Tisztelt Rabbi, megtudná mondani, hogy miért használja a Tóra Isten nevét, sokszor Elo(k)imnak? Miközben a leglényegesebb neve amit ki sem ejtünk, az a négybetűs szó– י-ה-ו-ה?
A Rabbi válaszol:
Köszönöm a kérdést, azzal kezdem, hogy Isten minden neve azon az elven alapul, hogy hogyan “jelenik meg” nekünk a világban, és aztán mi hogyan viszonyulunk hozzá.
Ezt úgy tudom a legegyszerűbben leírni, hogy pl édesanyámat hivatalosan Annának hívják, de a zsinagógában már Hánáként szólítják, otthon én csak anyunak hívom, a gyerekeim mamának nevezik, de a házban ahol lakik a legtöbben Weisz néniként említik. Remélem érthető!
Ugyanez igaz Istenre is. A különböző nevek mindegyike tükrözi a különböző módokat, ahogyan Ő megjelenik nekünk a tetteinken keresztül.
Az Elo(k)im név a Teremtő, a Tanító, az Uralkodó Istenre utal, azaz ezzel a névvel teremtette ezt a világot, és a néven keresztüli könyörületességgel szemléli azt.
Az Elo(k)im névnek(ים “im”) többes számú utótagja van, mert Ő az Egy vagyis a minden, aki a kozmosz összes energiáját és erejét birtokolja. Ő teremtette és működteti a világot a természet törvényein az ok és okozat didaktikus következményein keresztül. Ezek álcázhatják ugyan az Ő Jelenlétét, de mindig Ő irányítja azt ami történik.
Minden neve ami a Tórában van azt jeleníti meg ahogy felénk és a világ felé megnyilvánul. Én nagyon szeretem amikor Elo(k)im ként jelenik meg a Tórában, mert az a gondoskodó és szerető Istent mutatja felénk amire most a nagyünnepek előtt igazán szükségünk van .
A Rabbi