„……hozzanak neked egy teljesen vörös tehenet, hibátlant, melyen még nem volt iga.”

                                                                                                                                     (IV.M. 19/2)

A vörös tehén hamujával történő tisztítási szertartás a Tóra – talán –  legnagyobb rejtélye. Olvassuk:

„….És melyik az a nagy nemzet, melynek oly igazságos törvényei és rendelkezései lennének, mint ez az egész Tan….” (V.M. 4/8)

A mondatban az „igazságos törvények” kifejezésben, az igazságost racionálisként értelmezték bölcseink. A zsidó hagyomány ragaszkodott a Tóra törvényei racionális voltához. A vörös tehén törvénye azonban nem  „racionális”. Midrás Tanhuma szerint:

„Rabbi Josze ben Hanina mondja: Így szólt Isten Mózeshez: Neked felfedem a vörös tehén parancsa okát, de másoknak nem.”

Mózes tanítómester volt tehát az egyetlen, aki ismerte a „vörös tehén” rendeletének titkát.

Bölcs Salamon király írta: „… hadd legyek bölcs, … de az távol van tőlem” (Koh. 7:23). A Talmud bölcsei az idézetet misztikus törvényre értették. Konkrétan arra, hogy az elégetett tehén porát vízbe keverve és azzal meghintve megtisztultak a tisztátalanok. A misztikus  rejtély: a tisztítási rítust végzők miért lettek tisztátalanok? Miért kellett a táboron kívül teljesíteni a parancsot?

A „vörös tehén” a bűn jelképe. A rendeletet tulajdonképpen a tisztátalanság, a bűn eltörlésére végezték.

„….hozzanak neked egy teljesen …, hibátlant…”

Értsd: az ember tökéletesebb a bűn elkövetésében, mint a törvények betartásában.

Mit tudunk a rejtélyekkel övezett vörös tehénről?

„A tehénnek három vagy négyévesnek évesnek kell lennie. Nem lehet fiatal tinót venni és felnevelni a cél érdekében. Felnőtt tehenet kell vásárolni, mert meg van írva “…és hozzanak neked egy tehenet” (IV.M.19/2)

“Hibátlan legyen”, azaz hibátlan a vörös színében, ugyanis akár csak két fekete vagy fehér szőrszál alkalmatlanná teszi.  (Misna, Para 1/1)

Mestereink szerint a második Szentély lerombolásáig mindössze kilenc vörös tehén lett feláldozva attól kezdve, hogy a nép megkapta a parancsot. Az elsőt Mózes, a másodikat Ezra készítette el. Hét volt Ezrától a II. Szentély i.u.70-ben történt lerombolásig.  A tizediket már a Messiás fogja elkészíteni!

„…..legyen ez Izrael fiainak községe számára őrizetül, mint tisztító víz, tisztálkodásra való az.” ( IV.M. 19/9.) A tehén hamuját három részre osztották: egy részt az Olajfák hegyén helyeztek el. Ebből a főpapokkal végezték a tisztítási szertartást. Második részt, a „szolgálatok adagját” a tisztításukat végzők között osztották el. Harmadik részt a „Chel” válaszfal nyílásában őrizték, a Szentély udvara közelében.

A vörös tehén vízben oldott hamujával a halott által tisztátalanná vált személyeket tisztították meg, hogy ők is bemutathassák a „Peszách” áldozatot.

Talmud tanítja: „Ha azt kérded, hogy létezhet ember, aki biztosan nem lett tisztátalan halottal való érintkezés által?”  A Talmud bölcsei szerint voltak Jeruzsálemben udvarok, amelyek sziklára épültek, alattuk sírkamrának alkalmas üreg volt. Odavitték terhes nőket, hogy ott szüljenek, majd onnan vitték haza az újszülöttet, hogy felneveljék. Rabbi Johanán mondta tanítványainak: „bizony nem a holttest tesz tisztátalanná, és nem a vörös tehén pora tisztít.”

 

 

„ …és szólott Isten:….ez a rendeletem, nem vagy jogosult, hogy kérdezz felőle!” (Brachot 34.)