Mi lesz mindazzal, amit megvalósítottunk, amiben életünk célját láttuk? Mózes tanítómesterünk is beleesett a hibába: úgy gondolta, hogy pótolhatatlan, és a világból való távozásával minden rosszabb lesz. Mózes azonban felismerte a talmudi bölcsességet: „Legyen kedvesebb az ember tanítványának (Józsué) személye, mint saját maga”. Félelme alaptalan volt.  Jozsua idején nem következett be romlás: „És szolgálta a nép az Örökkévalót Jozsua ideje alatt végig.” (Bírák 2:7) Mózes szellemisége tovább élt, és a mindenkori vezetők a Tóra  törvényei szerint vezették a népet!

Mózes élete során, I-ten utasítására 612 parancsot adott a zsidó népnek. A 613. parancs még váratott magára: „Most pedig írjátok fel magatoknak ez éneket, és tanítsad meg arra Izrael fiait; adjad azt szájukba, hogy legyen nekem ez az ének bizonyságul Izráel fiai ellen.” (V.M. 31/19) A Mester búcsúénekéről van szó, aminek a szóbeli hagyomány szélesebb értelmezést ad. Parancsolatként értelmezi, hogy minden generációban írjanak egy Tórát (tóratekercset), konkrétan: vegyenek részt a megírásában.

Rábbá mondta: Elődjeinktől generációról generációra örököltük a Tóratekercset. Kötelességünk írni egyet saját magunknak is, amire a felszólítás kötelez.

Rabbi Abraham ben Meir ibn Ezra ( 1092-1167) szerint a parancs „írjátok fel magatoknak”, minden zsidóra vonatkozik. Hogyan kell ezt értelmezni? A középkori zsidó hittudós, nyelvész, költő szerint úgy, hogy nem elég abban a tudatban élni, hogy a Tórát örököltük Mózestől!  Minden generációnak meg kell azt újítania. A szövetség nem öregedhet el, időről- időre újra kell alkotni. A zsidó szellemiség kettős alapja: a hagyomány megőrzése és az adott korra való aktualizálása. A Tóra tekercseket hagyomány szerint a mai napig úgy írják, mint az ősi időkben: kézzel, pergamenre, tollal.

A Tóra tekercs, az egyetlen „szentnek” tartott, I-ten spirituális jelenlétévé szublimálódott fizikai „dolog.” A Tóra – spirituális értelemben- megszemélyesedik. Olyan tisztelet illeti, mint egy királyt…. örömünnepén táncolunk vele, mint egy menyasszonnyal. A sérült vagy  részben megsemmisült tekercset szabályosan eltemetjük, meggyászoljuk, mint kedves hozzátartozót.

Amerling, Friedrich von (1803-1887): 1829.
Oil on canvas, 236 x 178 cm.

„Most pedig írjátok fel magatoknak ezt az éneket.” Felvetődik a kérdés: ha a mondat az egész Tórára vonatkozik, miért szerepel benne az „ének” (sirá) kifejezés?

Rabbi Naftali Zvi Jehuda Berlin (1816-1893)  ezt úgy értelmezi, hogy a Tórát versként kell olvasni, nem prózaként. (A sirá szó a héberben éneket és verset is jelent.)

A Tóra többsége prózai szöveg, kivéve néhány „vers-ének”-et. Ugyanakkor a vers-kifejezésmódra vall az, hogy mondatszerkesztésben utalásokra épül inkább, semmint konkrét kijelentésekre. A szöveg túl a szószerinti értelmezésen, mélyebb, elvontabb értelmezéssel bír.

A zsidó vallás verbalitásra épül: a szavak vallása. Spirituális tartalmával és töltetével a szöveg „énekké” változik.  Dallammal bír! A kettős, vers-dallam tartalom a kettős elme-lélek húrjait pengeti! A zsidó szellemiségben a muzikalitásnak fontos szerepe van. Imáinkat nem szóban „mondjuk!” „Davenolunk”, imáinkat énekeljük az ég kapui felé. A Tórát se olvassuk,  kantillációs jelek alapján daloljuk. A Talmud szövegeket minden talmudtanuló által szinte ösztönösen ismert dallammal tanuljuk. A  világ számos részén, egymástól eltérő kulturális környeztében élő és működő közösségeknek volt és megvan a saját, gyakran a környezetéből vett elemekkel gazdagított  dallamvilága.

„Most pedig írjátok fel magatoknak ez éneket…” a 613. parancs, mely irányt mutat! A Tóra minden generációban való „megújításának” parancsa! Ezzel a közös Szináj-hegyi történelmi élmény minden generáció aktuális élményévé válik. Ez nem csak intellektuális, érzelmi azonosulást is jelent. A Tórát nem csak írott szövegként olvassuk. Dallamban, „mennyei” szólamban, „összhangban” érinti meg identitásunk legmélyebb és egyben legemelkedettebb isteni egységét! A Tóra I-ten éneke, és mi mindannyian az énekesei vagyunk.

Lord Jonathan Sacks, az Egyesült Királyság főrabbija is (1948-2020) tanította: „Minden nemzedéknek kötelessége megújítani, „újra alkotni” a Tórát.”

 

 

Hírek

„ És ment Mózes és elmondta ezeket a szavakat egész Izraelnek” (V.M. 31/1.)

2023.09.08.