A palesztinai brit mandátum alatt, már a múlt század harmincas éveitől kezdve viták folytak a jisuvon (1) belül a szombati tömegközlekedésről. 1932. március 18-án például ezt írta a héber nyelvű sajtó: „A legsúlyosabb szombatszegésnek számít az autóbuszjáratok hétvégi üzemeltetése”. Meglepő, hogy nem egy vallásos újságban jelent meg ez az állásfoglalás, hanem a liberálisnak tartott Ha’arec című napilapban. Azokban az években napirenden volt a mozik és uszodák szombati nyitvatartásának kérdése is. Ezek voltak a kisebb problémák, mert nem érintették közvetlenül az ortodox lakosságot, amely amúgy sem látogatta ezeket a helyeket. A hétvégén működő tömegközlekedést azonban a halacha szerint tilos támogatni, sőt bojkottálni kell a szombatszegés miatt, ezzel viszont igencsak megnehezülne a vallásosok hétköznapi élete.

1931 és ’39 között Erec Israel zsidó lakossága 170 ezerről 449 ezerre nőtt, aminek következtében kiéleződtek a vallási előírások nyilvános betartatásával kapcsolatos viták, jobbára politikai csatározások formájában. A „vörös Haifa” vezetőinek megvolt az indokuk az autóbuszjáratok szombati üzemeltetésére: részben a gyalogos közlekedést megnehezítő domborzati viszonyok, részben a jelentős számú arab lakosság igényeinek figyelembevétele. További indok volt, hogy sokan a várostól távolabb eső, folyamatosan üzemelő olajfinomítóban dolgoztak.

Jeruzsálemben 1934 májusában az Egged autóbusztársaság beperelt egy rabbit, aki a nyilvánossághoz intézett, írásban sokszorosított felhívásában azt állította, hogy a társaság rendszeresen megszegi a szombatot. A bíró kijelentette, hogy ha a rabbi állítása helytálló, szombattartóként ő maga is bojkottálni fogja az Eggedet. Végül úgy döntött, hogy mivel az alperesnek nem állt szándékában megsérteni a felperest vagy erkölcsi kárt okozni számára, csupán egy mil jelképes pénzbüntetésre ítéli.

1947-ben David Ben-Gurion, aki akkor a Szochnut (Jewish Agency) élén állt, levelet küldött az Agudát Israel nevű ortodox párt vezetőinek, amelyben a nemzeti intézmények álláspontját írta le a vallás és állam viszonyának kérdésében. Abban az időben tett látogatást Palesztinában az ENSZ rendkívüli bizottsága, hogy felmérje az ország arabok és zsidók közötti felosztásának lehetőségét. Ben-Gurion egységfrontot akart kialakítani, azért küldte a később a status quo alapjának tekintett levelet, hogy elnyerje a vallásos lakosság képviselőinek támogatását. A levél négy kötelezettséget tartalmazott:

• a zsidó államban a szombat lesz a hivatalos pihenőnap
• a nyilvános helyeken kóser étkezés lesz
• az oktatásban az ortodoxok autonómiát kapnak
• házasság és válás kérdésében a rabbinikus bíróságok jogosultak dönteni.

A vallásos szervezetek azóta is erre a levélre hivatkozva követelik a szombati tömegközlekedés megtiltását, ezzel szemben a másik fél azzal érvel, hogy a levél megfogalmazásából ez nem következik egyértelműen.

A máig megoldatlan probléma kihatását a politikai életre többek között a következő eset példázza. 1976. december 10-én pénteken egy Tel-Nof nevű légibázison három F-15-ös vadászrepülőgép landolt, amelyeket Izrael az Egyesült Államoktól vásárolt. A gépek tankolási probléma miatt késve érkeztek, így a fogadásukra megjelent miniszterek egy része nem ért haza a sabbat beállta előtt. Az eset következtében az ellenzéki ortodox pártok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amelyet ugyan a Kneszet elutasított, de a koalícióhoz tartozó Nemzeti Vallásos Párt képviselői tartózkodtak a szavazástól. Rabin, levonva a tanulságot, feloszlatta a kormányt. A következő év májusában megtartott választásokat Menachem Begin nyerte meg.

Az elmúlt évtizedben több kísérlet történt a szombati tömegközlekedés országos bevezetésére. Régen tartó huzavona ez, amelyben mindkét fél igyekszik a saját elveit érvényesíteni. Több étterem, kávéház és üzlet a legtöbb városban – így Jeruzsálemben is – nyitva tart szombaton, és ortodoxok lakta kerületeken kívül nyitva állnak az utak a magángépkocsik előtt. Taxik is közlekednek, amik persze nem pótolják a tömegközlekedést, mert kispénzű emberek nem tudják vállalni a rendszeres extra költségeket. Olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára elfogadható, máig nem sikerült.

 

Yitzhak Tesler újságíró a www.ynet.co.il oldalon 2023. augusztus 20-án megjelent cikke alapján

 

Jegyzet:

(1) Jisuv – az államalapítás előtt Palesztinában élt zsidó közösség