Így, február vége felé remélhetően mindenki kilábalt a polgári év végének kötelező kiköltekezési spiráljából, ekként bátran ajánlhatok néhány friss könyvmegjelenést szellemi táplálékként.
Elsőként egy tényirodalomra hívom fel szíves figyelmüket: április elején jelenik meg a Tények és Tanúk sorozatban a Levelek a Kner család életéből 1938-1949 című mű. A fülszöveg szerint a kötet betekintést nyújt egy nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsába: Kner Izidor leszármazottai, az 1940-ben az Egyesült Államokba kivándorolt Kner Albert és felesége, valamint a magyarországi családtagok és neves barátok – művészek, értelmiségiek – levelezéséből válogat. A „menni vagy maradni” latolgatása után az amerikai beilleszkedés időszaka következik, amikor az érkező leveleket pesti kávéházakban, amolyan lélekerősítő társasági esemény keretében olvasták fel – lám, van, akinek sikerült, s ha nem is lehet követni, az otthon maradottak legalább erőt meríthetnek a házaspár példájából. A háborús években a levelezés megszakadt, majd 1945-ben újraindult. Nagy forrásértékű, felkavaró levelek maradtak ránk ebből az időszakból: számos családtag és jóbarát vált a holokauszt közvetlen vagy közvetett áldozatává, s a tragédia feldolgozása mellett a szemünk előtt foszlik szét a régi otthonos világ újraépítésének reménye. Kner Albert ekkoriban írt leveleiben igyekezett a demokráciára és bizalomra épülő amerikai élet előnyeit ecsetelni a nővére, Kner Erzsébet számára, aki utóbb követte őt az emigrációba. Párhuzamosan a hazai levelek a háború utáni budapesti világról adnak képet. A leveleket Erdész Ádám történész, levéltáros válogatta és rendezte sajtó alá. (Magvető Kiadó, 2023)
Az örök klasszikusok sorából villantom fel Erich Maria Remarque alapművét, a Nyugaton a helyzet változatlant. A háború nem változik. Talán ez a legfőbb üzenete Erich Maria Remarque lassan százéves regényének, amelyben saját és nemzedéke értelmetlen szenvedését örökítette meg. Az író tizennyolc éves korában, az iskolapadból került az első világháború vérszivattyújába, ahonnan súlyos sérülésekkel tért haza. A Nyugaton a helyzet változatlan azonban nem egyszerű életrajzi regény, hanem zsigerien érzékletes megjelenítése a modern háború embertelenségének. A frontról nincs visszaút, nincs boldog befejezés: még a túlélők is borzalmas testi és lelki sebeket cipelnek egészen halálukig. A lövészárkok sötétségében csak a bajtársiasság felvillanásai nyújtanak pillanatnyi menedéket. Erich Maria Remarque regénye rendkívül időszerű volt első megjelenése idején, 1929-ben, amikor már gyülekezni kezdtek az elsőnél is pusztítóbb második világégés viharfelhői – nem véletlen, hogy a könyvet több országban is betiltották a rohamosan fasizálódó Európában -, és legalább ennyire aktuális ma is, amikor néhány száz kilométerre Magyarországtól városok lángolnak és ágyúk dörögnek. Az embertelenség idejében az irodalom minden korábbinál fontosabb. Az időtlen klasszikusból a Netflix készített 2022-ben nagy hatású feldolgozást. (Alexandra Kiadó, 2023) Edward Berger a regényből készített filmje kapta a fődíjak zömét a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztó gáláján.
A komolyzene kedvelői lelhetik majd örömüket A Klasszikus zene nagykönyve kötetben. A rövid ismertető alapján:
- Ki írta az első operát?
- Min alapul a zenei hangok lejegyzésének rendszere?
- Hogyan születnek a szimfóniák?
- Miben különbözik a 12 fokú zene a hagyományostól?
- Milyen újdonságot hozott az elektronikus eszközök használata a modern kor zenéjében?
A klasszikus zene nagykönyve az egyszólamú gregoriántól a modern minimalizmusig több mint kilencven, legendás vagy kevésbé ismert komponista munkáját ismerteti és elemzi, hogyan hatottak az egyes műalkotások a nyugati zene fejlődésére. Rengeteg magával ragadó történettel és gondolatébresztő ábrával teszi érthetőbbé a klasszikus zenét formáló alapelveket és a művészi alkotófolyamatokat inspiráló elképzeléseket. A könyv nemcsak a klasszikus zene iránt érdeklődő kezdőknek kiváló összefoglaló, de a zenerajongóknak is sok újdonsággal és érdekes részlettel szolgál, így járulva hozzá az egyes műalkotások mélyebb ismeretéhez és értő élvezetéhez. (HVG Könyvek 2023)
A hadtörténelem iránt érdeklődők biztos forgatják majd A legnagyobb csaták című könyvet. A történelem nagy részét meghatározzák a csatákban aratott győzelmek és vereségek. Az ilyen összecsapások fordulópontot jelentenek az érintett országok számára, mivel a harcokat az identitásuk, eszméik és népük védelmében – vagy a nekik igen fontos ügyekért – vívják. A háború az idők során mindig is a megoldásra törekvésként választott út volt, a perzsák i. e. 490-es marathoni inváziójától az 1982-es Falkland-szigeteki háborúig, és az összes többi esetben is. Részletes csatatérképek és ábrák segítségével megvizsgálhatjuk azokat a stratégiákat, amelyek a világ néhány jelentős hadjáratát vezérelték. Olvashatunk azokról az emberekről, akik hőssé váltak, amikor többet tettek a kötelességüknél, és megismerhetjük a súlyos vérontás hatását mindazokra, akik a frontvonalban harcoltak. Közelebbről is szemügyre vehetjük azokat a felszereléseket, amelyek meghatározták a sikert vagy a kudarcot, és megtudhatjuk, hogyan formálták az ilyen események a társadalmak identitását szerte a világon. (Ringier Axel Springer Magyarország Kft., 2023)
Végezetül egy személyes kedvenc: a modern krimi számomra egyik nagyágyúja a brazíliai születésű Chris Carter. Az író az Amerikai Egyesült Államokban tanult pszichológiát. Évekig a michigani államügyészség kriminálpszichológiai csoportjának tagjaként dolgozott, majd az ezt követő tíz évben gitárosként több együttesben is megfordult. Mióta felhagyott a zenéléssel, minden idejét az írásnak szenteli. Legújabb hazánkban megjelenő könyve a Halállista. A történet alapján Robert Hunter, a Los Angeles-i rendőrség gyilkossági osztályának nyomozóját egy ismeretlen telefonáló arra kéri, hogy látogasson el egy honlapra, amely élőben közvetíti egy üvegtartályba zárt, megkötözött férfi utolsó perceit. A hívó azonban nem elégszik meg azzal, hogy Hunter tanúja legyen a szerencsétlen haláltusájának: azt akarja, hogy részt vegyen az áldozat kivégzésében. A nyomozónak kell eldöntenie, hogyan érjen véget a férfi élete. Hunternek nincs más választása, mint hogy tehetetlenül végignézi a gyilkosságot, a rendőrség ugyanis az FBI-jal karöltve hiába próbálja meg lenyomozni az adást vagy a telefonáló tartózkodási helyét. A gyilkos igazi informatikus zseninek bizonyul, aki minden lehetséges nyomot eltüntet maga után, így Hunter és a társa, Garcia nyomozó számára óriási fejtörést jelent, hogyan kezdjen neki a tettes kézre kerítésének. A telefon azonban hamarosan újra megszólal. Ugyanaz a hang, de egy másik honlap és egy másik áldozat. Ráadásul a gyilkos ezúttal változtat a játékszabályokon: egyfajta morbid valóságshow-t talál ki, amelyben a weboldal minden látogatója szavazhat az áldozat sorsáról…(General Press Kft., 2023)