Heti szidránk a Vájésev, melyben többek között Józsefről olvashatunk, Jákov kedvenc fiáról, akinek a mély i-tenhittel átszőtt története egyfajta útmutató lehet számunkra.

Már gyerekkorától kezdve jónéhány atrocitásban volt része. A testvérei -mivel ő volt apja kedvence; ezt tetézve még néhány megnyilvánulása alapján azt gondolták róla, hogy lenézi őket- enyhén szólva nem rajongtak érte. Hamarosan negatív események sorozatát kénytelen elviselni. Testvérei gödörbe vetik, eladják rabszolgának, majd Egyiptomba kerül, ahol folytatódnak a megpróbáltatásai, József azonban mindig felülemelkedik rajtuk.

Az élete paradigmatikus példája annak, amit a chászid hagyomány a „leszállás a felemelkedés érdekében” nevez. Bukásai szó szerint és képletesen is az ugródeszkát jelentik számára, amely képessé teszi őt a felemelkedésre; ugyanakkor mindig magasabb szintre jut a „ranglétrán”. József minden bizonnyal nem ilyen életet képzelt el magának; ellenben ezek a negatív események minden szempontból megerősítették őt.

Miként a szakaszunkban olvassuk, I-ten óvó tekintetét nem vette le Józsefről, nemcsak, hogy vigyázott rá, hanem szerencséssé is tette őt, bármibe fogott, sikerült neki. József annyira bízott az Ö-valóban, hogy teljesen átadta magát az i-teni gondviselésnek, a negatív élmények hatására nem esett letargiába, a sötét helyzetekben is bízott abban, hogy a Jóteremtő vigyáz rá, minden jóra fog fordulni, ahogyan a 27. zsoltárban olvassuk: „Vesd reményedet az Ö-valóba, erősítsd és bátorítsd szívedet, s az Ö-valóba vesd reményedet.” (27. zsolt. 14.)

Arra tanít minket József története, hogy tudjuk, I-ten óvó tekintete kísér minket, vigyáz ránk, miként az esti imában, a S’má előtti áldásban olvassuk, Áhávát olám-Örök szeretettel szeret bennünket. Nekünk azonban Őt kell szemünk előtt tartanunk, bíznunk kell benne, miként József is tette, hogy hálát adhassunk segítségéért, híven népünk egyik elnevezéséhez a zsidó megnevezéshez, mely József egyik testvérének J’hudának a nevéből ered. A J’hudá név a Hodá szóból származik, melynek magyar jelentése megköszön, hálát ad. J’hudá karaktere méltóvá teszi őt arra, hogy Izrael gyermekei egyik elnevezésének névadója legyen.

Amikor zorddá válnak a körülmények, jusson eszünkbe József erős i-tenhittel átitatott története és az 56. zsoltár szavai: I-tenben bízzunk, ne féljünk.