Török Gyula 1938. január 24-én született Kispesten és itt kezdett bokszolni, igaz legnagyobb sikereit az MTK-ban érte el, ám 2004-ben megkapta a Kispestért Díjat. Tíz évvel később, 2014. január 12-én – azaz szűk két héttel 76. születésnapja előtt – hunyt el, s végső nyughelye is Kispesten található. Halála után egy évvel pedig a kék-fehérek avatták fel a róla elnevezett ökölvívótermet – hol máshol, mint Kispesten.

Hároméves korában elhunyt édesapja, így édesanyja egyedül nevelte négy testvérével együtt. Amilyen kicsi volt az ifjú Gyula (felnőttként is 161 centire nőtt), olyan hirtelen gurult dühbe és rendszeresen verekedett. Baj szerencsére nem lett a dologból, sőt, ennek köszönhetően fedezték fel tehetségét.

A Béka becenevet még gyerekkorában kapta vékonysága miatt, s nem csak az ökölvívók, de szinte minden sportot szerető így ismerte. S hogy mennyire volt vézna? Nos, az első hivatalos mérkőzése előtt „csalni” kellett kicsit, mert nem érte el a szükséges minimális súlyhatárt, hogy ez meglegyen, ólombetétes cipőben mérlegelt. Edzője vitte ölben a mérleghez, majd vissza az öltözőbe. Később, miután felnőttként a legalsó, az 51 kilós súlycsoportban szerepelt, már inkább a fogyasztás jelentett gondot, olimpiai győzelme után panaszkodott is, hogy míg mások reggeliztek, ő a szaunában izzadt.

Hatvanszor szerepelt a magyar válogatottban. Első nagy nemzetközi sikerét az 1959. évi luzerni Európa-bajnokságon aratta, amikor ezüstérmet szerzett. Bár a következő évben nem tudta megnyerni a honi bajnokságot, a vezetők mégis neki adtak bizalmat, s nevezték az olimpiára. Rómában pedig meghálálta a bizalmat és remek boksszal megnyerte a légsúlyúak versenyét. Jellemző történet, hogy a rendkívül szoros döntő után nem lehetett tudni ki győzött, még akkor sem, ha az utolsó menetben szinte elsöpörte szovjet ellenfelét, Szergej Szivkót, aki sokak szerint csak a gongnak köszönhette, hogy megúszta a kiütést. A mérkőzésvezető, Nüsspenn, aki tudta az eredményt megfogta a két fiú kezét – ekkor Török kacsintva kiszólt Ádler Zsigmondhoz, a válogatott edzőjéhez: „Zsi, a pasas nagyon szorongatja a kezemet.” Mire a mester: „Akkor Te nyertél Béka – felelte a mester. És igaza lett.

Török később elmondta, hogy az akkor már profinak állt Papp László is sokat segített a felkészülésében. Ám nem a gyengeségeit próbálta kiküszöbölni, hanem inkább az erősségeit gyakoroltatta vele. Így pontosabbak és gyorsabbak lettek az ütései.

Rómában nem akárki állt még az ökölvívók között a dobogó legmagasabb fokára, bizonyos Cassius Clay. Ha netán így nem ismerős, a profi karrierje során használt neve alapján már szinte mindenkinek felcsillan a szeme, mert a valaha volt egyik legjobb bokszoló, Mohamed Ali nyakába is aranyérmet akasztottak.

A tokiói olimpián már nem sikerült Békának, egy súlycsoporttal feljebb indult és első meccsén sérülés miatt leléptették. Később az Építőkben, illetve Csepelen edzősködött, míg 1996-ban az atlantai olimpia előtt a válogatott mellett dolgozott segédedzőként. Ezt követően a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökségének tanácsadója volt.

 

Jó húsz éve, egy interjú során a magyarsága, s a zsidósága került szóba.

– Az én őseim Árpáddal jöttek be az országba – mondta büszkén Béka.

– Milyen Árpáddal? – kérdezett vissza az újságíró.

– Hát a Kohn Árpáddal! – felelte vigyorogva.