Bármilyen áttekinthető és bejárható lett a világ, Izraellel kapcsolatban a mai napig élnek tévhitek. Nem is olyan régen történt, hogy egy ismerős, aki Jeruzsálembe készült utazni, megkérdezte tőlem: igaz-e, hogy ha öt embernél többen megállnak az utcán beszélgetni, akkor odamegy hozzájuk a rendőr? Akár igaz is lehet, feleltem, feltéve, ha a rendőr érdekesnek találja a témát és hozzá akar szólni. Szóval: nem igaz; akit eddig csak az ettől való félelem tartott vissza, az nyugodtan induljon útnak.
Ha röviden kéne jellemezni az izraelieket: hangosak és lazák, emellett általában jóindulatúak és segítőkészek. Ha úgy közelít a látogató Izraelhez, hogy az a Közel-Kelet része, nem érheti nagy csalódás, aztán az európai vonásokat úgyis felfedezi benne. No meg az amerikai vonásokat is. Mondják: Izrael olyan, mint egy kis Amerika, de a fordítottját nem hallani, mármint, hogy Amerika olyan, mint egy nagy Izrael.
Ez a szélsőségek országa is egyben. Elég, ha összehasonlítjuk „a 24 órás város”, azaz a folyamatosan pezsgő Tel-Aviv és a jeruzsálemi Mea Searim ultraortodox kerület lakóinak életét. Úgy mondták valamikor: Haifán dolgoznak, Tel-Avivban szórakoznak, Jeruzsálemben imádkoznak – és nagyjából ez a valóság a mai napig.
Ahogy Izraelben járva nem lehet kihagyni Jeruzsálemet, a fővárost, úgy Jeruzsálembe látogatva nem maradhat ki a programból az óváros. A turisták többnyire a Jaffa kapun át érkeznek ide, és akár a keresztény, akár a zsidó negyedbe akarnak eljutni, keresztül mennek az arab piacon. Ezt a teljes részt keresztények lakják, általában itt vannak a boltjaik is. Errefelé érdemes alkudni, ez egyáltalán nem számít illetlenségnek, beleértve a néhány boltot, ahová kifüggesztik az árakat és kiírják, hogy nincs alku. Ahogy Rejtő-könyvekben lehet olvasni: a kereskedő eleve magas árat mond, és hosszadalmas vita után, mikor a vevő már indulna tovább, visszahívja és odaadja a portékát a kialkudott árért. Az feltétlenül az árusok javára írandó, hogy miután megegyeztek, nem csapják be a vevőt mondjuk a visszajáróval. Ha viszont már megvettük, amit akartunk, ne rontsuk el a napunkat azzal, hogy megkérdezzük az árát egy másik boltban…
A bazársoron mindent lehet kapni, ami bármelyik valláshoz kötődik. Az arab kereskedők szinte minden nyelven megtanulták a legszükségesebb szavakat, hogy tudjanak kommunikálni a vevőkkel; még magyarul is odaköszönnek, ha felismerik a nyelvet. Mondják, Izraelben kiderült, hogy a zsidók nem is olyan jó kereskedők. Az arabok a jó kereskedők – a zsidókról viszont Izraelben nyilvánvalóvá vált, amit a holokausztban és az azt megelőző időszakban a származási országukban nem volt alkalmuk bizonyítani: jó katonák.
A Siratófal (Nyugati Fal), amelyhez az óvároson belülről akár a zsidó, akár a muszlim negyeden keresztül el lehet jutni, nem más, mint a második Szentély nyugati oldalának támfala. Mióta elpusztították a Szentélyt, ez a fal a zsidóság legszentebb zarándokhelye, de más vallások hívői is felkeresik, sőt ateisták is beismerik, hogy mély benyomást tesz rájuk a hely. A fal kövei közötti résekbe kívánságcédulákat rejtenek, de postai úton is küldenek ilyen cédulákat a világ minden tájáról. Évente kétszer összeszedik a falban elhelyezett papírdarabokat és eltemetik őket az Olajfák Hegyén, hogy helyet biztosítsanak az újabbaknak. Címzettként sokszor egyszerűen a Jóistent tüntetik fel. És gondoljunk bele: ha a fennhangon vagy suttogva mondott ima célba ér, miért ne történhetne ugyanaz az írásban benyújtott kérelmekkel?
A turistának kezdetben furcsa, hogy a bevásárlóközpontok bejáratánál kinyittatják a táskáját és belenéznek. Az ilyen ellenőrzések fő célja távol tartani a terroristákat. A biztonsági emberek fegyverrel járnak, akárcsak a katonák az utcákon, és ez békés országból érkezők számára olykor bizony ijesztőnek tűnik. Aki Izraelben él, tudja, az emberek biztonsága érdekében történik mindez. Fegyverviselési engedélyt civileknek nem adnak könnyen, ezzel együtt elég sok lőfegyver van a lakosoknál. Ennek ellenére elenyészően kevés a fegyverrel való visszaélés.
Úgy élj, mintha nem lenne holnap! – ez egy tipikus izraeli életfelfogás. Távolról sem azt jelenti, hogy az emberek mondjuk nem takarékoskodnak vagy nem tervezik meg a nyaralásukat, és depressziósak sem lesznek ettől a jelszótól, hanem örülnek minden kis dolognak, amit az adott nap biztosított számukra.
