„Ez a hajléknak, a bizonyosság hajlékának elszámolása…” ( II.M. 38/21.)

Az „Elszámolás” hetiszakasszal zárul Mózes „Smot” (Nevek) néven ismert II. könyve, melyet a „Megváltás könyvének” is szoktak nevezni. A hetiszakaszban Mózes, saját kezdeményezésére „leltárt készít”, elszámol minden adománnyal, amit azért adtak, hogy a pusztai hajlék elkészülhessen.

Felvetődik a kérdés, a világ teremtésének lezártát követően, amikor „íme odaadtam nektek” (I.M.1/19)…hogy „töltsétek be ….„ (uo.28) és az Örökkévaló az emberre bízta a Földet, miért nem készített elszámolást a Föld és emberek sorsa érdekében? Rási, (rabbi Slomo Jicháki 1040-1105) legismertebb kommentátor szerint azért, mert a világot Isten nem készen adta, az „idők végéig” az emberre bízta annak tökélesítését! Isten a földi lét jövőjét az ember szabad akaratára bízta. Isten a „készítsetek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam” (II.M.25/8) parancsával Jelenlétéről biztosította a zsidókat, hogy azok számoljanak el sorsukkal.

Bölcseink, kapcsolatot véltek felfedezni a „Megváltás könyvének” lezárása, Mózes „elszámolásában” és a világ végső sorsának, a „túlvilág” és végső üdvösség eszkatológiai, doktrínája között. Rabbi Ovádjá Szforno (1470-1550 filozófus, szentírás kommentátor) tanítja: A Sehiná (isteni jelenlét) olyan szorosan kapcsolódott a Hajlékhoz, hogy nem távozott onnan amíg Izrael gyermekei negyven éven át a pusztában vándoroltak. Siló városában, ahol a Szent Hajlék volt Józsua idejétől a bírák korszakának végéig, már nem így volt. Ahogy a két jeruzsálemi Szentély működése során sem. De a próféta szerint ismét az  lesz a harmadik Szentély idején:

 „Én pedig leszek neki, úgymond az Örökkévaló,  tüzes fal gyanánt köröskörül, és dicsőségül leszek közepette”. (Zeh. 2/9)

Amikor a rizyni Izrael Friedmann rabbi eljegyezte unokáját, a rymanowi Cwi Hersch rabbi lányával így szólt: Nálunk az a szokás, hogy miután elkészült a házasságra lépők hajléka, a Púpé, nem kötjük meg a házassági szerződést, csak miután elszámolunk őseinkkel, elmondjuk származásunk történetét. Hát, így teszek most én is. A nagyapám apja Dov Beer rabbi volt, a mezrichi Nagy Mágid. A nagyapám pedig a szent életű Ávráhám rabbi, az Angyal. Az apám a nagy tanító Sálom Sahna rabbi. Most pedig, legyen szíves mondja el a származását! Rabbi Cwi Hersch beszélni kezdett: Apám és anyám akkor váltak meg a földi világtól, amikor én még tízéves fiúcska voltam, ezért nem tudtam őket eléggé megismerni ahhoz, hogy beszélhetnék róluk. De azt hallottam, hogy egyenes, jóravaló emberek voltak. Engem egy szabóhoz adtak a rokonaim, hogy mesterséget tanuljak. Itt öt évig voltam és fiatal korom ellenére derekasan dolgoztam. Megtanultam az újat nem elrontani és a régit rendbe hozni. Ekkor  a rizyni Izrael Friedmann rabbi megszakította  rabbi Cwi Herschet és kihirdette: „Ez volt a hajléknak, a bizonyosság hajlékának elszámolása.”

….A házasság mindkét részről megkötetett!