Június 29-én a Szegedi Tudományegyetemen, amely az idei QS rangsor szerint Magyarország legjobb egyeteme, ünnepélyes keretek között közel 120 egyetemi polgár korábbi időszakban nyújtott teljesítményét ismerték el vezetői megbízással, új munkaköri cím vagy kitüntető cím adományozásával, díszoklevéllel. Az elismeréseket ünnepélyes keretek között Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja adta át. Az egyetem Szenátusa Címzetes egyetemi tanár kitüntető címet adományozott a Mezőgazdasági Karon Prof. Dr. Róna Tamás főrabbi, a Rabbitestület és a Magyarhoni Zsidó Imaegylet (ZSIMA) Elnöke számára.

 

A cím átvétele után Prof. Dr. Róna Tamás elmondta, úgy gondolja, kinevezésével az egyetem egyben a magyarországi zsidóság elismerését is kifejezi. Tavaly kezdődött el a kóser kertkultúra oktatása a Szegedi Tudományegyetem Agrártudományi Karán, így a fiatal hazai és külföldi agrármérnökök lehetőséget kapnak, hogy megismerhessék a kóser kertkultúrát. Arról nem is beszélve, tette hozzá Prof. Dr. Róna Tamás, hogy a kóser kertkultúra egyben komoly erkölcsi, szellemi és vallástudományi teret jelent, melyen keresztül azok az egyetemi polgárok, akik ezt a képzést választják képet kapnak a zsidóságról és közös értékeinkről. A főrabbi egyben köszönetet mondott Dr. Habil Lantos Ferenc professzornak az egyetem Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet egyetemi docensének és a szegedi egyetem vezetésének.

A képzés a most lezárt tanévben fakultációként indult el, de szeptembertől már a mesterképzésben is benne lesz. A diákok egy része a magyar hallgatók mellett külföldről, Argentínából, Indiából, Japánból, Koreából, néhányan iszlám országokból érkeztek.

 

 

A képzésről megkérdeztük a legilletékesebbet, Dr. Habil Lantos Ferenc professzort is:

– Professzor úr, miért fontos a kóser kertkultúra oktatása?

– Ne feledje, egy ötezer éves múltra visszatekintő kultúráról beszélünk. Ma úgy határoznánk meg, hogy precíziós kertgazdálkodás, amit a zsidóság kóserként honosított meg, és saját kultúrájában kötelező jelleggel vezetett be. Miért fontos mindez ma? Ha szétnézünk a világban látjuk, hogy az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália is aláírta már az egyezményt, amely lehetővé teszi, hogy mesterséges úton állíthassanak elő húsokat és húskészítményeket, vagy rovarfehérjéket vigyenek be különböző élelmiszerekbe, mindez a zsidó kultúrában tilos. Mi, magyar emberek elvileg azt várnánk el az Európai Uniótól, hogy mindezt megtiltsák, ehelyett azonban  nemhogy nem tiltják, hanem engedélyezik, sőt, sajnos egyre nagyobb teret kap. Három évvel ezelőtt Róna Tamás professzor úrral közösen találtuk ki, hogy a kóser kertkultúra oktatását azért kellene elkezdeni egyetemi szinten oktatni, hogy mindenki megismerje, mert ezzel egy új élelmiszerbiztonsági teret nyithatunk. Hála a Szegedi Tudományegyetem vezetésének, akik rábólintottak az ötletre, már egy éve tanítjuk Róna professzorral a zsidó kertkultúrát az ökológiai jellegű kertgazdálkodás tantárgy keretein belül. Örömmel teszem hozzá, ez a képzés a szakirányú felsőoktatás teljesen új területe, olyannyira, hogy az egész világon egyedülállóak vagyunk, ám szerencsénkre az izraeli Ben Gurion Egyetem együttműködik velünk. Az oktatás egyébként magyar és angol nyelven folyik a szakon, nem véletlenül, hiszen eddig 17 külföldi hallgató is jelentkezett a 8 magyar diák mellett. Biztos vagyok benne, hogy az idő múlásával egyre népszerűbb lesz a képzésünk.

 

 

Prof. Dr. Kónya Zoltán a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta, az egyetem szempontjából miért fontos egy ilyen különleges oktatás elindítása.

– A világ változik, amikor még én voltam egyetemista, akkor szinte lényegében csak az alapszakokon folyt oktatás. A mai fiatalok azonban már teljesen másképpen gondolkodnak. A hallgatók egy része persze ma is szereti a régi, jól bevált dolgokat, ám a másik felük már valami újat szeretne hallani. Nekünk, mint regionális egyetemnek kötelességünk olyan új típusú képzéseket is felvenni, ami első hallásra talán kicsit meghökkentő, de olyan új tudást adhat a hallgatóknak, amivel akár egyedileg is ki tudunk lépni a piacra, ahol más magyar egyetemek nincsenek jelen. Az egyetemnek mindig akkor jó, ha jó a hallgatónak, és a hallgatónak mindig akkor jó, ha jó az egyetemnek. Tekintettel arra, hogy QS rangsorokban évek óta mi vagyunk a legmagasabbra rangsorolt magyar egyetem a hallgató látja, hogy a tudást, amit kapott el fogják fogadni a világban. Tudatosan törekszünk arra, hogy a Szegedi Tudományegyetemen mindenki megtalálhassa, amit keres, ehhez azonban széles és megalapozott portfólióra van szükség.