Huszadik alkalommal tartották meg Budapesten az Élet Menete elnevezésű sétát. A Holokauszt áldozataira emlékező séta résztvevői a Dohány utcai zsinagógától mentek a Keleti pályaudvarig. A megemlékezésen részt vett és gyertyát gyújtott többek között Róna Tamás főrabbi, a Rabbitestület elnöke, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke, Győrfi László, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) alelnöke, Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke, a Világ Igaza díjjal kitüntetett Abonyi Ivánné, aki családjával együtt öt embert bújtatott budapesti lakásukban, valamint holokauszttúlélők és diákok.

A Holokauszt 80. évfordulójának alkalmából a rendezvény fontosabb volt, mint valaha; a felszólalók megemlékeztek a tavaly október 7-i, Izrael elleni terrortámadásról, illetve hangsúlyozták az antiszemitizmus újraéledésének veszélyét is.

Mi is az Élet Menete? 

Az Élet Menete egy 1988-ban kezdeményezett nemzetközi oktatási program része, idén a magyarországi zsidók deportálásának 80. évfordulójához is kötődik. Hétfő délután a külföldi küldöttségek három kilométeres utat tesznek meg a második világháborús halálmenetek egyik, az Auschwitz I. lágert és az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábort összekötő útvonalon.

Az auschwitz-birkenaui táborkomplexumba deportáltak számát hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük – az auschwitzi múzeum adatai szerint – 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt emberek száma legalább 1,1 millió volt.