. Sokan kutatták titkát, de egyértelmű válaszokat nem sikerült találni.
Horthy István, a kormányzó fia nála rendelte meg menyasszonya esküvői ruháját; feltehetőleg ennek a kapcsolatnak köszönhető, hogy szalonját az árjásítási eljárások közepette is megtarthatta. Történt ez akkor, amikor a budapesti szalonok túlnyomó részt zsidó tulajdonosait sorra lehetetlenítették el.
A Kádár-rendszerben érthetetlen módon nem csak hogy eltűrték, hogy a szocialista vezetés által folyamatosan bírált Nyugat divatját elhozza Budapestre, de emellett még kiváltságokat is élvezett. Évente kétszer államköltségen utazhatott Párizsba, ahonnan a legfrissebb ruhamodellek tervével tért vissza – persze csak fejben, mert a helyszínen tilos volt lemásolni a bemutatott darabokat. Ezekből, miután rendkívüli memóriájának köszönhetően elkészítették a magyar változatokat, a hazai vezetők asszonyain-lányain és a művészvilág elitjén túl a környező baráti államok politikusfeleségei is vásárolhattak, de távolabbi országok vezetőinek családtagjai ugyancsak a megrendelők között voltak.
A valósághoz hozzátartozik, hogy szalonja, a Különlegességi Női Ruhaszalon nem magánvállalkozásként, hanem állami keretek között működött, s ez feltételezett bizonyos fokú állandó ellenőrzést. A legkézenfekvőbb magyarázat az lenne, hogy őt magát ügynökként foglalkoztatták. Életének kutatója, Simonovics Ildikó művészettörténész szerint – aki előbb doktori értekezést, majd könyvet írt Rotschild Kláráról (utóbbi 2019-ben jelent meg a Jaffa kiadónál) – róla jelentettek, tőle azonban nem találtak jelentést.
Volt alkalmazottai és manökenjei célratörő, rendkívüli üzleti érzékkel megáldott, ugyanakkor magányos emberként emlékeznek rá. Mindössze hat elemit végzett, nyelveket nem beszélt, ezért minden külföldi útjára tolmácsot vitt magával. Nagyon sokat adott a megjelenésre, minden reggel fodrászhoz ment fésültetni a frizuráját. Elegáns kis lakásban élt, amelynek teraszán fogadta látogatóit.
Zárkózott természetével talán az átélt traumákat és tragédiákat igyekezett leplezni. 1931-ben súlyos atrocitás érte, amelynek következtében hetekig pszichiátriai kezelésre szorult. Egy Somogyi Pál nevű botrányhős,- akit azért keresett fel, hogy kifizettesse vele tartozását-, durván bántalmazta és kidobta a lakásából. A megaláztatás annyira megviselte, hogy nagy adag altatót vett be. Felépülése után beperelte támadóját, akit a bíróság kártérítés fizetésére kötelezett. Rotschild Klára ebből a pénzből nyitotta meg 1934-ben első szalonját, amellyel sikerült leköröznie szülei boltját. A vészkorszakban ő maga megmenekült, mivel még a harmincas években áttért a református hitre, férjét azonban a nyilasok megölték.
Második, végzetes öngyilkosságát 1976. november 13-án követte el. Ekkor már több mint egy éve szenvedett a fogimplantátuma okozta fájdalmaktól, s miután orvosai nem találtak kielégítő megoldást, 73 évesen véget vetett életének.
Kadarkai Endre Felfelé zuhanás című sorozata 2022. dec. 15-ei adásának felhasználásával
