Tisztelt Rabbi, miért tiltja a zsidóság a hamvasztásos temetkezést? Köszönöm a választ.

A rabbi válaszol:

Azzal kezdem, hogy a test, amely eddig a léleknek adott otthont a halál után elválik a lélektől, amely egy igen nehéz időszaka a test és lélek addigi egységének. Ez az elválási folyamat akkor következik be, amikor a test elkezd elbomlani. Ez az időszak döntő fontosságú, hiszen vigaszt kell kapnia  léleknek, amikor elszakad a testtől.

Nem véletlen, hogy ezért tiltja a zsidó törvény a balzsamozást vagy a mauzóleumban való eltemetést, mert valójában ez késleltetné a természetes elszakadási  folyamatot, hiszen a test nem tud lebomlani.

Nem véletlen, hogy  a háláchá előírja, hogy a temetést a halál után a lehető leghamarabb meg kell tenni, mert mindez a lélek javát szolgálja. Továbbá a zsidó hagyomány szerint, a nyak hátsó részén található csont, soha nem bomlik le. Ebből a Luz-csontnak nevezett csontból épül újjá az emberi test az eljövendő messiási korszakban, amikor majd minden halott feltámad.

A fent leírtak az  oka annak, amiért a judaizmus tiltja a hamvasztást, a lélek nagy sokkot szenved el  a testtől való  hirtelen elszakadás miatt. Ahogy a Talmud mondja:

A temetés nem az élőkért, hanem a halottakért van. / Szanhedrin 47a/

Persze jogosan kérdezheti, hogy akkor mi a helyzet az elpusztított és krematóriumokban elhamvasztott zsidó testvéreink millióival? Erre az a zsidóság válasza, hogy hisszük, hogy a  Mindenható megóvta lelküket a szükségtelen gyötrelemtől, és ugyanúgy feltámasztja őket mint a többi elvesztett és szeretett testvérünket.

 

A rabbi