Múlt héten rendezték meg Svájcban az idei Eurovíziós Dalfesztivált, melyen Izrael a második helyen végzett. Összesítésben. A nézők szavazatai alapján viszont első lett. Persze Bázelben is megjelent sok „palesztinpárti” tüntető, akik hisztiztek egy sort Izrael részvétele miatt. De nem csak a Dalfesztiválon, a sportpályákon is rendre megjelenik a politika, ezekből hozunk két, egy hónappal ezelőttit.
Térjünk vissza kicsit az Euróvíziós Dalfesztiválhoz. A közönség szavazatai alapján Izrael 297 pontot szerzett és végzett fölényesen az élen, az itt második Észtország 258-at, míg az ebben a rangsorban jócskán lemaradva negyedik helyen záró, ám a versenyen végül győztes Ausztria, csupán 178-at. A zsűri viszont alaposan lepontozta az Izraelt képviselő Yuval Raphaelt, aki túlélte az október 7-i mészárlást, és ruhájával a meggyilkolt Bibas gyerekekre emlékezett. Az interneten is leginkább Izrael-ellenes Írország örülhet, nem kellett valóra váltani a bojkottal való fenyegetőzést. Énekesüknek esélye sem volt bejutni a döntőbe…

Az izraeli rögbi-válogatott április elején története során először győzte le Máltát (16-15), bár néhányan megpróbálták elrontani az együttes örömét – sikertelenül. A mérkőzésen nem volt gond, végig sportszerű volt, ám befejezés után 60-70 „szurkoló” nagyon bátran palesztin zászlókat kezdett lengetni és szidalmazta az izraeli játékosokat, miközben ők a himnuszukat hallgatták volna. A csapat tagjai a kezdeti tanácstalanság után átölelték egymást, és énekelte a Hatikvát, hangosabban a tüntetőknél. Két játékos, Jisai Avrahami és Gur Levy a tömeg előtt felemelte az izraeli zászlót, és még fotókat is készíttettek háttérben a tüntetőkkel. Tegyük hozzá, természetesen a lelátón tiltakozóknak semmi közük nem volt sem a rögbi szövetséghez, sem a helyi közönséghez.

Alig egy hónapja, április végén Észtországban, Tallinban a vívók U23-as Európa-bajnokságán az érmek átadása után, miközben felcsendült az izraeli himnuszt, a svájci vívóválogatott nem volt hajlandó a zászlók felé fordulni. Az izraeli férfi párbajtőr csapat (Alon Sarid, Fjodor Khaperski, Jonatán Maszika, Itamar Távor) a döntőben éppen a svájciakat verte magabiztosan 45-34-re. Az olasz csapat a harmadik helyen végzett, bronzérmet szerezve. (Sarid egyéniben bronzérmet szerzett, ahogy a dobogó harmadik fokára állhatott a női párbajtőr válogatott is.)

A svájciak cselekedetét többen elítélték. A felháborodás után a Svájci Vívószövetség elnöke sajnálatát fejezte ki a sportolók viselkedése miatt, és megerősítette, vizsgálatot indítanak az ügyben. Az incidensről másnap beszámolt a svájci média, a közösségi médiában akadt, aki Izraelt támogatta, de akadtak, akik védték a sportszerűtlen gesztust. Akadt, aki kijelentette, ez a vívócsapat nem képviselte Svájcot, mert a politikának ki kell maradnia a sportból.
Miután mind otthon, mind külföldön elítélték a svájciak tettét, újabb egy nappal később az együttes tagjai egy közös nyilatkozatban kértek bocsánatot. Kiemelték, hogy mind az asszó előtt, mind a díjátadó előtt és után gratuláltak és kezet fogtak az izraeli csapattal. Hozzátették, ők a háború ellen vannak, és nem Izraelt utasítják el.
Kérdés, az együttes bocsánatkérés mennyire szólt annak, hogy minimális, vagy semmilyen büntetést ne kapjanak miután a Svájci Vívószövetség kivizsgálja a történteket.
Végezetül itt hallgatható meg Yuval Raphael közönségnyertes dala: