„És beszéld el gyermekeidnek azon a napon, mondván: Ez azért van, amit az Ö-rökkévaló velem cselekedett, midőn kivonultam Egyiptomból!” (2Mózes13,8) A napi imáinkkal eleget teszünk azon kötelezettségünknek, hogy az egyiptomi kivonulásról életünk minden napján beszélnünk kell. Magának az egyiptomi kivonulásnak a történetét Pészách beköszöntekor, azaz széder estén mondjuk el.

A széder lényege, hogy az elbeszélést és a hagyományt továbbadjuk az utánunk következő nemzedék számára. Tudatosítanunk kell gyermekeinkben, unokáinkban, hogy „minden nemzedékben köteles az ember úgy tekinteni magát, mintha ő maga jött volna ki Egyiptomból” olvashatjuk a Hágádában. Mindannyiunknak meg kell élni a szabadság, a megszabadulás élményét, mint ahogy azt őseink meg és átélték, mikor a szolgaság házából szabadultak.

Elmondjuk, hogy hogyan lettek a zsidók egy néppé, egy nemzetté.

Mit is kell tennünk? Mi az, amire feltétlenül szükségünk lesz az este folyamán?

Készítsük elő a széderhez szükséges eszközöket!

 

• szédertál
• bor vagy kóser szőlőlé (legalább 3,5 dl/fő)
• mindenkinek egy pohár
• Élijáhu próféta serlege
• sós víz egy kis tálkában
• 3 darab macesz
• ünnepi gyertyák (minimum kettő)
• minden résztvevőnek egy Hágádá, ha nem jut mindenkinek, akkor készítsünk oda annyit, amennyi van.

A széder levezetőjének kicseréljük a székét és egy karosszéket, valamint egy párnát készítünk elő a számára. Ez szimbolizálja, hogy ezen az estén urak módjára fogyasztjuk el a vacsorát, félig dőlve, támaszkodva.

 

Vegyük sorra és nézzük meg, hogy az egyes ételek, eszközök mit jelentenek, és miért kell, hogy felkerüljenek az ünnepi asztalra!

 

Szédertál

Anyagát tekintve nincsenek kikötések. Készülhet üvegből, fémből vagy papírból, porcelánból.  Díszítése az egyszerűtől a díszesebb gazdag mintázatúig, bármilyen lehet, ezt ízlésünk dönti el. De mit és hová helyezzünk el rajta? Balra felülre kerül egy főtt tojás, azaz a bécá. A tojás jelképezi a Szentélyben bemutatott ünnepi áldozatot, de a gyász jelképe is, azé a gyászé, melyet a Szentély lerombolása miatt érzünk és tartunk a mai napig. Hátám Szófér szerint a tojás egy picit olyan, mint mi zsidók. Ugyanis minél tovább főzik a tojást, az annál keményebb lesz. Bennünket is minél jobban gyötörnek, annál inkább ellenállóbbá válunk és keményebbek leszünk! Jobbra felfelé teszünk egy csirkenyakat vagy szárnyat, neve: zroá. A sült hús a Szentélyben bemutatott pészáchi bárányáldozatot jelképezi, melyet egészben kellett megsütni és nem lehetett benne törött csont. Az egyenes szárny jelképezi még a kinyújtott kart is, mert „kivezetett az Ö-rökkévaló bennünket onnét hatalmas kézzel és kinyújtott karral”(5Mózes26,8). Ezt a darab húst, szintén nem esszük meg, csak ránézünk és emlékezünk a szentélybeli áldozatbemutatásra. A tojás és a sült hús alatt középen van a keserűfű, mely rendszerint reszelt torma, máror.

Két darab macesz között fogjuk elfogyasztani a Szentély emlékére az áldásmondást követően. Jobbra, a keserűfű alá teszünk chároszetet. Alma, dió, fahéj és bor keveréke. Ez az anyag emlékeztet bennünket a vályogra, amit őseink Egyiptomban vetettek. Ebbe a keverékbe fogjuk belemártani a márort.

Balra a keserűfű alá valamilyen zöldséget teszünk, ennek a neve kárpász. A kárpász lehet zöldség, zeller, retek vagy főtt burgonya, melyek a tavaszra, az újjászületésre utalnak.

Majd sós vízbe fogjuk evés előtt mártani. Legalul középen ismét keserűfű mely általában torma vagy saláta. Ez a keserűfű jelképezi az egyiptomi élet keserűségeit. Legalább egy olajbogyónyi mennyiséget kell majd a chároszetbe mártani. A szédertál mellé egy kis tálkába sós vizet teszünk, mely azokat a könnyeket és a verítéket szimbolizálja, amiket őseink Egyiptomban hullajtottak. A szédertál alá vagy mellé három egész lap maceszt, úgynevezett mácát micvát teszünk. A három macesz jelképezheti a három ősapát, Ábrahámot, Izsákot és Jákobot vagy a zsidóság három összetevőjét, a kohanitákat, a levitákat és a többieket.

 

Bor vagy kóser szőlőlé

Köteles az ember négy pohár bort meginni a széderen, mégpedig egyet az ünnep megszentelésére, aztán a Hágádá elmondására, majd az étkezési imához és végül a zsoltárok befejezésekor. Másik magyarázat szerint azért, mert négy kifejezéssel említi a Tóra az egyiptomi kivonulást!

Ezek pedig a következők:

• megszabadítalak – hocéti,
• megmentelek – hicálti,
• megváltalak – gáálti
• és népemmé fogadlak – lákáhti. (2Mózes6,6-7).

Értelemszerűen mindenkinek teszünk egy poharat, melyből az este folyamán inni fog.

 

Élijáhu serlege

Egy nagyobb és díszesebb poharat vagy serleget is teszünk az asztalra, és ezt Élijáhu serlegének nevezzük. „És beviszlek benneteket a földre, és nektek adom azt”(2Mózes6,8). A hagyomány szerint ez a vers a végső megváltásra utal, amelynek hírnöke Élijáhu próféta, s amely még nem jött el.

 

 

Hágádá

A szédereste fő micvája a kivonulás elbeszélése. Ez a mondat a Hágádában is olvasható:

„És beszéld el fiadnak azon a napon. Ez azért van, amit az Örökkévaló cselekedett velem, amikor kiszabadultam Egyiptomból.” (2Mózes13,8)

Maga a széder szó azt jelenti, hogy rend. Hiszen az este egy meghatározott rend szerint zajlik! A szédereste micvájából, azaz a kivonulás történetének elbeszéléséből egyetlen zsidó sem maradhat ki, számukra helyet kell biztosítanunk a széder asztalunknál.

„Minden éhező jöjjön és egyék”.

A hágádá szövegrészei egy tizennégy lépésből álló folyamattá állnak össze, melynek bizonyos pontjainál eszünk és iszunk.

Lássuk röviden a folyamatot:

Kádés, az ünnep megszentelése borral.
Urhác, a széder rendezője, aki általában a házigazda kezet mos, áldás nélkül.
Kárpász, sós vízbe mártott zöldség fogyasztása.
Jáchác, a középső macesz elfelezése, a nagyobb darab lesz az áfikomán. Az áfikománt elrejtjük, azt majd a gyerekeknek kell megkeresniük, aki megtalálja, kis ajándékot kap!
Mágid, ez a széder központi eleme, maga az elbeszélés.
Ráchcá, kézmosás a pászka evése előtt.
Moci mácá, áldást mondunk a maceszra és megesszük.
Máror, keserűfüvet és tormát, chároszetbe mártjuk és elfogyasztjuk.
Korech, tormából és maceszből készült „szendvics”.
Sulchán oréch, terített asztal, vagyis a vacsora.
Cáfun, megesszük az áfikománt.
Bárech, étkezés utáni áldás, asztali áldás.
Hálél, a hálel ima elmondása.

Nircá, zsoltárok és befejező dalok.

 

Má nistáná há lájlá háze?

(Miben különbözik ez az este minden más estétől?)

Miután kitöltjük a második pohár bort, a legfiatalabb gyermek feltesz négy kérdést.

• Más estéken ehetünk kovászost vagy kovásztalant, ma este kizárólag kovásztalant?
• Más estéken mindenféle zöldséget eszünk, ma este csak keserűt?
• Más estéken nem kell mártanunk egyszer sem, ma este kétszer is mártunk?
• Más estéken egyenesen ülünk az asztalnál, ma este csak támaszkodva?

 

A négy kérdés, négy fiút szimbolizál. Ők pedig az okos, a rossz az együgyű, illetve aki még kérdezni sem tud.

Itt tudjátok meghallgatni a dalt:

A következő dal szintén a Hágádában található, bevallom, nekem a kedvencem. Az Ö-rökkévalónak Izraellel szemben tanúsított sok jóságát sorolja fel a költemény. Minden jótétemény fölemlítése a „dájénu” szóval végződik, ami annyit jelent, hogy már csak ez is elég volna!

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe:

Dájénu! Vagyis már ennyi is elég lenne a tanulásból, de még nem esett szó az este sztárjáról! Az utánozhatatlanról! A legpuhábbról! A legfinomabbról! A maceszgombócról!

A maceszgombócot nem meglepő módon maceszból, vagyis pászkából készítjük. Van, aki csak maceszlisztből csinálja, és van, aki inkább a beáztatott, majd kinyomkodott macesz lapokra esküszik. A megoldás sokunknál félúton találkozik. Bár a modern konyhában sajnos egyre ritkábban főzünk liba-, vagy kacsazsírral, ám ha a receptünk azt írja, hogy zsír is kell bele, akkor használjunk zsírt. Biztosan más ízt kölcsönöz a gombócoknak, de ha gondoljuk, akkor választhatunk egy másik receptet! A gombócalapot el lehet készíteni előző este, és a hűtőben pihentetni egy éjszakát. Bár én jobban szeretem reggel elkészíteni. Mindig óvatosabb vagyok a nyers tojás miatt. Arra azonban mindenképpen ügyeljünk, hogy egy pár órát tudjon a hűtőben pihenni a massza. Így a száraz hozzávalók megfelelően fel tudják szívni a nedvességet a masszából. Összeállításkor a tésztát, ne keverjük túl! Ne nyomkodjuk agyon, mert kemény lesz a végeredmény!

Ahogy elkeverednek a hozzávalók, hagyjuk azonnal békén! A tésztából vizes kézzel, gyors mozdulatokkal formázzuk kisebb golyókat, mert főzés közben meg fognak dagadni. A gombócokat mindig külön, sós vízben főzzük ki, sosem a levesben, mert rengeteg folyadékot felszívnak főzés közben! Sok más gombóccal ellentétben a maceszgombóc nincs még kész akkor, amikor feljön a víz felszínére. Legalább 10-15 percet kell adni neki, hogy megfelelően át tudjon főni. Ha már jónak tűnik, vegyünk ki egyet és vágjuk ketté. Akkor van kész, ha a színe és az állaga ugyan olyan a közepében, mint a szélén.

 

Most pedig variációk egy témára! Nézzünk pár receptet!

Maceszgombóc I.

Hozzávalók:

• 2 db maceszlap
• 4 db nagyobb tojás
• 5 dkg liba vagy kacsazsír
• 12,5 dkg maceszliszt
• 0,5 dl szódavíz
• só, bors, gyömbér
• 1 csokor petrezselyem apróra vágva

Elkészítése:

Áztassuk vízbe a maceszlapokat. Válasszuk szét a tojásokat. Verjük fel a fehérjéket kemény habbá. Tegyük félre. Keverjük el a sárgákat a zsírral és szódavízzel, majd keverjük hozzá a kinyomkodott maceszlapokat, a maceszlisztet, a gyömbért, és az apróra vágott petrezselymet. Sózzuk, de csak enyhén, mert a gombócokat majd sós vízben fogjuk kifőzni. Gyors mozdulatokkal dolgozzunk mindent össze. Egy spatula segítségével óvatosan keverjük a masszához több részletben, a fehérjét. Tegyünk a masszára alufóliát, és hagyjuk a hűtőszekrényben pihenni legalább egy órán, de inkább egy egész éjszakán keresztül. Forraljunk fel jó sok vizet egy nagy lábasban. Tegyünk bele annyi sót, mint amikor tésztát főzünk. A masszából 3-4 cm átmérőjű gombócokat formázunk, és főzzük ki őket. Szedjük ki a gombócokat szűrőkanállal és azonnal tálaljuk, vagy felhasználásig tartsuk melegen.

 

Maceszgombóc II.

Hozzávalók:

• 12 dkg macesz
• 2 db tojás
• 2 kanál libazsír
• 0.5 dl alaplé vagy másodlé
• só és bors

Elkészítés:

A maceszt vagy pászkát törjük apróra. Az apróra zúzott pászkát egy keverőtálba szórjuk, ráöntjük a két kissé felvert tojást. Hozzáadjuk a két evőkanál libazsírt, és 1-2 evőkanál alaplevet. Sózzuk és borsozzuk ízlésünknek megfelelően, majd keverjük jól össze az egészet és tegyük hűtőbe fél órára. A hűtőből kivéve formáljunk megvizezett kézzel esetleg kanállal diónyi gombócokat és sós vízben főzzük addig, amíg feljönnek a víz tetejére és még körülbelül 5 percet. Vegyünk ki egy gombócot és vágjuk félbe, ha átfőtt, szedjük ki a kész gombócokat.

 

Maceszgombóc III.

Hozzávalók:

• 3 lap macesz
• 5 tojás
• 1 dl olaj
• 3 dl víz
• só, bors, gyömbér, fokhagymakrém vagy 4 gerezd fokhagyma reszelve

Elkészítés:

A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük. A maceszt apróbb darabokra törjük és leáztatjuk, negyedóra után kinyomkodjuk és tálba tesszük. Hozzáadjuk a tojások sárgáját, a fűszereket, sózzuk és borsozzuk, beleöntjük az olajat és gyors mozdulatokkal összekeverjük. Hozzáadjuk a tojások keményre vert habját és lazán összeforgatjuk. Majd annyi maceszlisztet adunk hozzá, hogy se túl lágy, se túl kemény masszát kapjunk. Hagyjuk állni, majd főzzük ki. Szükség esetén végezzünk próbafőzést, egy-két gombócot tegyünk a forrásban levő vízbe, hogy nem esik-e szét, ha igen adjunk még hozzá maceszlisztet.

Itt az én receptemet és annak elkészítését nézhetitek meg:

 

Mindenkinek Kóser Pészáchot kívánok!

Chág száméách!