A „Kiskabos”, a „vörös Kabos”, azaz Kabos László felemlítésekor generációm és a nálam idősebbek számára nyomban megjelenik a pesti kabaré örök figurája, a csetlő- botló, de ha kell rafkós kisember utánozhatatlan békebeli figurája. Színészlegendánkra dupla jubileummal emlékezhetünk a héten: szeptember 28-án lesz születésének 100-dik, míg a mai nap van elhalálozásának 19. évfordulója.
Kabos László Krauszként született Sárváron, 1923. szeptember 28-án, Jászai Mari-díjas színész, komikus, érdemes művész. Élettársa 1971-től haláláig Urbán Erika színésznő.
A „kis Kabos” eredetileg bohóc akart lenni, majd kertésznek tanult, mert a második világháború alatt az a hír járta, hogy a mezőgazdasági munkás zsidó lakosokat nem deportálják. 1943-ban munkaszolgálatra hívták be Kőszegre, majd deportálták Mauthausenbe. Gyalog indultak útnak, hol mezítláb, hol facipőben, az Inn folyó partján, majd a Eisenerzi-Alpokban meneteltek. Amikor a lágert felszabadították az amerikaiak, 31 kilóra soványodott le, s flekktífuszt kapott. Hazakerülve tapasztalta, hogy a sárvári Vasút utcai lakásukat másoknak utalták ki minden ingóságaikkal együtt.
1948-ban szerezte meg diplomáját a Kertészeti Főiskolán. Ezután Bálint Lajosnál – a Nemzeti Színház rendezőjénél – tanult, aki ingyen foglalkozott vele. Bálint Lajos a Koós művésznevet javasolta a Krausz helyett, de mivel Koós Olga már a Pódium társulatában játszott, így oldalági rokona, Kabos Gyula tiszteletére a Kabos nevet vette fel.
Parodistaként a Pódium Kabarészínpadán lépett fel először 1946-ban, ahová egy Nóti Károly-villámtréfával került be. Később a Vígszínházban és a Kamara Varietében játszott. 1951 és 2000 között a Vidám Színpad tagja volt. 1957-ig többnyire tréfákban és jelenetekben lépett fel. 1957-ben őt választották az akkor indult lottójáték reklámarcának. Mint Lottó Ottó jelentkezett a “Megvette már az e hetit?” jelmondattal hétről hétre. 1957-ben a Vidám Színpad kamaraszínházában aratta első nagy sikerét Molnár Ferenc Doktor úrjában, Puzsér szerepében. Az első szériát 900-szor játszotta el, majd felújítva Kazal László rendezésében még 300-szor lépett fel ebben a szerepben, összesen 1200 alkalommal. Kállai István a nagy sikerű Majd a papa! című darabjának főszerepét Kabosra írta, de a Veréb is madár című film is a művész helyzetbe hozása érdekében készült. Filmes karrierje az 1949-es Janikával indult. Legemlékezetesebb filmes alakítását két Hintsch György-vígjátékban, az 1968-as A veréb is madárban és az 1973-as Hét tonna dollárban nyújtotta.
A pályaívet két közúti baleset okozása sem tudta megtörni: 1958-ban a Fővárosi Bíróság ittas vezetés miatt kétezer forint pénzbüntetésre ítélte és szigorú figyelmeztetésben részesítette.1959. május 6-án pedig a színész Simca-Aronde kocsijával a Dohány utca és Hársfa utca sarkán a rendőr tilos jelzése ellenére belerohant az egyik vállalat Moszkvics személyautójába, amelynek egyik utasa súlyosan megsérült, utána a járdán elütött egy gyalogost, aki szintén megsérült, és kidöntött egy KRESZ-táblát, úgy tért vissza az úttestre. Kabos ittas volt, jogosítványát a helyszínen bevonták, később előzetes letartóztatásba helyezték. Börtönbe is került több mint fél évre, ugyanis az ismert sztár botlása kapcsán a rendszer példát akart statuálni: aki vét a törvények ellen és híres ember, arra talán a kelleténél is szigorúbban lecsap a törvény keze. „A vörös Kabos ittasan halálra gázolt egy nőt” – jelent meg egyes lapok szalagcímeiben.
„Az igazság azonban az volt, hogy a Révay utca és a Dalszínház utca sarkán koccant egy nővel, akinek a homloka felhorzsolódott, mert beverte a visszapillantó tükörbe. Jó, hogy megőrizte a képeket. Ezeken látni, hogy picit benyomódott az eleje, a másik kocsi ütése nyomán, ám akkor senki nem tudhatta, hogy a másik autó vezetője, a hölgy az akkori főügyész kártyapartnerének a szeretője volt. Természetesen meg kellett torolni az esetet. Laci 14 hónap börtönbüntetést kapott, ebből majdnem a felét le is ülte” – írta Urbán Erika az esetről könyvében.
1972 és 1980 között havonta 32 alkalommal lépett fel, gyakran egy napon kétszer is, emellett rádiós és televíziós szerepléseket is vállalt, valamint a szilveszteri műsorokban és vidéken is játszott.
1979-es ausztráliai turnéjáról egy videómagnóval tért haza, a kazetták között Frank Sinatra One Man Show című zenés-táncos műsorával. Feleségével úgy döntöttek, hogy ennek mintájára készítenek egy magyar műsort. A Vidám Színpadon mutatták be Kabos Show címmel 1984. december 6-án, a szerző Kállai István, a zeneszerzők Szenes Iván és Blum József voltak, utóbbi hangszerelőként is közreműködött. Kabos hófehér frakkban és cilinderben lépett színpadra a revüshow-ban, melyben egy húszperces rögtönzésblokk mellett dalokat és táncokat adtak elő, és díszvendég is fellépett Aradszky László személyében. A nyitószám Charles Kálmán, Kálmán Imre Amerikában élő fiának a szerzeménye volt. A show hanganyagát hanglemezen is kiadták, 1984 szilveszterére százezer példánynál is többet adtak el belőle. Szenes Iván és Bodrogi Gyula nyújtották át Kabosnak az aranylemezt.
A későbbiekben főleg kabaréjelenetekben és magánszámokban nyújtott emlékezetes alakításokat, de nagyobb színházi szerepekben és filmekben is szerepelt. A Rádiókabaré egyik állandó szereplője volt. A magát (jellegzetes vörös hajával együtt) öntudatosan vállaló, de másokkal sohasem agresszív kisember figuráját neki köszönhetjük.
Az 1990-es évek végén New Yorkban, New Jerseyben, majd Kanadában, Hamiltonban és Torontóban lépett fel Urbán Erikával és Kósa Andrással. A -28 Celsius-fokos hideg miatt azonban tüdőgyulladással tért haza. 1999-ben újból Ausztráliában turnézott, majd hazatérve az első Zsidó Kulturális Fesztiválon is játszott. Ezután még felbukkant a Szeszélyes évszakok néhány jelenetében, de gégeproblémái miatt 2000-től már nem vállalt fellépést. 2001-ben kézlenyomatát megörökítették a Csillagok Falán.
75. születésnapján Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság tisztikeresztje kitüntetést adta át neki, 80. születésnapján a Fészek Klubban Csemer Géza és Abai Pál rendezett műsort számára, amit Kaposy Miklós vezetett. Medgyessy Péter miniszterelnök magánlevélben köszöntötte a művészt. Életének utolsó éveiben visszavonultan élt feleségével, ám tervezgette a nagy visszatérést. Kállai Istvánnal közösen elkészített egy filmforgatókönyvet a régi közös, nagy sikerű színdarab, a Majd a papa! alapján. Rosszindulatú daganatot találtak a hangszálán, 2004 januárjában a kontrollvizsgálaton jó eredményt ért el, panaszmentesnek minősítették. Május 10-én járt újra kontrollon, ekkor műtétet hajtottak végre rajta. Nyáron felesége ápolta otthonában. Szeptember 22-én este elesett és a János kórház traumatológiájára szállították combcsontsérüléssel. Szeptember 26-án ebéd után lepihent, majd délután fél háromkor elhunyt. Születésnapján, szeptember 28-án a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.
Emlékéből fakadjon Áldás!
