Purim ünnepéről az életöröm, a humor és a vicc jut eszünkbe leghamarabb! A túlélés, a megmenekülés öröme mindent áthat! Pezsdítő zene vidítja a kedélyeket, színielőadások, úgynevezett purimspielek tarkítják az estét! Sok helyen erre az alkalomra Purim Rabbit választanak! Finomabbnál finomabb Hámán füléket sütünk és jobbnál jobb falatokat készítünk a konyhában, melyekből sláchmóneszt küldünk, adakozunk a rászorulóknak, mielőtt elindulunk meghallgatni vagy éppen felolvasni a Megilát Esztert!

Jelmezben minden és mindenki kicsit más!

Ezen az estén nem érvényes a Mózes ötödik könyvében olvasható parancsolat, mely szerint „ne öltözzön férfi női ruhába”. Bölcseink megengedték, hogy ezen a napon férfiak női ruhába és a nők férfiruhába öltözzenek, hogy még a legközelebbi hozzátartozók se ismerjék fel őket. Tel-Aviv utcáin jelmezes felvonulásokat is tartanak. E felvonulások neve: ádlojádá. Bizony ismerős lehet a mondat, hiszen ezen az estén annyi alkoholt fogyaszthatunk, amennyi után már nem tudunk különbséget tenni a gonosz Hámán és az áldott Mordecháj között!

Purim a négy „m” betűs micvá ünnepe!

Könnyű dolgunk van, ha az ünnepre vonatkozó micvákat kellene felsorolnunk!  Ugyanis mind a négy micvá „m” betűvel kezdődik!

Ezek pedig:

Megilá

Misté

Misloách mánot

                                                                    Mátánot l’evjonim

 

 

Nézzük meg, hogy mit is jelentenek ezek a micvák!      

 

Megilá

Az ünnep megtartásának legjellemzőbb vonása, hogy Purim előestéjén a zsinagógában meghallgatjuk Eszter tekercsének, közismertebb nevén a Megilát Eszternek a felolvasását. A következő reggelen, Purim napján, a reggeli ima alkalmával újból felolvassuk a Megilát.

 A történet Ahasvéros király idejében az i.e. 470-es években „játszódik”. Ahasvéros Indiától Egyiptomig uralkodott 127 tartomány felett. Uralkodásának harmadik évében, lakomát rendezett a palotájában, Susán városában. Ezen a lakomán birodalma vezető emberei vettek részt, később pedig a nép apraja-nagyja is meghívást kapott. Megparancsolta, hogy felesége, Vásti királyi koronával felékesítve jelenjen meg a vendégek előtt és mutassa meg nekik szépségét. Vásti azonban nem volt hajlandó teljesíteni a király óhaját, ezért Ahasvéros megfosztotta királynői méltóságától és elbocsátotta. Ezután a birodalom hajadonjai közül kezdtek új királynét keresni. Ebből a célból Susánba vitték a tartományokból a legszebb hajadon lányokat. Így került oda Eszter is. Eszter gyámja nagybátyja, Mordecháj volt, aki megtiltotta Eszternek, hogy a királyi udvarban felfedje zsidó származását. Ahasvéros annyira megkedvelte Esztert, hogy ő lett az új királyné. Időközben Mordecháj tudomására jutott egy Ahasvéros ellen szőtt összeesküvés. Mordecháj Eszter révén tudatta ezt az uralkodóval, ezzel megmentve a király életét. Érdemeit a király jelenlétében feljegyezték a Krónikák könyvébe. Ahasvéros kitüntette egyik vezető emberét, Hámánt és megparancsolta, hogy mindenki hajtson térdet és boruljon le előtte. Mordecháj azonban ezt nem tette meg, mivel a zsidók szerint egyedül az Ö-rökkévalónak jár ki a tiszteletnek eme megnyilvánulása. Hámán haragra gyúlt Mordecháj magatartása miatt, s amikor megtudta, hogy zsidó származású, bosszúból az egész birodalomban a zsidó nép kiirtására tört. Hámán kijárta a királynál, hogy adjanak ki rendeletet, amelynek értelmében egy kiválasztott napon az egész Birodalomban meg kell ölni, ki kell irtani a zsidókat. A napot sorsvetés (pur) útján határozta meg. A sors a tizenkettedik hónap, azaz Ádár hónap tizenharmadik napjára esett. A rendeletet törvényként hirdették ki minden tartomány lakossága előtt. Amikor Mordecháj megtudta a megdöbbentő hírt, értesítette Eszter királynét és a segítségét kérte a zsidók megmentésében. Eszter a kezdeti habozás után közbenjárt a királynál. Ahasvéros elé járult és lakomára hívta Hámánnal együtt. Hámán ezalatt sikere tudatában bitófát állíttatott, hogy a térdhajtást megtagadó Mordechájt ott végezzék ki.

Egy éjszaka a király nem tudott aludni, ezért felolvastatott a nevezetes történetek könyvéből. Éppen azt a feljegyzést találták meg, amely arról szólt, hogyan mentette meg Mordecháj az összeesküvés leleplezésével az uralkodó életét. Amikor Ahasvéros megtudta, hogy Mordecháj semmilyen jutalomban nem részesült, elhatározta, hogy kárpótolja őt. Hámán éppen az udvarban tartózkodott, így a király tőle kért tanácsot és ő, mivel saját jutalmazására gondolt, nyilvános tiszteletadást javasolt. Csalódottan vette tudomásul, hogy neki kell a gyűlölt Mordechájt a kitüntetésben részesíteni. Ezután Hámán és Ahasvéros elment Eszter királyné lakomájára, ahol Eszter feltárta a király előtt zsidó származását és népe megmentéséért, valamint saját életéért könyörgött. A király kérdésére azt is elmondta, hogy üldözőjük Hámán. Ennek hallatára Hámán esdekelve Eszter lábaihoz vetette magát, de ezt Ahasvéros erőszakoskodásnak minősítette. A király Hámánt a Mordechájnak felállított bitófán végeztette ki.

Mordecháj megkapta a király Hámántól visszavett pecsétgyűrűjét és azzal együtt a teljhatalmat. Eszter ismét az uralkodó elé járult, és a zsidók ellen hozott rendelet visszavonását kérte. Mivel a királyi rendeletet nem lehetett hatályon kívül helyezni, ezért Mordecháj rendeletet adott ki a király nevében, hogy Ádár hónap tizenharmadikán a zsidók védekezhessenek és ellenségeiket megölhessék. Ádár hónap tizenharmadikán a zsidók az egész birodalomban megölték azokat, akik az életükre törtek. Királyi engedéllyel pedig Susánban még az azt követő napon is.Ádár hónap tizennegyedik és tizenötödik napját Mordecháj és Eszter rendelkezése alapján minden évben meg kell ünnepelni.

Eszter könyvét olvasva feltűnhet, hogy nincsenek benne látványos csodák és természetfeletti jelenségek. Nem zúdul tíz csapás és nem válik ketté a tenger. Hámánt nem az égből jövő tűz emészti el, hanem a saját maga készítette bitófára kötik fel, amikor fordul a kocka. Eszter könyvének történéseiben a csoda a háttérben húzódik meg, és természetes módon jut kifejezésre. Talán ez az oka annak, hogy az egész Megilában az Ö-rökkévaló neve nincs megemlítve. A felolvasás alatt, amikor meghalljuk Hámán nevét, nagy zajt csapunk. Ezt megtehetjük a rásánnal, azaz kereplővel, dobbal, trombitával, hangos szóval, de akár lábdobogással is!

 

 

 

Misté  

 

 Purim megünneplésének parancsolata. Enni, inni, vigadni! Purim napján ünnepi vacsorát kell tartani. Purim az egyetlen olyan ünnep, amelyen a mértéktelen ivás szokásos korlátozását szabad felrúgni. Ád lo jádá, azaz addig és annyit kell inni, amíg nem tudunk különbséget tenni „az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között” – mondják a bölcsek! (Megilá7b.)

 

 

Misloách mánot   

Purim fontos eleme az egység és a barátság, amely lehetővé tette a csoda megtörténtét, s erre való emlékezésül ételajándékokat szokás küldeni a barátoknak és rokonoknak. Mindenkinek legalább kétféle elkészített ételt kell küldenie legalább egy embernek.

Ezt a csomagot misloách mánotnak, közismertebb vagy elterjedtebb nevén sláchmónesznek hívjuk. Ezeket az ajándékokat a gyerekekkel szokták elküldeni.

 

 

 

Mátánot l’evjonim 

Mindenki adjon adományt legalább két szűkölködőnek. Még a szegénynek is, aki esetleg maga is rászorul az adományra, ha keveset is, de még neki is kell adnia. Maimonides törvényei szerint a szegényeknek küldendő ajándék parancsolatának teljesítésére több figyelmet kell fordítani, mint Purim összes többi parancsolatára együttvéve.