Ha az ünnep maga hiányzik a szívünkből, akkor a hanukiában lobogó gyertyák lángja sem fog jelenteni semmit. Rutinszerűen is elő lehet készülni, megfőzni az ételeket, ajándékot venni, tényként kezelni magát az ünnepet. De valami igazán fontos hiányozni fog belőle, ez pedig maga a szeretet! A szeretet az, ami közel hoz bennünket egymáshoz, toleránsabbá, nyitottabbá tesz.

                                                   Micve jobbról, micve balról!

Hanuka ünnepének legfontosabb micvája a csoda hirdetése. Nyolc napon át gyújtunk egyre több gyertyát, olyan helyen, ahol mások is láthatják a fényeket, hogy tudtára adjuk a világnak a zsidók győzelmét az elnyomó szír-görögök felett. Szokás a hanukiát a bejárati ajtó bal oldalán elhelyezni, hiszen a jobb oldali ajtófélfán található a mezüze. Így két micve között lépünk be a házba. Napjainkban inkább az a szokás terjedt el, hogy a hanukiát vagy a hanukiákat az ablakba teszik, fényük hadd világítson kifelé, hirdesse a csodát! Nagyon szép, ha a családban mindenkinek külön van hanukai gyertyatartója.

 

Minden, amit tudni akarsz a hanukiáról…

Hanukiának nevezzük azt a nyolc plusz egy ágú gyertyatartót, amit az ünnep minden napján használunk, és egyben az ünnep legismertebb kelléke. A következő szabályoknak feltétlenül feleljen meg a hanukiánk!

• Nyolc plusz egy ága legyen.
• Nyolc ág egy vonalban és egy magasságban helyezkedjen el
• A sámásnak, jiddisül sámesznek, vagyis a szolgagyertyának térben és magasságban a többihez képest jól elkülönítve kell elhelyezkednie, hogy az mindenki számára világos legyen, hogy az a láng nem része az ünnepi lángoknak.
• Ha olajos mécsestartóról van szó, akkor annyi olajat kell beletölteni, hogy a lángok meggyújtása után még legalább fél órán át égjenek.

A hanukia anyagát tekintve általában rézből vagy ezüstből készül, lehet szépen kidolgozott míves vagy egyszerűbb; hogy milyet választunk és használunk, teljesen tőlünk és ízlésünktől függ.

 

 

 

 

 

Nézzünk néhány példát!

 

 

 

Ég a gyertya, ég…

A hanukiával ellentétben a gyertyákat közel sem köti ennyi szabály! Sőt! A gyertyák alakja, színe nincs meghatározva! Lehet gömbgyertya, oszlopos, csavart vagy sima. Általában színes gyertyákat használunk, de lehet egyszínű is, színátmenetes, vagy akár egy szál több színből is állhat. Egyetlen fontos kitétel azonban van, hogy legalább félórát égjenek! Sötétedés után kell meggyújtani a hanukiában a lángokat vagy az olajmécseket. Minden nap új gyertyákat használunk az aznapi gyújtáshoz. Tehát első nap 1, második nap kettő és így tovább, míg a nyolcadik napon 8 gyertyát gyújtunk, ehhez még jön 8 darab szolgagyertya, azaz összesen 44 darab.

Vannak, akik inkább olajat használnak, hiszen a csoda is olajjal és nem gyertyával történt. Nagyon lényeges, hogy a hanuka gyertyákat nem használhatjuk világításra, ezért a szoba szokásos fényforrásait is fel kell kapcsolni. Viszont a szolgagyertya már használható erre a célra, de bármilyen más munka is elvégezhető mellette.

Természetesen a gyertyagyújtásnak megvan a maga rendje, melyről múlt heti írásomban olvashattok. A hanukai gyertyákat vagy olajmécseket a zsinagógákban is meggyújtjuk.  A zsinagógában a kántor vagy az erre a feladatra felkért személy kezében már az égő szolgagyertyával, a sámással mondja el vagy recitálja az áldásokat és utána meggyújtja a gyertyát vagy a gyertyákat. A hanuka ünnepének nagy eseménye az otthoni gyertyagyújtás is.

 

 

Játék az élet!

A hanuka napjai alatt a gyerekek és akár mi felnőttek is egy furcsának tűnő, ám annál izgalmasabb “szerencsejátékot” játszanak, játszhatnak. A neve pörgettyűzés vagy trenderlizés. Amivel pedig játsszuk, trenderlinek, pörgettyűnek, szövivonnak, dreidelnek nevezzük. Természetesen ennek a játéknak is története van. A szír-görög megszállás alatt a zsidóknak tilos volt a Tóra tanulmányozása, ezért amikor egybegyűltek, mindig kéznél volt ez a kis pörgettyű, hogy a megszállók azt higgyék, csak játszani gyűltek össze.

A játék úgy zajlik, hogy minden gyerek egyenlő számú cukorkát, diót vagy mogyorót kap, majd egyesével pörgetnek, és aszerint, hogy milyen szerencsésen pörgettek, elnyerhetik a játékostársaik cukorkáit. A játék addig folyik, amíg egy valaki el nem viszi az egész “bankot”. A trenderli négy oldalán egy-egy héber betű olvasható. Ezek a nun, a gimel, a hé, és a pé vagy sin betű.  A betűk egy mondat szavainak kezdőbetűi. A mondat pedig így hangzik: nész gádol hájá po (vagy sám), nagy csoda történt itt (vagy ott), ez attól függ, hogy Izraelben, vagy azon kívül, a diaszpórában vagy más néven a gálutban élünk-e.

 

 

Csoda a konyhában

Hanuka ünnepének lényege a csoda hirdetése. A csodáé, mely a Szentélyben történt. Mint azt már jól tudjuk, az egy napra elegendő olaj nyolc napig égett. Erre a csodára emlékezve a főzés és sütés során is előnyben részesítjük az olajban készült ételeket. Mindenki szereti a palacsintát, a tócsnit, a latkeszt. De hát ha Hanuka, akkor szufgánijá, azaz fánk! Szalagos, csöröge, lyukas, töltött, mindegy milyen fajta, csak fánk legyen!

 

Szokás még, hogy tejes ételeket is készítünk, ezzel emlékezve a betuliai Judit hőstettére. Judit, egy szép és fiatal, de legfőképp bátor zsidóasszony volt. A város mellett felsorakozott görög csapatok vezetője Holofernész volt. Judit sós sajtokkal etette meg őt, majd amikor a hadvezér megszomjazott a sok sajt után, erős bort hozott neki, és tulajdonképpen lerészegítette. A sok alkoholtól elálmosodó Holofernész lefeküdt aludni, Judit pedig várva az alkalomra, nem késlekedett, egy karddal levágta Holofernész fejét. Amikor a katonák megtalálták megölt vezérüket, mindent hátrahagyva elmenekültek.

Emlékezve a hős asszonyokra, Juditra, Hannára és valamennyiükre, akik férjeiket rávették a szabadságharcra, szokás, hogy a hölgyek nem dolgoznak, nem végeznek semmilyen munkát, amíg a hanukai gyertyák égnek!