Évekkel azután, hogy szépirodalmi és vallási tárgyú írásai megjelentek, Yehuda Gizbar-Fenigstein lehetőséget kapott színpadi darab írására. Az eredmény a Szóltál hozzám? című darab lett. Rika, a hősnő hangot hall, amely sorsdöntő küldetésre szólítja fel. Kezdetben nemet akar mondani, aztán alkut köt a hanggal és elindul fordulatokkal teli útra. Ha az olvasónak erről Jónás próféta jut eszébe, akit Ninivébe küldött az Örökkévaló, bizony nem véletlen.

A küldetések története régen foglalkoztat – mondja a szerző –, általánosságban éppúgy, mint konkrétan Jónásnál, aki eleinte ellenkezik, megszökik, visszamegy; többet foglalkozik a küldetéssel, mint magával Ninivével. Találkozása a város embereivel nem is kap túl nagy hangsúlyt.
Yehuda Gizbar-Fenigstein 36 éves, Jeruzsálemben született, vallásos család gyermekeként. Jesivában tanult, amelyet apja vezetett. A katonaságnál páncélos alakulatnál szolgált, utána pedagógiát és forgatókönyvírást tanult. Rövidebb terjedelmű írásai után 2020-ban adták ki az első könyvét, két évvel később a másodikat. Ezek után kérte fel a jeruzsálemi Theo-tron színház, amely vallásos és világi színészek társulata, hogy írjon számukra színdarabot. Yehuda a társulat dramaturgja és egy rabbi segítségével látott neki a feladatnak. Közös munkával értelmezték a küldetés lényegét, kezdve Ábrámmal, aki a „Menj el országodból…” parancs nyomán indult útnak, folytatva Mózessel, aki égő csipkebokorba ütközve kapott feladatot, valamint Sámuellel, Gideonnal és további ószövetségi hősökkel.
Sokan úgy képzelik, hogy a felszólítás a küldetésre az égből hangzik el Morgan Freeman hangján, és mikor a próféták jövendölnek, ezt pátosszal teli, bibliai hangon teszik. A magam részéről – mondja a szerző – úgy gondolom, hogy ugyanúgy beszéltek, mint bárki a maguk idejében, csak éneklő formában, ütős tiltakozó versekkel-dalokkal. Inkább olyanok voltak, mint korunk rapperei.
A hétköznapi figurákat megjelenítő darab cselekménye napjainkban játszódik. Rika, a kamaszodó – és ennek megfelelően lázadó – gyermekét egyedül nevelő, enyhén neurotikus nő randevúzik egy biztonsági emberrel, aki séf szeretne lenni. Egy étterembe igyekezve liftbe szállnak, mikor hirtelen megdermed körülöttük az idő és Rika hangot hall, amely egy északi mosávba küldi. Ott él egy nála nem kevésbé neurotikus nő, aki előrehaladott kora ellenére öccsével lakik. Az utóbbi álma az, hogy híres gamer legyen, de jelenleg egy bűnözőtől kapott kölcsön törlesztését nyögi. A szövevényes és groteszk cselekmény cseppet sem komikus alapkérdése: honnan érkezik a küldetésre felhívó hang? A valóságon kívülről? Vagy a valóságból ered, hogy ráébredünk feladatunkra? Netán ez egy belső hang? A hősnő is ezt kérdezi magától. Amikor a rádióban aktuális helyi témákról beszélnek, vagy amikor madárürülék hullik rá, akkor is azt firtatja, vajon ez fentről érkezett üzenet-e, és ha igen, hogyan kell rá reagálni.
A háború miatt kezdtem foglalkozni a témával – mondja Yehuda. – Voltak, akik azonnalra szóló behívóparancsot kaptak és voltak, akik nem várták meg, hanem anélkül hallották meg a hívást és rohantak a tűzbe.
Van a megszólításunkban és magában a küldetésben valami, ami belőlünk fakad, abból, hogy egy nagyobb egységnek vagyunk a része – családnak, közösségnek, népnek. Valami nagyon személyes, amely azokat az érzelmeket érinti, amelyeket már korábban magunkban hordoztunk, és hirtelen valamiféle lökést kapunk általuk, hogy induljunk változtatni és tenni, amit kell.
A darabot áprilisban és májusban a jeruzsálemi Khan színház tűzi műsorára.