„Köszi a könyveket, köszi a verseket!

Köszi az összebújós perceket!

Köszi az álmokat, köszi az éneket

Köszi a csillagot, köszi a gyermeket!   

 

Köszi a szúnyogot, köszi a tetvet

Sohasem értettem, biztosan kellett

Valamire ő is és köszi az almát

Köszi a Kígyót aki adta és Évát

Köszi a talmudot, köszi a bibliát

Köszi a süteményt, köszi az illatát

Köszi a fákat, köszi a lelkeket

Köszi a jóakaratú embereket!”

 

Nos, kedves olvasó, e sorok a magyar alternatív rockszíntér veteránjainak, a Pál Utcai Fiúknak az új dalában szerepelnek, az új nóta, a „Köszi a halakat” itt meghallgatható:

Nem fogom azt a hibát elkövetni, hogy szövegelemzésbe kezdek: mire gondolhatott a költő a Talmudot felemlítő sorokban? Az értelmezés szabadsága legyen az olvasóé, a dal meghallgatójáé. Annyi bizonyos, hogy túl sok magyar könnyűzenei alkotásban nem szerepel utalásszinten a Talmud.

A PUF – mert a rajongók így becézik a Pál Utcai Fiúk zenekart – friss alkotása ürügyén tekintsük át a zenekar munkásságát, mely nem áttekintő, és nem fogja mellőzni a szubjektív elemeket sem.

A Pál Utcai Fiúk magyar alternatív rockegyüttes 1983 nyarán, Szigetszentmiklóson alakult barátokból, iskolatársakból. Az együttes alapítói (akik még ma is tagok): Leskovics Gábor (gitár, ének), Potondi Anikó (ének), valamint a már nem tag Turjánszki György, rajtuk kívül az együttes sikereinek részese a története során tagjai között zenélő több dobos, billentyűs, szaxofonos és gitáros. A kezdeti népszerűség után már csak idő kérdése volt, hogy a klasszikus dalok mikor és hogyan válnak szélesebb körben is hozzáférhetővé. E célból az első nagylemez 1990-ben jelent meg: Ha jön az álom… címmel.

A második sorlemez az 1991-ben megjelent „A Bál” volt, korosztályomba nincs olyan, aki nem énekelte volna házibulikon, hogy:

„A fiúk a lányokkal táncolnak reggelig,

Gyerünk, kedves, mutassuk meg nekik!

A világ a szolgám, az én szívem szabad,

Gyerünk, kedves, most mutasd meg magad!”

 

Tényleg, ezt a számot is tartalmazó, 1997-es megjelenésű „Best Of Pál Utcai Fiúk” CD-met valamikor az ezredfordulón egy házibuliban ott felejtettem, azóta sem szereztem vissza. Szerencsére a Spotify-on elég alapos diszkográfia elérhető.

Személyes élmény a zenekarral kapcsolatban, hogy jelen voltam a Fidesz 5. születésnapja alkalmából tartott házibulin, melyen a PUF és Hobo adott koncertet. A buli záróakkordjaként mindenki a színpadra ment és közösen – a Fidesz akkori vezető politikusaival – adták elő Chuck Berry örökbecsűjét, a Johnny B. Good-ot. Majd Orbán Viktor szelt fel egy hatalmas puncstortát, melyből nekünk, közönségnek is jutott bőven.

Azóta mindannyian idősebbek lettünk éppen 30 esztendővel, sok mindent sokféleképpen látunk, a zenekarvezető Lecsó (Leskovics Gábor) a zenekar 40 éves jubileuma alkalmából a HVG-nek adott interjújában így összegez:

„Nem annyira düh van bennem, inkább szomorúság, fájdalom. Amiatt, hogy jobbnak gondoltam ezt az országot, mint amilyen arcát most mutatja. Az előző rendszerben, mint sokan mások, én is meg voltam győződve arról, hogy itt csak egyetlen egy baj van, hogy az oroszok a nyakunkon vannak. Amikor bekövetkezett a rendszerváltás, akkor azt hittem, na, most majd megmutatjuk, mire képes ez a nép. Nem jó végig nézni, hogy a több mint 30 év után milyen lett ez az ország. Sok dolgot említhetnék, de most a szolidaritás teljes hiányát emelném ki.”

Visszatérve a PUF pályaívére: 2000-ben új album jelent meg 14 dallal, amelyben a régi PUF-stílus ötvöződik új zenei motívumokkal. Az egykori bulizenekar ezzel a részbeni megújulással zeneileg és stílusában vált egyszerre éretté és kiforrottá. A Pál Utcai Fiúk, mint az egyik legnépszerűbb hazai alternatív rockzenekar, azóta is – ahogy immár több mint húsz éve – folyamatosan koncertezik, rendszeresen szerepel Budapest szórakozóhelyein és vidéki városokban is. Többek között a 90-es évek közepétől a kedvelt budapesti Sziget Fesztivál is elképzelhetetlen fellépésük nélkül. Sikerük már csak azért is figyelemreméltó, mert az együttes kisebb-nagyobb megszakításokkal évtizedek óta működik, melynek során teljesen önállóan nőtték ki magukat az ismeretlenségből Magyarország egyik legelismertebb alternatív zenei együttesévé.

A mindenki számára kötelező 2004-es „Közönséges” koncertlemez és DVD után 2014-ben és 2019-ben is új lemezzel jelentkezett a csapat, a napokban pedig megtartották a 40 éves jubileumi koncertjüket. Aki nem akar PUF koncert nélkül maradni, figyelje a zenekar Facebook oldalát, júliusban több fesztiválon is tiszteletüket teszik. Fotelrockerek pedig hallgassák az életművet, hiszen:

 

„A támaszponton rémes a helyzet, menekülni kell,

Fedezékből fedezékbe, nem rejt semmi el.

Ki akarok törni, ki akarok szállni, túléltem az időt,

Felemelt fejjel arccal a falnak várom a következőt.”