Meglátni a Tórában a mélységet, a logikát és a szépséget.

 

“Rabbi, tényleg azt hiszi, hogy a Tórát szó szerint kell venni? Nem csak egy szép legendás könyv?”

“És te tényleg elhiszed Eszter történetét?”

Ezzel kezdődött Jonatán purim-ünnepi étkezése.

 

Ahogy a rabbi lassan magához tért ebből a letámadásból, és megpróbált válaszokat adni, gyorsan rájött, hogy szavai süket fülekre találnak. Átélte Rav Chaim Volozhin (1800 körül) híres mondását, amit egy diákjának címzett, aki eltévedt a judaizmustól: “Szívesen válaszolnék a kérdéseidre” – mondta neki Rav Chaim – “de úgy tűnik, hogy a kérdéseid nem kérdések, hanem állítások. Nem igazán érdekelnek a válaszok”.

 

Egy az asztalnál ülő asszony ügyesen témát váltott, és az étkezés hátralévő része nagyon szépen folytatódott. Dalokat énekeltek. Tórai szavak hangzottak el. És mindenki kellemes élményekkel gazdagodva ment haza. Jonatán azonban még mindig zavarban volt. Miért nem hallgattak rá? Vajon annyira logikátlan volt, amit mondott? Aztán rájött, mi lehetett a probléma. Ő maga sem tudta a választ. Hiányzott belőle a judaizmus átfogó és alapos filozófiája.

Gyakran előfordul, hogy a zsidók bár betartják a zsidó vallást, de sok esetben nincs meg az a mélyebb megértés, hogy miért is teszik. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy sok nem vallásos zsidó archaikusnak és régimódinak tartja a Tórát, és úgy gondolja, hogy a Tóra nem a szabadon gondolkodó, racionális emberek számára készült. Így számukra a Tóra érvényessége melletti bármilyen érv automatikusan alapvetően hibás. Lehet, hogy nem tudnak egy érvet megcáfolni, de feltételezik, hogy a Tóra érvelésének tévesnek kell lennie.

 

Mit lehet tenni?

 

Először is, kezdhetjük azzal, hogy gondoskodunk arról, hogy minden gyermekünk elsajátítsa az alapvető zsidó hitvallást. Napjainkban és korunkban az egyszerű hit nem elég ahhoz, hogy garantáljuk, hogy gyermekeink megéljék a zsidó hitet. Mások meggyőzéséhez pedig végképp nem elég. Ha a gyerekek úgy nőnek fel, hogy alaposan elsajátítják a hitünket, akkor talán elnyerjük a megérdemelt tiszteletet. A következő generációra úgy tekintenek majd, mint aki értő és bölcs.

A legfontosabb alapvetés, amit az iskolákban tanítani kell, a zsidó nép és vallás egyediségének fogalma. Csak így tudjuk garantálni, hogy gyermekeinket nem fogják befolyásolni a szekták és a zsidóság elleni eszmefuttatások. Ha büszke, önmagát becsülő, filozófiailag képzett zsidók nemzedékét neveljük fel, akkor ezzel megteremtjük a judaizmus tiszteletreméltó elismerését.

A Tóra ezt világosan állítja. Erre utalnak az aktuális „Vaetchanan” hetiszakasz versei:

 

וּשְׁמַרְתֶּם וַעֲשִׂיתֶם כִּי הִוא חָכְמַתְכֶם וּבִינַתְכֶם לְעֵינֵי הָעַמִּים אֲשֶׁר יִשְׁמְעוּן אֵת כָּל הַחֻקִּים הָאֵלֶּה וְאָמְרוּ רַק עַם חָכָם וְנָבוֹן הַגּוֹי הַגָּדוֹל הַזֶּה :כִּי מִי גוֹי גָּדוֹל אֲשֶׁר לוֹ אֱלֹקִים קְרֹבִים אֵלָיו כַּה’ אֱלֹקֵינוּ בְּכָל קָרְאֵנוּ אֵלָיו: וּמִי גּוֹי גָּדוֹל אֲשֶׁר לוֹ חֻקִּים וּמִשְׁפָּטִים צַדִּיקִם כְּכֹל הַתּוֹרָה הַזֹּאת אֲשֶׁר אָנֹכִי נֹתֵן לִפְנֵיכֶם הַיּוֹם: רַק הִשָּׁמֶר לְךָ וּשְׁמֹר נַפְשְׁךָ מְאֹד פֶּן תִּשְׁכַּח אֶת הַדְּבָרִים אֲשֶׁר רָאוּ עֵינֶיךָ וּפֶן יָסוּרוּ מִלְּבָבְךָ כֹּל יְמֵי חַיֶּיךָ וְהוֹדַעְתָּם לְבָנֶיךָ וְלִבְנֵי בָנֶיךָ: יוֹם אֲשֶׁר עָמַדְתָּ לִפְנֵי ה’ אֱלֹקֶיךָ בְּחֹרֵב בֶּאֱמֹר ה’ אֵלַי הַקְהֶל לִי אֶת הָעָם וְאַשְׁמִעֵם אֶת דְּבָרָי אֲשֶׁר יִלְמְדוּן לְיִרְאָה אֹתִי כָּל הַיָּמִים אֲשֶׁר הֵם חַיִּים עַל הָאֲדָמָה וְאֶת בְּנֵיהֶם יְלַמֵּדוּן:

 

„Őrizzétek és tegyétek meg (a micvákat), mert az a ti bölcsességtek és értelmességtek a népek szemében, akik hallják majd mind e törvényeket, és azt fogják mondani, bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet! Mert melyik az a nagy nemzet, amelyhez I-ten olyan közel van, mint hozzánk az Ö-való, a mi I-tenünk, valahányszor hozzá fölkiáltunk? És melyik az a nagy nemzet, amelynek oly igazságos törvényei és rendelkezései vannak, mint ez az egész tan, amelyet én elétek adok a mai napon? Csak vigyázz magadra és őrizd lelkedet gondosan, nehogy elfelejtsd a dolgokat, amelyeket szemed látott és nehogy eltávozzanak szívedből egész életeden át; hanem ismertesd meg azokat gyermekeiddel és gyermekeid gyermekeivel; azt a napot, amelyen az Ö-való, a te I-tened előtt álltál a Hórében, amikor azt mondta nekem az Ö-való: Gyüjtsd egybe nekem a népet és Én hallatom velük szavaimat, hogy megtanuljanak Engemet félni az egész idő alatt, amíg a földön élnek, és fiaikat is megtanítsák erre.” (5M4/6-10)

 

A Tóra hitelességének indoklása és logikája, ahogyan az ezekben a versekben szerepel, messze felülmúlja más vallások állításait. A Szináji Kinyilatkoztatás az, ami megkülönböztet minket, mint az egyetlen hiteles vallást a világon. Mi vagyunk az egyetlen vallás, amely azt állítja, hogy I-ten megjelent az egész népnek a törvényei megismertetése során. A miénk egy nemzeti kinyilatkoztatás volt. Más vallások kizárólag egy ember elmondásán alapulnak, hogy I-ten állítólagosan utasításokat adott neki, és ez a személy meggyőzte a tömegeket, hogy kövessék őt. (További tanulmányokért lásd a Széfer HaChinuch bevezetését. Lásd még Rambam a Jesodei Tóra 8. fejezetében).

 

Mesélnek egy történetet egy chászid rebbéről, aki úgy halt meg, hogy nem jelölt ki utódot. Mindkét fia azt állította, hogy ő lesz az új Rebbe, és vita alakult ki. Egy nap az egyik fiú összegyűjtötte az egész várost a sul-ban, és a következő bejelentést tette: “Múlt éjjel apám álmomban megjelent nekem, és azt mondta, hogy tudassam az emberekkel, hogy én leszek az új Rebbe”.

 

Az emberek izgatottak voltak, hogy a rivalizálás most véget ér. Hirtelen a város egyik vénje felállt és azt mondta: “Ha apád azt akarta, hogy elhiggyük, hogy te leszel az új Rebbe, akkor nekünk kellett volna eljönnie az álmainkban, nem pedig neked a tiédben!”. Ha I-ten azt akarja, hogy elhiggyük, hogy valaki az Ő prófétája, akkor el kell jönnie, és el kell mondania nekünk. Nem várhatja el tőlünk, hogy egy “igazmondó” személybe vetett bizalomra támaszkodjunk. Vannak hazugok, jó szándékú csalók és gazemberek ebben a világban. Mégis, a judaizmuson kívül minden vallás csak egy egyén (vagy egy kis csoport) saját elhívásának „bemondása” alapján indult útjára.

 

Ma nem tapasztaljuk a nem zsidó nemzetek részéről Izrael és a zsidó nép túláradó dicséretét, ahogyan azt a parasat Vaetchanan leírja. Ez bizonyos mértékig annak tudható be, hogy a mi részünkről nem sikerült megfelelően átadni gyermekeinknek a szináji élmény erejét és jelentését. Erre utalnak a versek. (Lásd ott, mit mond Rámbán a 4:9-ről.) A Szináji Kinyilatkoztatásnak tartós, meggyőző erőnek kell lennie minden zsidó és az egész emberiség számára, minden időkre. Ha kudarcot vallunk ezen eszme fenntartása iránti elkötelezettségünkben, akkor ezt orvosolni kell. Hangsúlyoznunk kell a Szináji Kinyilatkoztatás egyediségét, ami a Tóra igazságára vonatkozó állításokat nagyon is logikussá és hihetővé teszi.

 

Amikor a zsidók felidézik és továbbadják a Szináji Kinyilatkoztatást gyermekeiknek és minden nemzedéknek, akkor a világ minden nemzete azt fogja mondani:

„…bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet! Mert melyik az a nagy nemzet, amelyhez I-ten olyan közel van, mint hozzánk az Ö-való, a mi I-tenünk, valahányszor hozzá fölkiáltunk? És melyik az a nagy nemzet, amelynek oly igazságos törvényei és rendelkezései vannak, mint ez az egész tan, amelyet én elétek adok a mai napon?” (5M4/6-8)

Talán a szakasz további részében (5M4/9-10) vallunk kudarcot:

Csak vigyázz magadra és őrizd lelkedet gondosan, nehogy elfelejtsd a dolgokat, amelyeket szemed látott és nehogy eltávozzanak szívedből egész életeden át; hanem ismertesd meg azokat gyermekeiddel és gyermekeid gyermekeivel; azt a napot, amelyen az Ö-való, a te I-tened előtt álltál a Hórében, amikor azt mondta nekem az Ö-való: Gyüjtsd egybe nekem a népet és Én hallatom velük szavaimat, hogy megtanuljanak Engemet félni az egész idő alatt, amíg a földön élnek, és fiaikat is megtanítsák erre.

 

A sarkalatos szináji megközelítés mellett a zsidó hitvallás mestereivé kell válnunk. Gyermekeink akkor meglátják majd a Tórában rejlő mélységet, logikát és szépséget, és ily módon olyan nemzedékek felnevelésére lesz lehetőség, amelyet “bölcs és éleslátó népként” jellemeznek.

Minden olvasónak békés, szép Szombatot!