1979. október 23-án négy délkelet-ázsiai ideiglenes táborból 197 dél-vietnámi menekült érkezett Izraelbe. Sorstársaikkal együtt mintegy hatszáz főt tesz ki azoknak a vietnámiaknak a száma, akiket a zsidó állam az 1970-es évek végén befogadott. Az első 66 fős csoportot ’77. június 10-én vette fedélzetére egy Tajvanba tartó izraeli teherhajó, miután a menekültek csónakja négy napon át hánykolódott a tengeren, és senki nem sietett a segítségükre. Menachem Begin miniszterelnök javaslatát, hogy a vészkorszakban hasonló sorsra jutott zsidó menekültekre emlékezve fogadják be a csónak utasait és adjanak nekik állampolgárságot, a Kneszet elfogadta.
Ebben az időben történt, hogy az ismert séf, Israel Aharoni egy távol-keleti körútról visszatérve megnyitotta Tel-Avivban az első kínai éttermét. Egy közeli kis kínai boltból szerezte be az alapanyagot és olyan fűszereket, amikhez ma már szinte minden élelmiszeráruházban hozzá lehet jutni. A kommunista Kína akkoriban amúgy is elzárkózott a nyugati világtól, de nem valószínű, hogy ha egy kínai vendég betévedt volna Aharoni éttermébe, akkor azonosítani tudja a fogásokat. Ezután jelentek meg a piacon a vietnámi menekültek kis éttermei, és az újdonságra nyitott izraeli ínyenceknek köszönhetően átmenetileg háttérbe szorították a keleti és olasz konyha akkoriban sikeres termékeit. Az elsők között híressé vált és ma is üzemelő kínai éttermek egyikét Haifa alsóvárosában nyitotta meg a vietnámi Wang házaspár 41 évvel ezelőtt. Tudományukat Kínából származó szüleiktől tanulták; ma már lányuk és vejük viszi tovább a családi hagyományt.
A család Dél-Vietnámban jó anyagi körülmények között élt fűszerüzletüknek köszönhetően, amíg 1975-ben, az észak-vietnámi offenzíva nyomán meg nem kezdődött a gazdagok üldözése, a besúgások kora, a másként gondolkodók átnevelő táborba zárása. Mindenüket elkobozták, kivéve egy zongorát, amelyet sikerült egy templomnak ajándékozni, mielőtt a hatóságok rátehették volna a kezüket. Végül egy éjszaka a családfő szervezésének köszönhetően feljutottak egy teherhajóra, amely többszáz menekülttel indult el a bizonytalan jövőbe. Annyi hely sem volt, hogy leüljenek, szenvedtek a tengeri betegségtől, éjszaka a hidegtől és nappal a tikkasztó hőségtől. Hongkongba indult a hajó, de a viharos tenger másfelé vetette őket, ezért Malajzia felé vették az irányt. Az útjukba eső szigeteken nem engedték, hogy partra szálljanak; gyerekek és öregek haltak meg a fedélzeten.
Csaknem két hónapnyi hányattatás után Fülöp-szigeteki felségvizekre értek tartalék üzemanyag és élelmiszer nélkül. Ekkor már az ENSZ napirendre tűzte az ügyet és több ország – köztük Izrael – vállalta befogadásukat.
A Wang család Afulán telepedhetett le, öt év szorgalmas gyári munka és gyűjtögetés után pedig megnyitották Haifán Yan-Yan nevű éttermüket. Az akkor 15 éves lányuknak, aki mára átvette a helyüket, három gyereke van, mindhárman szolgáltak a hadseregben. Amikor szórakozni mennek a barátokkal, izraeli ételeket esznek, Naomi Shemer és mai izraeli előadók dalait hallgatják, de otthon, ha van rá lehetőség, a kínai konyhát választják.
