AZ IDŐSEBB HILLEL

Az idősebb Hillel (Hillel HaZaken) a zsidó történelem egyik legbefolyásosabb rabbija. Ő volt a Hillel Háza nevű iskola vezetője, amely végül a Tóra tanulmányozásának elsődleges akadémiájává vált a Második Templom lerombolása előtt. Az ő címe, az “idősebb”, megkülönböztette őt a későbbi Hillelektől, köztük leszármazottjától, Hillel Hakatán-tól (“a kis”). Ő az elődje Jehudá HáNászi-nak, aki a Misnát összeállította. Tanításai és útmutatásai mind a mai napig szerves részét képezik a zsidó szemléletnek és gyakorlatnak.

 

Hillel korai élete

Az idősebb Hillel i. e. 110 körül született[1] Babilonban[2]. Egyetlen feljegyzett testvére a bátyja, Sevna. Negyvenéves korában a Tóra további tanulmányozása iránti erős vágya Jeruzsálembe vezette, hogy Semája és Avtaljonnál tanuljon, akik akkoriban a zsidó világ vezetői voltak.

 

Hillel tanulási vágya

Hillel fiatalabb korában nagyon szegény volt, és az Izraelbe való utazás költségei még inkább rontották anyagi helyzetét. Egy egész napi munkáért mindössze fél dinárt keresett, amelynek egy részét arra költötte, hogy bebocsátást nyerjen a tanházba. A belépődíj egy negyed dinár volt, így napi negyed dinárból kellett megélnie. Mégis, még ilyen szegénységben sem jutott eszébe az idősebb Hillélnek, hogy a pénzt a Tóra tanulmányozásán kívül másra fordítsa. Egy pénteki napon nem talált munkát. Mivel nem tudta kifizetni a belépődíjat, nem engedték be a Semája és Avtaljon tanházába. Hillel annyira elszánt volt, hogy folytassa a tanulást, hogy felmászott a tetőre, és egy tetőablakon keresztül hallgatta az előadást.

Tél volt, és havazni kezdett. Hillel egész éjjel a tetőn maradt, és betemette a hó. Másnap reggel Semája észrevette, hogy egy alak eltakarja a napfényt. A diákok lehozták őt a tetőről, és bár Sábát volt, tüzet gyújtottak, hogy felmelegítsék. Bár Sábátkor tilos lángot gyújtani, életmentés esetén ezt parancsolják; sőt, ez érdemnek számított azoknak a férfiaknak, akik megmentették Hillelt, éppen azt a bölcset, aki ma is példamutatóan példázza a Tóra-tanulás iránti odaadást.[3]

Hillel testvére, Sevna sikeres üzletember volt. Egy nap ajánlattal fordult Hillelhez: Sevna támogatná Hillelt, Hillel pedig a Tóra-tanulással szerzett érdemeinek felét megosztaná a bátyjával. Az idősebb Hillél kategorikusan visszautasította, hajthatatlanul állította[4], hogy Tóra-tanulmányai messze többet érnek, mint bármilyen anyagi javak, amelyeket Sevna fel tudott ajánlani.[5]

 

A Hillel Iskola

Egy nap heves és fontos vita alakult ki a Bnei Beteira[6] között a páskaáldozat Sábátkor történő feláldozásának helyes módjáról. Mivel nem tudták megoldani a kérdést, és kétségbeesetten szükségük volt egy végleges válaszra, a rabbik idősebb Hillelhez fordultak. Ő szigorú logikát és bizonyítékokat használva megoldotta a kérdést, amely a legnagyobb elméket is megdöbbentette. A tórai rátermettség eme megnyilvánulása után Hillelt a zsidóság vezetőjévé nevezték ki,[7] és ezt a tisztséget negyven éven át (körülbelül száz évvel a Második Templom lerombolása előtt[8]) töltötte be.

Hillel nyolcvan diákot tanított, akik közül mindegyikből nagy rabbi lett. Közülük harmincan olyan nagyszerűek, hogy méltóak voltak arra, hogy a nap megálljon értük, ahogyan Jehosuával is történt. További harmincról azt mondták, hogy Mózes szintjén méltók voltak a prófétai látásra. Az utolsó húsz pedig egy köztes szinten állt. Tanítványai közé tartozott rabbi Jóchánánán ben Zakkáj és Jónátán ben Uziel.[9]

Hillel olyan iskolát hozott létre, amely sok diákot vonzott, és a Tóra-tanulás központjává vált. Iskolája halála után még sokáig fennmaradt, és minden idők egyik legbefolyásosabb akadémiájának bizonyult, amely a zsidó jog minden területén hozott döntéseket. Intézménye szemben találta magát a kor másik akadémiájával, amelyet Hillel kollégája, Sámmáj alapított. A két iskola, a Beit Hillel és a Beit Sámmáj, a zsidó jog számos témáját vitatta meg, a halacha általában a Hillel iskola javára dőlt el.

 

Hillel: A kedvesség embere

Hillel a kedvesség embere volt, ezt a tulajdonságát átadta tanítványainak. A Beit Hillel általában könyörületesebb megközelítést alkalmazott. Hillel toleranciája és megértő személyisége híres volt. Egy péntek délután, amikor az idősebb Hillel éppen szorgalmasan készült a Sábátra, egy férfi lépett az ajtajához, és azt akarta, hogy beszélhessen vele. Hillel nyugodtan felöltözött és elment beszélni látogatójával, hogy megtudja, mi olyan sürgős. A férfi egy kérdést tett fel: Vajon miért van az, hogy a babiloniak feje szokatlanul kerek? Ezzel a babilóniai születésű Hillelre célzott. Hillel egy pillanatot sem mulasztva azt válaszolta, hogy a fejük szokatlan alakja a bábák helytelen bánásmódjának volt köszönhető. A férfi elégedettnek tűnve távozott. Néhány perccel később azonban visszatért, ismét egy mindent eldöntő kérdéssel. Ezúttal a tadmuri lakosok hunyorgó szeméről érdeklődött. Hillel válaszolt neki, és a férfi távozott. Ez a folyamat újra megismétlődött, és a férfi az afrikai emberek széles lábairól kérdezett. A harmadik kérdés és Hillel újabb higgadt válasza után a férfi nagyon ideges lett. Elmondta Hillelnek, hogy fogadott a barátjával négyszáz zuzban, hogy fel tudja idegesíteni az idősebb Hillelt. Most pedig négyszáz zuzt veszített! Hillel elmosolyodott, és azt mondta: “Inkább te veszíts el négyszáz zuzt, minthogy én ideges legyek“[10].

Mesteri önuralmán túl Hillel kivételesen szent is volt. Egyszer egy mennyei hang kijelentette, hogy az idősebb Hillel megérdemelte volna, hogy próféta legyen, nemzedékének hiányosságai azonban megakadályozták ezt.[11]

 

Hillel és a betérő

Az idősebb Hillel leginkább toleráns és befogadó személyiségéről híres. Ezt a jellemvonását jól példázza a következő történet:

egyszer egy nem zsidó jött Sámmáj elé egy különös kéréssel. Azt kívánta, hogy Sámmáj tanítsa meg neki a teljes Tórát, miközben a nem-zsidó fél lábon áll. Sámmáj, tudván, hogy ez lehetetlen, elutasította. A kérdező ekkor az idősebb Hillélhez vitte kérését. Hillél szelíden azt mondta neki: “Ami neked gyűlöletes, azt ne tedd embertársaddal. Ez az egész Tóra, a többi pedig a kommentárja. Most menj és tanulj!“[12]

 

Hillel tanításai

Hillel az empátiát is képviselte, mondván: “Ne ítélkezz barátod felett, amíg nem kerültél a helyzetébe“[13]. Minden évben Hillelt idézzük fel a peszáchi széder alkalmával, amikor megesszük a macesz és a máror szendvicset, Hillel azon gyakorlatát tükrözve, hogy a peszáchi bárányt, a macesz és a keserű fű egybefogásával esszük meg.[14] Hillel egyszer egy folyó mellett sétált, és meglátott egy úszó koponyát. Felismerve, hogy az egy gyilkosé, odafordult hozzá, és így szólt: “Te megfulladtál, mert másokat megfojtottál, és akik téged megfojtottak, azok is végül megfulladnak.” [15]

 

Hillel az egészségről

Hillel egyszer a tanítványaival sétált az utcán, amikor irányt változtatott, és a fürdőház felé indult. Amikor a tanítványai megkérdezték tőle, hogy hová tart, azt válaszolta: “Hogy teljesítsem I-ten parancsolatát! Fürödni megyek“. Látva zavarodottságukat, az idősebb Hillel így szólt: “Ha a királyok szobrai, amelyek hús-vér halandó képmására készültek, tisztításra és fényezésre szorulnak, mennyivel inkább a mi testünk, amely I-ten képmására lett teremtve.“[16] Hillel folyamatosan hangsúlyozta a testi egészségünkre való odafigyelés fontosságát, sőt, odáig ment, hogy a lelket a saját testében lévő vendéghez hasonlította. Ahogyan az embernek megfelelően kell előkészítenie a szobát, annak minden kényelmi berendezésével együtt egy tisztelt vendég számára, úgy kell az embernek is gondoskodnia arról, hogy a teste méltó hely legyen a lelke számára.[17]

 

A Prozbul

Hillel talán legbefolyásosabb törvénye a Prozbul volt. Az emberek ellenálltak a hitelezésnek, mert a smitá eltörli az adósságokat; ez viszont negatívan hatott a gazdaságra. Hillel létrehozott egy olyan rendszert, amelyben a hitelezők a bíróságra ruházhatták át tartozásukat, így azt a smitá által nem érintett köztartozássá tette.[18] A Prozbul széles körben elfogadott volt, és ma is használatban van.

 

Hillel elhunyta és öröksége

Az idősebb Hillel i. sz. 8 körül hunyt el. Temetésén úgy méltatták, mint “jámbor, alázatos és igaz embert, Ezra, az írástudó tanítványát“.[19] Hillel HaZaken tanítványaival együtt Meronban van eltemetve a Rásbi hegy alatt. Hillel azt szokta mondani:

“Legyetek olyanok, mint Áron tanítványai, szeressétek a békét és törekedjetek a békére. [Legyetek olyanok, mint] aki szereti embertársait és közel hozza őket a Tórához.”

Hillel híres leszármazottak sorát indította el, köztük rabbi Simon ben Gamliel rabbit és Jehudá HáNászi-t, a Misna szerzőjét. Tanításai és tanulságai beivódtak a zsidó kultúrába, maradandó nyomot hagyva a mai judaizmus szellemiségében.

 

Jegyzetek

[1] A Sifrei Deuteronómium 357 alapján.

[2] Amint arra a számos említés utal, amelyekben Hillelt, a babilóniai Hillel néven említik. Lásd Talmud Bavli, Szuka 20a.

[3] Talmud Bavli, Joma 35b

[4] A verset idéző isteni hang alapján: “Ha valaki háza egész vagyonát odaadná szerelméért, teljesen elveszne” (Énekek éneke 8:7).

[5] Talmud Bavli, Szota 21a.

[6] Beteira fiai, akik abban az időben a jeruzsálemi fő tanház vezetői voltak.

[7] Talmud Bavli, Peszachim 66a.

[8] Talmud Bavli, Sabbat 15a.

[9] Talmud Bavli, Szuka 28a.

[10] Talmud Bavli, Sabbat 31a.

[11] Talmud Bavli, Szota 48b.

[12] Talmud Bavli Sabbat 31a. Lásd Tosafot ad. Loc. akik elmagyarázzák, hogy bár egy megtérőnek el kell köteleznie magát, hogy feltétel nélkül betartja mind a 613 parancsolatot és a zsidó törvények egészét, Hillel felismerte a potenciális megtérő őszinteségét, és tudta, hogy valóban elkötelezi magát az összes micvá betartása mellett.

[13] Pirkei Ávot 2:4.

[14] Talmud Bavli, Zevachim 79a.

[15] Pirkei Ávot 2:6.

[16] 1Mózes 9/6.

[17] Vájikra Rabbá 34:3.

[18] Talmud Bavli, Gittin 36a.

[19] Talmud Bavli, Szanhedrin 11a.