Jövő héten köszönt be Niszán, a csodák hónapja. A Talmud szerint Niszán hónapban teremtette az Ö-rökkévaló a világot és népünk ősatyái is ennek a hónapnak szülöttei. Szintén e hónapban történt az egyiptomi megváltás, ebből kifolyólag Pészách ünnepét is ekkor üljük meg, valamint a pusztai Szentély, a Miskán felavatása a sivatagi vándorlás során ugyancsak ebben a hónapban történt.
Az Egyiptomból való kivonulás hava
Nekünk, zsidóknak a kivonulás történelmünk legfontosabb eseménye volt és mindmáig annak is számít, erre jelképek, rítusok és szertartások utalnak.
Valamilyen módon csaknem minden összefüggésben van az egyiptomi kivonulással. Népünk csodálatos története ugyanis ezzel kezdődik! Egy új nap, egy új korszak vette kezdetét, melyről Mózes második könyvében olvashatunk. Az első tizenöt fejezetben részletesen megismerhetjük például a kivonulás történetét, amely Mózes születését és küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét, az Ö-rökkévaló által elrendelt tíz csapást, majd a zsidók menekülését beszéli el.
Lépjünk a tettek mezejére!
Mint arról már tanultunk, Pészách ünnepnapjainak igen sok előírása, szabálya van, ezért szokás már az ünnep előtt harminc nappal, de legkésőbb Niszán hónap elejétől megkezdeni az előkészületeket, áttanulmányozni az előírásokat, szabályokat. Egyetlen más ünnep sem bővelkedik annyi szimbólummal és gyakorlati teendővel, mint Pészách ünnepe!
A takarítás bizonyára mindannyiunknál alapos, de ilyenkor még körültekintőbbnek kell lennünk!
A lényeg, hogy otthonunkat teljesen megtisztítsuk minden kenyérmorzsától és egyéb kovászos ételtől, azaz cháméctól. Ki kell takarítani, fel kell kutatni és meg kell semmisíteni mindent, ami Pészáchkor nem kóser, azaz olyasmi, ami chámécot tartalmazhat. Egy nagytakarítás alkalmával is le, át és kimosunk mindent!
Most azonban még alaposabbnak kell lennünk! Nem elég letörölgetni a polcokat, hanem pakoljuk le teljesen és csak ezután törölgessük le. A könyveket pörgessük át, hátha megbújt benne egy apró kis kenyér vagy kekszmorzsa. A nippeket, vázákat, poharakat, készleteket langyos vízben mossuk át. A kis csipketerítőkkel, hímzésekkel tegyük ugyanezt, mossuk ki őket. Néhány helyen a szekrényben lógó öltönyök és ruhák zsebeit is kifordítják és kirázzák vagy egyszerűen kiporszívozzák azokat! Amit ki akartunk cserélni, cseréljük ki! Új takarót akartunk venni a kanapéra, vagy új huzatot varrni a díszpárnákra, akkor tegyük meg most! Frissítsük fel a lakásunkat!
Ha a szobákkal és az egyéb helyiségekkel, mint például az irodánkkal, garázsunkkal, autónkkal is végeztünk, akkor már csak egy helyiségünk maradt, ez pedig nem más, mint a konyhánk! Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a lehető legtöbb feladatunk és munkánk itt lesz, illetve itt van! Hiszen Pészáchkor nem használhatjuk a rendes edényeket és evőeszközöket, amelyek akár csak egy pillanatig is cháméccel érintkeztek. Sok háztartásban van elkülönített edény és étkészlet, amiket csak Pészáchkor használnak. Akinek nincs külön pészáchi edénye, annak ki kell káserolnia a rendes edényeket. A főzéshez és tálaláshoz használt edényeket vízben kell kiforralni, azokat pedig, amelyekben, sütni vagy pirítani szoktunk, tűzben izzítani. A káserolás folyamatához sok előírás kapcsolódik, ezért ezt csak rabbi segítségével ajánlott végezni. A tűzhely sütőjét és égőit is a pészáchi használatra káserolni kell, miután ezzel megvagyunk, utána külön erre a célra kialakított alufóliából készült tűzhelyvédőt is használhatunk.
A mosogatógépeknél is el kell végeznünk a „nagytakarítást”. Szedjük szét, és a szűrőket nagyon alaposan takarítsuk meg, töltsük fel sóval, és üresen, a lehető legmagasabb hőfokon, ez általában 90-100 Celsius fokot jelent, és a leghosszabb programon, ez gépenként változhat, de általában 3 órás programon indítsuk el. A káserolást Pészách előtt bármikor el lehet végezni, de legkésőbb az ünnep beállta előtti reggelen meg kell csinálni.
Pakoljuk át a konyhaszekrényeket, természetesen alapos takarítás mellett! Az edényeket, fűszereket, és minden egyéb chámécosnak számító élelmiszert, el kell távolítani a konyhából, vagy gondosan el kell zárni, hogy a nyolc nap alatt ne legyenek hozzáférhetőek!
Szükséges, hogy megfelelő mennyiségű „Pészáchra alkalmas” kóser ételt és élelmiszert készítsünk elő, hogy legyen mit ennünk az ünnep nyolc napján.
Ezek közül a legfontosabb a mácá, macesz vagy pászka, mert ez helyettesíti a kenyeret. De készítenek belőle darát és lisztet is, amiket használhatunk az ünnep alatt! Ezeket az élelmiszereket viszont már a gondosan kitakarított és előkészített helyekre rakjuk be! A
hhoz, hogy meg tudjunk szabadulni mindentől, ami kovászos, tudnunk kell, hogy egyáltalán mi a kovász, mit nevezünk kovászosnak, azaz chámécnek vagy chámécosnak! Kovászosnak számít minden, ami gabonalisztből és vízből, élesztő hozzáadásával készül, és hagyták a tésztáját megkelni. Az élesztő elhagyásával is készíthetünk kovászt, ugyanis a liszt és a víz összekeverése után különböző erjedési folyamatok indulnak be, amik beindítják a tésztánk érését. Ezt jegyezzük meg, mert fontos lesz a későbbiekben! Tehát a kenyér, zabpehely, torta, sütemények, pizza, a különféle tészták vagy a sör a legjobb példái a kovász tartalmú ételeknek. De bármi, amiben valamiféle gabona valamilyen formában előfordul vagy előfordulhat, azt kovászosnak kell tekinteni! Gyakorlatilag, ami nincs a kásrut által jóváhagyva, azaz amire nincs ráírva, hogy “Pészáchra kóser, azaz a Kóser l’Pészách”, azt nem fogyaszthatjuk az ünnep alatt, mert fennáll a lehetősége, hogy kovász van benne. Tehát, amiben nem vagyunk biztosak, akkor azt inkább ne, mert így nem tévedhetünk!
Kitnijot
Pészáchkor tórai tilalom alapján tilos fogyasztani öt fajta gabonát. Ezek a búza, a rozs, az árpa, a zab és a tönköly.
Már a XII. században az askenázi zsidók között elterjedt az a tilalom, hogy nemcsak a fent említett gabonaféléket nem ették Pészáchkor, kivéve az ezekből készült maceszt, hanem az úgynevezett kitnijotot, ami alapvetően a hüvelyeseket jelenti, mint például a szója, bab, borsó, és a csicseriborsó. Ezek a növények ugyan nem lehetnek kovászosak, de elterjedt az a szokás, hogy tilos a fogyasztásuk, mert valamiben, például kinézetükben illetve felhasználásuk és fogyasztásuk módjában, hasonlítanak a gabonákra. Lisztjükből még kenyeret is lehet készíteni. Könnyen össze tudja zavarni az embert, ha azt mondják, kukoricakenyeret ehet, hiszen akkor lehet, hogy azt fogja hinni, hogy ha kukoricakenyeret lehet, akkor rozskenyeret vagy búzakenyeret is. Ezért a tiltás vonatkozik a rizsre, kukoricára. Mindenesetre a hüvelyesekre nem vonatkozik az a kitétel, hogy meg kell szabadulni tőle, csak fogyasztásuk tilos Pészách alatt azokban a közösségekben, ahol él ez a hagyomány.
Jövő héten az ünnep előtti szokásokkal folytatjuk!