Mi az összefüggés egy író és három, a második világháborúban London német bombázása elől elmenekült kislány találkozása, valamint egy világhírű könyv között? És mindez miként kapcsolódik a mai izraeli helyzethez?
Kép az 1940-es év végéről, amikor a vijjogó sziréna hangja naponta betöltötte az Egyesült Királyság fővárosának porral és égett szaggal terhelt levegőjét: asszonyok rohannak a romok között csecsemőket és félelemtől rettegő kisgyerekeket ölelve magukhoz, a legközelebbi óvóhelyet keresve. 1940. szeptember 7. és 1941. május 11. között, a náci Németország London és egyéb brit nagyvárosok elleni, Blitz elnevezésű hadművelete alatt lassan megszokottá vált ez a látvány.
Egy évtizeddel később, 1950-ben, amikor a romok egy részét még nem takarították el teljesen, megjelent minden idők talán legsikeresebb fantasy könyve: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény. Ez lett a Narnia krónikái című hétrészes könyvsorozat[1] elsőként napvilágot látott kötete.

A nyolc hónapig tartó, szinte mindennapos londoni bombázás alatt a szirénázás, az óvóhelyekre menekülés és a félelem része lett a lakosság életének. Sokan az aggódó szülők közül egy idő után úgy döntöttek, vidékre küldik csemetéiket, amíg a veszély elmúlik. Akiknek nem voltak máshol rokonai vagy ismerősei, azok is találtak megoldást, hiszen a vidéki emberek készségesen nyitották meg házuk ajtaját akár vadidegen gyerekek előtt, akik alváshiánytól és kisebb-nagyobb taumáktól szenvedtek. Az önként segítők között volt egy Mrs. Moore nevű hölgy, aki egyetlen fiát az első világháborúban vesztette el. Hatalmas birtokán azonban nem magányosan élt: vele lakott egy Clive Staples Lewis nevű irodalomtörténész professzor. C. S. Lewis, ahogy íróként ismerték, együtt szolgált Mrs. Moore fiával és megfogadták egymásnak, hogy ha egyikük meghalna a háborúban, akkor családjáról gondoskodni fog a másik. Így is történt.

Ebbe az oxfordi házba érkezett meg a bombázások elől menekített három lány: Margaret, Mary és Kathrin. Évekkel később egyikük vágyakozva idézte fel ezeket a hónapokat, pedig a ház úrnője merev viktoriánus értékrendek alapján élt és ezt várta el környezetétől is. A professzor úr azonban igyekezett enyhíteni a szigorú életformán, barátságosan viselkedett velük, sőt leckéjük elkészítésében is segített. Munkatársainak és barátainak is bemutatta őket, így ismerték meg az angolszász nyelvek professzorát, egyben a neves írót, John Ronald Reuel Tolkient.
A három lány története ihlette Lewis első nagy sikerét. Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című könyv főszereplői, a négy testvér – Peter, Susan, Edmund és Lucy – szintén London bombázása elől menekülnek el egy különös professzor vidéki házába, ahol a ruhásszekrényen át tévedésből egy varázslatos világba csöppennek. Üzenete: olyan kaotikus események idején, mint a háború, a tehetetlenség érzése az egyik oka a poszttraumás stressz létrejöttének. Ennek pedig leginkább a gyerekek vannak kitéve. Lewis ennek enyhítésére találta ki Narniát, egy olyan világot, ahol a gyerekek képesek hatni a valóságra. Ők a hősök, akik a jót választják akkor is, ha körülöttük minden sötét, ők azok, akik megváltoztatják a valóságot és megmentik Narnia királyságát.

75 évvel a könyv megjelenése után, a világ másik részén Izrael egyidejűleg likvidált kilenc Iránban dolgozó atomtudóst. Az akció a Narnia hadművelet nevet kapta. Ma, amikor az izraeli gyerekek életében a sziréna vijjogása és a félelem megszokott vagy éppenséggel megszokhatatlan valósággá vált, amikor már tudják, hogy rohanni kell az óvóhelyre, hogy mentsék az életüket, gyakran napirendre kerül a kérdés: vajon miként lehet megóvni lelki épségüket? Talán egy-egy meseszerű történet az, ami időnként erőt adhat nekik.
Forrás
Jegyzet:
[1] A sorozat könyveit 47 nyelvre fordították le, több mint 100 millió példányban keltek el.
