Noé

A héten Noách, közismertebb nevén Noé hetiszakaszát olvassuk a Tórából. A szidrában rögtön az Ö-rökkévaló bánatával és csalódottságával találkozunk. Csalódott, mert az ember máris annyi rosszat, gonoszságot követett el, hogy az Ö-rökkévaló szerint megérett a pusztulásra. Elhatározza, hogy mábult, azaz özönvizet bocsát a világra, és elpusztítja azt. Egyedül csupán Noé találtatik érdemesnek arra, hogy megmeneküljön. Noé az egyetlen igaz ember, aki megmenekülhet.

Noé az I-stennel járt. Feladatául azt kapja, hogy építsen fából egy nagy, kívül és belül is szurokkal bekent bárkát, melynek belsejében átvészelheti a vízözönt családjával és az Ö-rökkévaló parancsa szerint felvitt állatokkal együtt. A tiszta állatokból hét-hét párat, míg a tisztátalanokból egy-egy párt kellett felvinnie.

Miután elkészül a bárka, negyven napig szakad az eső, és még százötven napig viharos a hatalmas víztömeg, majd csillapodni kezd, és végül apadásnak indul. A bárka az Ararát hegyén „feneklik” meg. Noé a hollót küldi először, majd többször a galambot, hegy megnézzék, leapadtak-e már a vizek a föld színéről. A többszöri kibocsátás után a galamb egyszer csak egy olajággal tér vissza, majd a következő alkalom után már egyáltalán nem repül vissza. Az Ö-rökkévaló megparancsolja Noénak, hogy hagyja el a bárkát és népesítse be újra a földet.

Noé a parancs szerint cselekszik, utána oltárt épít és áldozatot mutat be. Oly kegyet talál az Ö-rökkévalónál Noé, hogy szövetség köttetik vele és elhangzik egy ígéret, mely szerint I-sten soha többé nem pusztítja el az egész emberiséget cselekedetei miatt. A szövetség bizonyítékául szivárvány jelent meg az égen. Ha keset, azaz szivárvány jelenik meg az égbolton, jusson eszünkbe az Ö-rökkévaló ígérete!

Az özönvízig az emberek csak zöldségeket fogyasztottak, most viszont Noé engedélyt kap arra, hogy az állatok húsát is fogyaszthatják, de tilos enniük a még élő állat húsából és véréből. Noé szőlőt is ültet, bort készít belőle, melytől lerészegedik. Részegségében mezítelenné lesz, két fia Sém és Jáfet azonban betakarják apjukat, amiért áldás száll rájuk, Chámra azonban átok mondatik, mert visszaél apja megalázó állapotával.

Bölcseink a hetiszakasz tanulmányozása során hét törvényt vezettek le a szövegből, ezt úgy nevezzük, hogy Noé fiainak a hét törvénye, amelyek nem csupán a zsidókra, hanem minden emberre, Noé minden leszármazottjára vonatkozik.

A hét törvény pedig:

a bálványimádás tilalma

az i-stenkáromlás tilalma

az ölés tilalma

a lopás tilalma

a tiltott nemi kapcsolatok tilalma (pl. közeli rokonok között)

élő állatból származó hús fogyasztásának a tilalma

bírósági rendszer felállításának a kötelezettsége.

Két fontos elemet szeretnék kiemelni, melyek a szidrához kapcsolódnak. Az egyik tehát a hús fogyasztásának engedélyezése, (tiszta, nem tiszta állatok), bár itt még a kásrut (kóserság) szabályai határozottan nem hangzanak el. A másik pedig a szőlő ültetése, a bor készítése és felhasználása.

A bor az öröm és az ünnep hagyományos jelképe. Mindennél fontosabb, hogy a bornak szőlőből kell készülnie, amikor kóser borról beszélünk. Mielőtt azonban bor nélkül is mosolyt csalnék az arcokra, gondoljunk arra, hogy készülhet, sőt sokan készítenek bort almából, málnából, és még többen készítenek meggybort!

A bor igazából két dolog miatt lesz kóser.

Az egyik, hogy a szőlőkészítés minden folyamatában a szürettől a feldolgozáson át a palackozásig vallásos, jámbor zsidók végzik és felügyelik az egész folyamatot.

A másik pedig, hogy a borkészítés során semmilyen állati eredetű adalékanyagot nem szabad használni. Számos szabályról terjedelem hiányában azonban még csak említést sem tudtam tenni, természetesen ennél jóval több szabályt kell betartani a bor készítése során.

A teljesség igénye nélkül említenék néhány alkalmat mikor bort kell innunk!

Első helyen mindenképpen a kiddust hoznám fel. A gondolati felsorolásból azonban nem hiányozhat a hávdálá, az esküvő, a brit milá, a pészáchkor kötelező a négy pohár bor fogyasztása, és természetesen purim ünnepe sem.

Kiddus

A Kiddus szó a lökádés, azaz a megszentelni igéből származik, és megszentelést jelent. Kiddust mondunk a zsinagógákban és otthon is, minden szombat este és minden ünnepkor. Tórai előírás, hogy a szombatot szóban kell megszentelni.

Írva van: „Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteld azt.” (2Mózes,20:8)

Bölcseink vezették be azt a szabályt, hogy a kiddust egy pohár bor fölött kell elmondani. A szombati gyertyákat a család hölgytagjai gyújtják meg, a családfő mondja a kiddust. Abban az esetben, ha bármilyen okból a gyertyagyújtás micváját a ház asszonya nem tudja teljesíteni (pl. ágyban fekvő beteg), akkor a férjnek kell meggyújtania. Fordított esetben, ha nincs fiúgyermek, aki esetleg el tudná mondani a kiddust, úgy nekünk nőknek kell elmondanunk azt.

Mint említettem, csak kóser szőlőből készült bort vagy kóser szőlőlevet lehet használni a hagyományos áldás elmondásakor.

A borra mondandó áldás:  

Báruch Átá Á-donáj E-lohénu Melech HáOlám, boré pri hágáfen.

Áldott vagy Te, Ö-rökkévaló I-stenünk, a Világ Királya, aki a szőlő gyümölcsét teremtette.

A kiddushoz a bort díszes serlegbe, kehelybe vagy akár egyszerű pohárba is tölthetjük. Az áldásmondáshoz szükséges minimális bormennyiség azonban meghatározott, legalább egy deciliteres poharat kell használnunk. A díszítésük sokféle lehet.

Mivel éhgyomorra nem jó bort vagy egyéb alkoholt fogyasztani, így szeretettel ajánlok pár igazán finom ételt, melyeket akár külön-külön, de akár egy menüsor elemei gyanánt is el lehet készíteni! A felsorolt ételekben közös, hogy szőlőt vagy bort használunk az elkészítésükhöz.

Tehát utánam az ízözön!

Jó étvágyat!

Francia hagymaleves

Hozzávalók:

• 3 evőkanál olaj
• 50 dkg vöröshagyma
• 1 evőkanál liszt
• 5 dl fehérbor
• só
• bors
• 2 db bagett
• 2 evőkanál konyak
• 10 dkg sajt

Elkészítés:

Az olajat felforrósítjuk, és közepes lángon 10 percig pirítjuk rajta a megtisztított, vékonyan felkarikázott hagymát. Azután meghintjük a liszttel, és kissé lepirítjuk. Felöntjük a borral, valamint 1 liter vízzel, majd hozzáadjuk az ételízesítőt, felforraljuk. Sózzuk és borsozzuk a levest. Kis lángon 20 percig főzzük.  Közben a bagetteket szeletekre vágjuk, elrendezzük őket a sütőtálcán, és 225 fokos sütőben aranyszínűre sütjük. A levest konyakkal ízesítjük, ha szükséges, ismét sózzuk és borsozzuk. A megpirított bagettek tetejét megszórjuk a reszelt sajttal. Visszatoljuk a sütőbe kb. 5-7 percre, vagy annyi időre, amíg a sajt rápirul. Az elkészült bagetteket tányérra szedjük és a forró levessel azonnal tálaljuk.

Vörösboros marhapörkölt hagymás dödöllével

Hozzávalók:

• 1,5 kg marhalábszár
• 2 db vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 db paradicsom
• 2 db paprika
• 0,5 dl olaj
• 6 dl víz
• 2 dl vörösbor
• ízlésünk szerint, pirospaprika, só, bors, kömény

Hagymás dödölle

Hozzávalók:

• 1 kg burgonya
• 25 dkg finomliszt
• 2 db vöröshagyma
• 2 evőkanál libazsír
• só
• 5 dl víz

Elkészítés:

Egy nagy lábasban felhevítjük az olajat, majd rádobjuk a finomra vágott vöröshagymát. Sózzuk, hogy könnyebben levet eresszen és üvegesre pároljuk. Közben kockákra vágjuk a megtisztított marhalábszárat, majd a hagymára tesszük. Addig pirítjuk, míg egységesen kifehéredik a hús, a tűzről félrehúzva beleszórjuk a pirospaprikát. Elkeverjük, visszatesszük a tűzre, és felöntjük 2-3 dl vízzel. Apró kockákra vágjuk a paradicsomokat és paprikákat, majd ezt is hozzáadjuk a pörköltünkhöz, sózzuk-borsozzuk, és megszórjuk köménnyel. Ha már szinte teljesen megfőtt a hús, hozzáadjuk az átnyomott fokhagymákat és a vörösbort és készre, azaz teljesen puhára főzzük. A jó szafthoz a vizet állandóan pótoljuk, és mindig pirítsuk zsírjára. Ez a pörkölt legfontosabb része! Míg a pörkölt fő, igaz, ez eltarthat akár több órán keresztül is, elkészítjük a dödöllét.

A burgonyákat megtisztítjuk, kockákra vágjuk, lábasba tesszük és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Alaposan megsózzuk, és puhára főzzük. A megfőtt burgonyát a lábasban hagyva, egy krumplitörő segítségével összetörjük, majd alacsony láng fölött, részletekben hozzáadjuk a 25-30 deka lisztet, és simára keverjük. Egy nagy serpenyőben libazsírt hevítünk, és rádobjuk a felaprított vöröshagymákat, és vigyázunk, hogy ne égjen meg.

Két kanál segítségével galuskákat formázunk a krumplis keverékből, és rögtön a hagymás zsírba tesszük őket. Gyakori forgatás, kavarás mellett jól lepirítjuk. Megjegyzem, jelen esetben köretként tálaljuk, de önálló ételként szintén megállja a helyét. Abban az esetben fokhagymás tejföllel meglocsolva, tepsibe téve átpiríthatjuk, és azonnal forrón tálaljuk!

Szőlős clafoutis (klafuti)

Hozzávalók:

• 40 dkg szőlő
• 4 dkg vaj
• 15 dkg porcukor
•  4 db tojás
• 15 dkg liszt
• 2.5 dl tejszín
• 1-1 csipetnyi őrölt fahéj és só

Tejes recept lévén, ebbe a menüsorba úgy illeszthetjük be, ha a vajat és a tejszínt lecseréljük növényi margarinra és vegán tejszínre! A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A megmosott szőlőt lecsepegtetjük, és a lecsipkedett szemeket konyhai papírtörlőn leszárítjuk. Egy kisebb edényben megolvasztjuk a vajat, és kissé hűlni hagyjuk. Az olvasztott vajat vagy margarint keverőtálban elvegyítjük a porcukorral, 2 db egész tojással és 2 db sárgájával.

Apránként hozzáadjuk a lisztet, majd belekeverjük a tejszínt vagy a vegán tejszínt, és a fahéjjal, valamint a sóval ízesítjük. Végül lazán beleforgatjuk a félretett 2 db tojásfehérjéből vert kemény habot. A masszát vajjal vagy margarinnal kikent, liszttel meghintett tűzálló tálba vagy piteformába töltjük. Megszórjuk a szőlőszemekkel, és kissé belenyomkodjuk. A tejes pitét az előmelegített sütőben sütjük kb. 45 percig, vagy amíg a teteje kissé megpirul. Végül a formában hagyjuk langyosra hűlni. Porcukorral megszórva tálaljuk.