Tisztelt Rabbi, az az igazság, hogy nem ismerem a Tórát, sokszor nekikezdtem olvasni, de sajnos egy idő után elveszek a nevekben, számokban, és abban, hogy azt érzem, nem is értem. Lehet buta a kérdés, de mit tanácsolna nekem, hogy jobban megértsem és kedvem se menjen el e miatt? Köszönöm a válaszát.

A rabbi válaszol:

Kedves Kérdező! Először is: nincs buta kérdés, különösen akkor nem, amikor valaki a Tórához szeretne közelebb kerülni. A legtöbben, akik először kezükbe veszik a Tórát, pontosan azt élik át, amit Ön: sok név, sok szám, sok olyan rész, amely első olvasásra nehezen érthető. Ez teljesen természetes.

A zsidó hagyomány szerint nem azért tanuljuk a Tórát, hogy egyszerre mindent értsünk, hanem azért, hogy kapcsolatot építsünk vele — és ezen keresztül az Örökkévalóval. Bölcseink azt mondják: — „Nem a tanulás a lényeg, hanem a cselekvés.” (Ávot 1:17) Vagyis már azzal, hogy leül tanulni, és keresi az érthető utat, megtette az első, legfontosabb lépést.

Hogy mit tanácsolnék?

A legtöbb tanítványomnak azt javaslom, kezdje a jól érthető történetekkel:

Ábrahám, Jichák, Jáákov, József történetei, vagy a kivonulás eseményei nagyon tanulságosak és könnyen követhetők. Használjon magyarázatos kiadást. A neológ és konzervatív közösségekben is elérhetők olyan kommentárokkal ellátott Tórák, amelyek segítik a megértést. Egy jó magyarázat néha többet ér, mint száz oldal önálló küzdelem.

Tanuljon keveset, de rendszeresen.

Napi 5–10 perc, egy-két vers elolvasása bőven elegendő kezdetben. A Tóra nem fut el — idővel Ön fogja megtalálni benne az összefüggéseket.

Menjen közösségbe.

A közösségben való tanulás a zsidó hagyomány szíve. A chevruta — a tanulótárs — sokszor olyan kérdésekre mutat rá, amelyek egyedül nem jutnának eszünkbe, és megosztja velünk saját megértését.

Engedje meg magának, hogy ne mindent értsen elsőre.

 

A Tóra mélységei nem azonnal tárulnak fel. Bölcs Salamon király szavaival:

“Kol de-racheha darchej noam” — „Minden ösvénye kedvesség.”

Néha ez az ösvény kanyargós, de mindig vezet valahová.

A legfontosabb: a kérdés már maga is egy áldás. Aki keresi az utat, az már rajta van. Legyen türelemmel önmagához, és engedje, hogy a Tóra lassan, lépésről lépésre nyíljon meg Ön előtt.

A rabbi