Miként lehetséges engedélyezni a női éneket a zsinagógában anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk a judaizmus forrásait? Szabad-e vallásos dalok mellett világiakat is énekelni az istentiszteleten? Elláthatják-e nők a sakteri feladatokat? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre adja meg a választ a hagyományok és a XXI. századi valóság egyidejű szem előtt tartásával az idén 70. életévét betöltött David Golinkin rabbi, a jeruzsálemi Schechter Intézet[1] professzora. Válaszainak jó részét vallásban járatlan olvasók számára is érthetően fogalmazza meg. Írásai kezdetben az intézet online sorozatában jelentek meg Válassz magadnak mestert! címmel[2], később – 2019-ben és 2024-ben – könyv formájában is napvilágot láttak.
Golinkin rabbinak nem áll szándékában felülbírálni az előző nemzedékek nagyjainak döntéseit, ezek tiszteletben tartásával akar szembenézni a napjainkban gyorsan változó valóság kihívásaival. Úgy véli, hogy lehorgonyozva a Chatam Szófer[3] szállóigévé vált megállapításánál, miszerint „az újítást tiltja a Tóra”, nem lehet kellő választ találni a naponta felmerülő kérdések áradatára. Ha a Chatam Szófer ma ellátogatna Izraelbe, de akár Amerikába vagy Angliába, láthatná, hogy egykori tanítványainak leszármazottjai teljesen másként élnek, mint ahogyan felmenőik éltek annak idején. Nem a halacha szabályai változtak meg, hanem a valóság, így hát a halacha feladata megküzdeni ezzel a változással.
A rabbi döntései jó ideje ismertek és elfogadottak mind a modern ortodox, mind a konzervatív irányzat közösségeiben. Betudható ez annak is, hogy ő maga, bár konzervatív zsidó családból származik, Washingtonban modern ortodox iskolában tanult. A családi háttérnek köszönheti az analitikus gondolkodásmódot, az iskolának a halacha iránti elkötelezettséget, mindkettőnek pedig a cionista szemléletet.
Szabad-e Alzheimer kórban szenvedő szülőt öregotthonban elhelyezni?
A megoldást a rabbi a gyerek(ek) egyéni érzelmeire bízza, de megemlíti, hogy ha lehetőség szerint otthon gondozzák a szülőt, ezzel közvetlenül teljesítik a „Tiszteld atyádat és anyádat” parancsolatot.
Kötelező-e a veszélyes betegségek elleni védőoltás?
A kérdés természetesen a Covid járvány idején merült fel, a válasz pedig határozott „igen”. A feketehimlő elleni védőoltás feltalálása (1796) óta a halacha szerint minden zsidó köteles beoltatni magát és kiskorú gyermekeit, kivéve, ha az orvosa ezt az adott személyre nézve veszélyesnek ítéli.
Hajadon számára engedélyezett-e a halacha szerint a mesterséges megtermékenyítés?
A válasz egyértelmű „nem”, részletezve a házasság és az örökbefogadás lehetőségeit.
Eddig mintegy 900 kérdésre adott választ Golinkin rabbi, közülük kétszáz jelent meg az említett könyvekben. Minden válasza egy-egy részletes írás, olyan autentikus korai forrásokkal kezdve, mint a Talmud, a Sulchan Aruch, a Rambam vagy Alfázi rabbi művei, eljutva egészen a mai döntéshozókig. Vélhetően sokan fogják vitatni, bírálni vagy elutasítani Golinkin rabbi felvetéseit – de ha így lesz, máris célt ért, mert legalább foglalkoztatja a zsidóság hagyományai iránt napjainkban érdeklődőket.
Jegyzetek:
[1] Schechter Institute of Jewish Studies: 1984-ben alapított, 1990. óta Jeruzsálemben székelő tudományos intézmény.
[2] Más fordításban: Tégy szert tanítóra. Idézet Az atyák bölcs mondásai traktátusból (1.6, 1.16).
