“Áldott legyen az Isten, aki megmentett benneteket Egyiptom kezéből és a fáraó kezéből, aki megszabadította a népet Egyiptom hatalmából. Most már tudom, hogy Isten a legnagyobb minden istenség közül: az, amit ők kiterveltek, rájuk tört!” (2 Mózes 18: 10-11)
A Talmud bölcsei Jitró áldásából azt tanulták, amikor valaki meglát egy helyet, ahol csoda történt a zsidó néppel, mondani kell ezt az áldást: “ שֶׁעָשָׂה נִסִּים לַאֲבוֹתֵינוּ בַּמָּקוֹם הַזֶּה – Aki ezen a helyen csodát tett atyáinknak” (Berachot 54a).
Ezt a kijelentést nehéz megérteni annak fényében, hogy Jitró nem akkor mondta ezt az áldást, amikor a Vörös-tengernél járt, hanem amikor a Színáj-sivatagban találkozott Mózessel és az izraelitákkal. Hogyan szolgálhat Jitró példaként arra az áldás- mondásra, amellyel csak akkor élnek, ha látják a helyszínt, ahol a csoda történt?
Meg kell vizsgálnunk , hogy mikor mondjunk áldást egy csoda miatt. Vegyünk két különböző helyzetet. Az első példa, amikor valaki kórházba tart a kocsijával és magával viszi a szomszédját, aki rosszul érzi magát. A beteg szomszéd hálás lesz a segítségért, de hálája mérsékelt lesz, mert a jótevője a kórházba tartott maga is.
A második példa, amikor valaki rosszul érzi magát és a szomszédja elviszi a beteget a kórházba. Nyilvánvaló a gyengélkedő szomszéd sokkal hálásabbnak érzi majd magát ebben a helyzetben, mert a segítséget kifejezetten neki nyújtották.
Ha megvizsgáljuk a csoda természetét, rájövünk, hogy hasonló a második példánkhoz. Amikor áldjuk I’stent egy csodálatos szabadulásért, akkor teljesen elkötelezettnek és hálásnak érezzük magunkat a Teremtőnek, hiszen ez a beavatkozás kifejezetten azért történt, hogy rajtunk segítsen.
De az I’steni szabadításnak van egy további aspektusa is, amely fokozza a hála érzését.
Nemcsak a tényleges szabadulásért, hanem az ezzel járó részletekért is hálásak leszünk, mint például a hely. Geronai Nissim rabbi (1320-1376) magyarázata a nagy tudósok és próféták sírjánál való imádkozás ősi szokásáról. “Az ilyen helyeken való imádkozás kívánatosabb, mivel ott olyan testek vannak eltemetve, amelyek egykoron megtapasztalták az I’steni jelenlétet”. A szentség szikrái még mindig megtalálhatók a sírhelyeken.