Mi is az a Sávuot?
A sávuot szó jelentése magyarul hetek. Utalás arra a hétszer hét, vagyis negyvenkilenc napra, mely Pészách második napja és az ünnep között telik el. Önálló helyet foglal el az ünnepek sorában, nagyon szorosan kapcsolódik az egyiptomi kivonuláshoz, annak mintegy lezárása.
A hetek elnevezés onnan ered, hogy a bibliai időkben Pészách második napján kezdődött meg az árpa aratása, majd az utána következő negyvenkilenc nap minden napján egy ómernyi árpát vittek a jeruzsálemi Szentélybe, míg az ötvenedik napon az új lisztből készült kenyereket mutatták be.
Héberül, a hét napból álló időszakot, tehát az egy hetet sávuá-nak nevezzük, és mivel hét hetet számolunk, így a szó is többesszámba kerül, sávuot lesz belőle, ami tulajdonképpen az ünnep neve!
Az ünnepnek több neve is ismert
- Zmán mátán Toráténu, a Tóra adásának ünnepe,
- Hág hábikurim, a zsengék napja
- Hág hákácir, az aratás ünnepe.
Zmán mátán Toráténu, a Tóraadás ünnepe
Sávuot a Tóraadás ünnepe, ekkor kapták meg a Szináj-hegy lábánál összegyűlt zsidók a Tízparancsolatot, a Tórát. Az emberek nagyon várták, hogy megkapják a Tórát, izgatottan készülődtek a nagy alkalomra. Ám, talán pontosan a nagy igyekezet miatt, a legfontosabb éjszakán már nem bírtak ébren maradni, mindannyian elaludtak, Mózesnek kellett őket felébresztenie. Ezért a Tóraadás előtt nap éjszakáját szokás Tóra tanulással tölteni, hogy kijavítsuk őseink hibáját. A hagyomány neve is “tikun”, azaz javítás.
A Midrás elmeséli, hogy a hegyek összevesztek azon, hogy melyikük legyen a Tóraadás helyszíne!
Az egyik hegy azt mondta: ”Én vagyok a legmagasabb! Biztos engem választ majd az Ö-rökkévaló!” A másik hegy így felelt rá: ”Nekem sokkal szebbek a szikláim, én vagyok a legszebb, ezért választ majd engem!”
A Szináj-hegy azonban nem szólt semmit, mert úgy gondolta, hogy nem ő legmagasabb, és nem is neki vannak a legnagyobb sziklái, hát biztosan nem őt fogja az Ö-rökkévaló választani. Az Ö-rökkévaló viszont pont azért jelölte ki őt, mert nem kérkedett, hanem csendben meghúzódott. Örömében a csendes kis Szináj-hegy elhullajtott néhány könnycseppet és az egész hegy virágba borult! Ennek emlékére szokás a lakásainkat és zsinagógáinkat virággal díszíteni Sávuot ünnepén.
Sávuotkor a zsinagógákban felolvassák a Tízparancsolatot, ez annyira fontos, hogy még a nők és a gyerekek is elmennek meghallgatni!Íme, a Tízparancsolat gyereknyelvre „lefordítva”, hogy jobban meg tudd érteni!
Hág hábikurim, a zsengék napja
Tudod, hogy mit jelent a zsenge szó? A fejlődő, érésben lévő vagy éppen most kifejlődött fiatal, friss növényt, termést vagy gyümölcsöt nevezzük zsengének, héberül bikurimnak.
Szereted az epret, a cukorborsót, spárgát vagy az újhagymát? A hosszú tél után ezek az első zsengék, amiket el tudunk fogyasztani. Aztán kicsit később következik az új sárgarépa, petrezselyem vagy az újkrumpli. Szintén Sávuotkor mutatták be a Szentélyben a bikurimból az első áldozatokat. Mezőgazdasági vonatkozását tekintve Sávuot az aratóünnepek hangulatát idézi, a zsidó vallás harmadik zarándokünnepe. Ugyanúgy, mint a másik két zarándokünnepen, Pészáchkor és Szukkotkor a zsidók felmentek, felzarándokoltak Jeruzsálembe, és áldozatokat mutattak be a Szentélyben.
Tejes ételek
Sávuot egyik ünnepi étkezésekor szokás tejes ételeket fogyasztani, az egyik magyarázat szerint azért, mert a Tóra olyan, mint a tápláló tej. A másik ok, hogy a Tóraadás pillanatában váltak ismertté és kötelezővé a kóserság törvényei, de még nem volt kóser hús, amit őseink meg tudtak volna enni. De hát ki ne szeretné a palacsintát, a lángost, a tejfölös-sajtos tésztát, a tejberizst vagy a tejbegrízt? Vegyetek elő papírt mindenkinek, aki játszani szeretne. Majd 5 perc alatt mindenki írjon le annyi tejes ételt, amennyi csak eszébe jut!
Sávuot ünnepén a zsinagógákban nem csak a Tízparancsolatot olvassuk fel, hanem Rút könyvét is. Ismerd meg Rút és Noémi történetét, ami egy gyönyörű mese a hűségről és a szeretetről.
Egyszer régen, még a Bírák idejében élt egy zsidóasszony Betlehemben, akit Noéminek hívtak. Vele élt a férje Elimelech, és a két fiúgyermekük. Éhínség tört ki az országban, nem volt sem víz, sem élelem. Ezért elhatározták, hogy elindulnak új lakhelyet keresni maguknak. Így is tettek, majd Moáb földjén letelepedtek.
Ahogy teltek az évek, a fiaik felnőttek és megházasodtak. Moábi lányokat vettek feleségül, Oprát és Rútot. Pár év múlva azonban Noémi megözvegyült, és később Opra és Rút is magára maradt, férjeik meghaltak.
Ekkor így szólt Noémi a menyeihez:
– Úgy szeretlek benneteket, mintha a saját lányaim volnátok, ezért azt szeretném, ha visszamennétek atyáitok házába, új férjeket keresnétek magatoknak és boldogan élnétek!
Opra sírt és nem akarta elhagyni anyósát, akit úgy szeretett, mint az édesanyját, sem pedig Rútot, akire nővéreként tekintett. Végül hallgatott Noémi szavára, szomorúan megölelte őt és sógornőjét és visszament a szülei házába. Ám Rút hallani sem akart arról, hogy elhagyja anyósát. Könnyes szemmel kérte, hogy hadd maradjon mellette.
– Ne kényszeríts rá, hogy elmenjek. Mert ahova te mész, oda megyek én is. Ahol te letelepszel, letelepszem én is. A te néped az én népem, a te Istened az én Istenem!
Noémi vonakodva bár, de beleegyezett, hogy menye vele maradjon és kövesse őt vissza, a szülőföldjére. Hosszú és nehéz út várt rájuk. Rút ahol csak tudott segített Noéminak, nem panaszkodott, pedig biztosan neki is nehezére esett a viszontagságos utazás. Végül kettesben értek Betlehembe, ahol Rút kérte anyósát, hadd dolgozzon az aratáson, hogy megéljenek. Noémi elengedte Rútot, hogy a szántóföldön menjen az aratók után és szedje fel az árpát, amit nem arattak le, ahogy az akkoriban szokás volt. Hogy-hogy nem, a föld Noémi férjének rokonáé, Boázé volt. Kiment az aratókhoz, megnézni, hogy megy a munka. Meglátta a szép fiatalasszonyt az aratók mögött és megkérdezte a vezetőjüket:
– Ki e a fiatal nő, aki szedi mögöttetek az árpát?
– Rútnak hívják, moábi származású, Noémivel jött el idáig.
Boáznak nagyon tetszett Rút szorgalma és kedvessége, így megkérte, hogy ne menjen más földre, inkább nála szedje a kalászt, igyon a vízből, amit mernek, ha szomjas, egyen az ételből, ha éhes. Az embereinek meghagyta, hogy bőségesen jusson Rútnak gabona! Rút nem értette Boáz kedvességét, ezért csodálkozva kérdezte:
– Miért vagy velem, idegennel ilyen rendes?
– Tudom, mit tettél az anyósodért, aki a rokonomnak a felesége, azt is tudom, hogy otthagytad a szüleid házát, csak azért, hogy vele legyél, hogy neki segíts! Ritka ez a fajta önzetlenség, ezért én is segítek neked, ahogy tudok!
Így hát Rút az aratás végéig Boáz földjén maradt, serényen dolgozott, segített Noéminak, s ahogy teltek a hónapok, egész jól berendezkedtek ketten Betlehemben. Boáz sokat gondolt Rútra, tetszett neki a hűsége, kedvessége, végül Rút hozzáment feleségül, fia született és újra öröm és boldogság költözött a szívükbe! Rút és Boáz fiát Obednek hívták, ő lett Jisáj apja és a hatalmas Dávid király nagyapja.
Sávuoti kézműves ötletek
Készítsünk papír rózsát!
- lépés: Rajzolj egy spirált egy kör alakú papírra.
- lépés: Vágd ki a spirált, kövesd a vonalat!
- lépés: A középponttól kezdve tekerd fel a kivágott spirált a lehető legszorosabban.
- lépés: Enged el a feltekert spirált, hogy a virág kinyílhasson, a végét ragaszd oda a rózsabimbó oldalához.
Kend meg, szórd meg!
Avagy készítsünk tóratekercset kekszből és csokikrémből!
Szükséged lesz: kekszre, Nutellára, ostyarúdra és szórócukorra!
Kend meg a kekszeket csokikrémmel, majd a két szélére tegyél egy-egy ostyarudat, végül pedig, ha szeretnéd, szórd meg cukorral!
Íme, még egy egyszerű tejes finomság Sávuotra!
Hozzávalók:
- 3 pohár tej
- 1 pohár tápiókagyöngy
- 3 kanál mézv agy cukor.
Elkészítés:
Öntsd a tejet és a tápiókagyöngyöket egy közepes lábosba, hagyd ázni egy órát, majd alacsony hőfokon kezd el állandóan kavargatva főzni. Amikor a gyöngyök szépen megnőnek és áttetszőek lesznek, tedd át egy tűzálló alátétre a lábost és adj cukrot, vagy mézet a pudinghoz. Hideg vízzel kiöblített poharakba vagy tálkákba adagold, ha szeletelt banánra, eperre, vagy bármilyen fagyott gyümölcsre teszed, még finomabb!