Az e heti szidrá a Chukát. Első részében megtudjuk, miként tisztulhat meg a vörös tehén hamujával az, aki halotthoz ért.

Izrael népe a 40 éves sivatagi vándorlás végéhez közeledik. Mirjám, Mózes és Áron nővére, meghal. A hagyomány szerint az ő érdemeiért egy különleges, bővizű kút kísérte Izrael gyermekeit a sivatagi útjuk során. Mirjám halálával ez megszűnt. Ezután a nép zúgolódni kezdett, I-ten és Mózes ellen. Az Ö-való utasítja Mózest, hogy lépjen oda egy sziklához, és szóljon hozzá, mire abból forrás fog előtörni. Mózes ellenben kétszer is ráüt. Hogyha beszélt volna a sziklához, akkor megszentelte volna I- tent a nép között. Mivel nem ezt tette, ezért nem léphetett ő és Áron az Ígéret Földjére. Megszilárdíthatta volna a nép bizalmát, hitét az Ö-valóban.

Nem sokkal később újabb zúgolódásban tör ki a nép. I-tent és Mózest hibáztatják, hogy a mannán kívül nincs más ételük. Az Ö-való erre büntetésként kígyókat küld a népre. Felvetődik a kérdés, miért kígyókkal büntette I-ten a népet. Talán utalás ez az első kígyóra, mely ugyancsak rosszat beszélt az Ö-valóról. A nép megbánta a bűnét és kérte Mózest, imádkozzon I-tenhez, hogy mentse meg őket a kígyóktól. Azt a parancsot kapják, hogy állítsanak egy oszlopot, melynek tetejére tűzzenek egy rézkígyót. Akit megmart a kígyó, tekintsen fel rá és meggyógyul.

Rabbi Samson Rafael Hirsch (Németország, 1808-1888) szerint a kígyómarás egyetlen célja az volt, hogy az emberek lássák a veszélyeket, amelyek a pusztában leselkednek az emberre, és hogy csak I-ten csodálatos ereje tartotta őket eddig távol tőlük, olyannyira, hogy fogalmuk sem volt a létezésükről. Aki kígyómarás áldozata lett, annak csak a kígyó képét kellett mélyen az elméjébe vésnie, hogy felismerje, hogy csak I-ten kegyelmes ereje és gondoskodása Izrael gyermekeiről tartja távol a kígyókat és az egyéb veszélyeket.

A kígyók a pusztai vándorlás természetes velejárói. I-ten nem küldte a kígyókat, hanem válaszul népe zúgolódására, megvonta tőlük a védelmét. Rabbi Hirsch ezt az értelmezési vonalat folytatja a rézkígyó általi gyógyulás magyarázatával. Ez nemcsak egy biológiai betegség fizikai gyógymódja volt; hanem a bűnbánat, a lelki rehabilitáció folyamata. Az izraeliták bűne a manna kigúnyolása, hálátlanságuk a Mindenható kegyelmével szemben. Rabbi Hirsch szerint a rézkígyó emlékeztette az embereket a körülöttük leselkedő veszélyekre. Ezért, miután ránéztek a rézkígyóra, megértették, hogy I-ten folyamatosan védi őket. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk jóindulatát, először is tudatában kell lennünk saját létezésünk törékenységének. Az izraeliták annyira hozzászoktak a mannához, hogy már nem értékelték; már nem voltak tudatában csodálatos pusztai létüknek. Bűnbánatuk magában foglalta I-ten nagylelkűsége iránti megbecsülésük újbóli felébredését.

Azonban, nem a rézkígyótól gyógyultak meg, hanem I-tenbe vetett hitük gyógyította meg őket. Érdekesség, hogy a patikák emblémáján is rézkígyó szerepel…

Tanulság ebből az esetből, ha egy embertársunk bocsánatot kér tőlünk, a lehető leghamarabb bocsássunk meg neki, annak, aki bármilyen módon segít minket, hálával tartozunk. Hogyha valaki az Ö-való ellen vétett, tudnia kell, hogy Ő szívesen fogadja az őszinte megbánást.

B. Schmidt Dániel

Hetiszakasz

A rézkígyó

B. Schmidt Dániel