Tisztelt Rabbi, létezhet ma is Názir? A Tórában olvasunk arról, hogy valaki fogadalmat tesz, hogy Názir legyen – nem iszik bort, nem vágja le a haját, nem érint halottat stb. De lehet ezt ma is vállalni?

A Rabbi válaszol: 

Nagyon érdekes a kérdés! A názir – ahogy azt a Tóra (4Mózes 6.) leírja – olyan ember, aki önként vállal fogadalmat magára nézve, hogy mit ne tegyen meg. Ez a fogadalom a lelki elmélyülést, az önfegyelmet és a Mindenhatóhoz való közeledést volt hivatott szolgálni.

De lehet-e ma valaki názir? Elvileg: igen, gyakorlatilag nem.
A probléma ugyanis abban rejlik, hogy a názir fogadalmának lejártával a Tóra leírása szerint áldozatot kellett bemutatni a jeruzsálemi Szentélyben. Mivel a Szentély ma nem áll, így az áldozat sem mutatható be – így a názir fogadalma „befejezetlen” maradna. Ennek súlyos halachikus következményei lennének, ugyanis az ilyen ember akár élete végéig názirként kellene hogy éljen, mivel nem tudja lezárni a fogadalmát. A Talmud is foglalkozik ezzel a kérdéssel , és figyelmeztet is az ilyen fogadalom veszélyeire:

 

? לא די לו לאדם במה שאסרה תורה, שהוא בא לאסור עליו דברים אחרים
Nem elég az embernek, amit a Tóra megtiltott? Miért akar még további tilalmakat magára venni?
– (Talmud Bavli, Nedarim 10a)

Ez az idézet arra utal, hogy a túlzott önmegtartóztatás nem mindig válik az ember javára. Bár a názir fogadalma lehet spirituális törekvés, a rabbik óvatosságra intenek, és azt tanítják, hogy a mértékletesség és az egyensúly az ideális út.

Viszont az önfegyelem és mások tisztelete ma is fontos érték – így azt nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek.

A Rabbi