A hetiszakasz-  Bechukotáj szörnyű csapásokat ír le – betegséget, háborút, éhínséget és száműzetést -, amelyek akkor következnek be, amikor a zsidó nép elhagyja a Tórát. A talmudi hagyomány szerint a büntetés elsődleges oka egy bizonyos bűncselekmény: az igazságszolgáltatási korrupció.

“Az ítélet végrehajtásának [szükségtelen] késedelme, az ítélet elferdítése és a Tóra elhanyagolása büntetéseként – a kard és a rablás növekszik, járvány és éhínség következik be. Az emberek esznek, de éhesek maradnak; és súlyuk szerint eszik kenyerüket.” (Szombat 33a)

A korrupció felszámolása

Miért jár a bírósági visszaélés ilyen kemény büntetéssel?

Amikor a bírósági rendszer korrupt, felmenti a bűnösöket és elítéli az ártatlanokat, ahelyett, hogy előmozdítaná a társadalmi igazságosságot, elősegíti az igazságtalanságot és a kizsákmányolást. A tisztességtelen igazságszolgáltatási rendszer azt jelzi, hogy az alapvető társadalmi rend felbomlott. A társadalom kapzsi farkasok bandáivá fajult, ahogy a gazdagok és hatalmasok a gyengéket és védteleneket kizsákmányolják. Egy ilyen katasztrofális helyzetben a társadalom intézményeit teljesen át kell alakítani. Ha a társadalom önmagában nem hajlandó síkra szállni az igazságosságért, az isteni gondviselés közbelép, hogy a társadalom  az igazság alapjain épülhessen újjá.

A Tóra elhanyagolása

Mit értettek a bölcsek bitul Tóra alatt – “a Tóra elhanyagolása”? Hogyan kapcsolódik ez az igazságügyi korrupcióhoz?

A bitul Tóra kifejezés a társadalom belső szellemének erkölcsi hanyatlására utal, amikor az emberek elutasítják a Tórát, mint inspirációt az igazságosság keresésére. Tanításai többé nem szolgálnak iránymutatásként spirituális és etikai célok eléréséhez. A szellemi törekvésektől megfosztott élet az anyagelvűség énközpontú hajszolásává fajul. A célok a fizikai vágyak puszta teljesítésére redukálódnak. Ez az egocentrikus hozzáállás aláássa az ember hajlandóságát arra, hogy a közösség jólétéért és mások jogainak megfelelő tiszteletben tartásáért dolgozzon.

A lélek éhsége

A bölcsek azt is magyarázták, hogy az emberek szenvednek attól, hogy “esznek, de éhesek maradnak”. Miért kapják éppen ezt a büntetést?

Önértékelésünk a becsület és a feddhetetlenség érzésén alapul. Ha figyelmen kívül hagyjuk a törvény és a rend elveit, pozitív énképünk sérül. Az emberi lélek természetes módon törekszik a jóság, a megvilágosodás és a pártatlanság eszményképeire. Amikor céljaink csak arra korlátozódnak, amit a kéz megragadhat és a fog rághat, a lélek elégedetlenné válik. Azért eszünk, hogy megtöltsük a hasunkat, mégis üresnek és elégedetlennek érezzük magunkat.

Kenyér súly szerint

A bölcsek azt is tanították, hogy “súlyuk szerint eszik a kenyerüket”. Milyen természetű ez a nehézség?

A kenyeret általában vekniként, nem pedig súly szerint értékesítik. De éhínség idején a kenyér szűkös árucikké válik, és súly szerint árusítják. Ez a változás segít megerősíteni a mások tulajdona iránti fokozott érzékenységet. A mások tulajdona iránti nemtörődöségünk , söt  a mások  meglopásával kapcsolatos korábbi közömbösségünket korrigálja, mert felismerjük egy vekni kenyér minden grammjának értékét.