„Misenichnász ádár, márbin böszimchá!” – „Ha beköszönt ádár, gyarapodjunk az örömben!
Kedd este köszönt ránk ádár hónap, amely a zsidó naptár szerint az év hatodik hónapja, természetesen Tisri hónaptól kezdve a számítást. Az ádár szó babilóniai gyökerű, akkád eredetű. Akkádul a hónap neve ádáru, ami azt jelenti: sötét, borongós.
Miért lett ez a hónap neve?
Természetesen több magyarázat lehetséges! Az első magyarázat szerint azért, mert ez a téli esős évszak utolsó hónapja, és ilyenkor az ég felhős, borongós. Egy másik szerint az ádár a héber ádir szóból származik, mert ebben a hónapban nagy csodák történtek Izrael népével. Az ádir pedig azt jelenti, hogy nagy, hatalmas.
Akkor ezért van időnként ádár rison és ádár séni?
Nem, nem ezért van, de nézzük meg, hogy miért is! A zsidó naptár luniszoláris. Ez azt jelenti, hogy figyelembe veszi mind a nap-, mind pedig a holdévet. De a napév és a holdév között 11 napos különbség van. Erre kellett megoldást találni! Bölcseink az eltérést egy harmincnapos, úgynevezett szökőhónap beiktatásával egyenlítették ki. A szökőhónapot ádár hónap megduplázásával adjuk hozzá az évhez. Így egy-egy 19 éves ciklusban hét olyan év van, amelyben két ádár hónapunk van. Nevük: ádár és ádár séni, azaz második ádár.
Elméletben bármelyik hónapot választhatták volna bölcseink vagy egyszerűen beiktathattak volna bárhova még egy hónapot saját, külön névvel, de nem ez történt, hanem pont ádár hónapot kettőzték meg! De miért? Nem lehetett volna bármelyik másik hónap?
De igen, lehetett volna, ám bölcseink azt mondták, mivel ádár hónap a zsidó nép szerencsés hónapja, ezért ebből a hónapból legyen kettő! Mert mégiscsak jobb örömben és szerencsében „gazdagodni”, mint bánatban. Ebben a zsinagógai évben „csak” egy ádár hónapunk van.
A hónap csillagjegye: a halak, héberül dágim.
A hagyomány szerint Mózes ádár hónap hetedikén született és 120 évvel később ezen a napon is hunyt el. Ha összeadjuk a hal, héberül dág szó betűinek számértékét, akkor a végeredmény hét. A „d”, dálet számértéke négy, a „g”, gimel számértéke három. Egy Midrásban olvashatjuk, hogy az Ö-rökkévaló a halat az ötödik napon teremtette, az embert a hatodik napon, és a hetedik napon, mint tudjuk megpihent, ez a nap a Szombat.
A teremtéshez kapcsolódva ezért szokás a péntek esti vacsoránál halat is fogyasztani, mert erre a három napra emlékeztet bennünket. Illetve, ahogy már említettem, a hal szó betűinek számértéke hét, mint ahogy hetedik nap a Szombat.
A Kohelet könyvében van írva: „a háromszoros fonal nem egyhamar szakad el” (Koh.4,12). A szombaton halat evőkre háromszoros áldás száll!
Foglaljuk össze, hogy mit is tudunk már eddig ádár hónapról!
Tehát már tudjuk, mit jelent a hónap neve, miért van szökőévekben két ádár hónap, hogy örömben és boldogságban gyarapszunk, gazdagodunk, és miért fogyasztunk halat! De milyen nevezetes napot és ünnepet ülünk meg a hónapban?
Kezdjük az elején!
„Misenichnász ádár, márbin böszimchá!” – „Ha beköszönt ádár, sokasodjunk az örömben!”
Az idézetet a Talmudban olvashatjuk, a Táánit traktátusban, mely a különböző böjtökkel, böjtnapokkal, böjtökhöz kapcsolódó szokásokkal foglalkozó traktátus. Ádár hónap közeledtével felkerülnek otthonaink és zsinagógáink falaira egyaránt az úgynevezett ádár táblák. Ezekkel a táblákkal mintegy emlékeztetjük magunkat arra, hogy sokasítsuk az örömöt!
Az ádár táblákat kifejezetten az askenáz, tehát a kelet-európai zsidóság használta. Szokás volt, hogy a gyerekek saját maguk készítették el az ádár táblát, maguknak vagy a család számára. A táblákon sokszor közös motívumként megtalálható a már idézett mondat, a halak, mint a hónap szimbólumai (dágim), a szerencse szó (mázál), az ádár szó, illetve a L’chájim azaz az életre szó, vagy nevezhetjük köszöntő mondatnak is, melyet koccintáskor mondunk, és magyarul annyit tesz, hogy egészségedre!
Nagyon jó móka lehet a gyermekeinkkel ádár táblát készíteni. A kézműves elfoglaltságok mellé hívjuk segítségül a modern technikát is! Gondolok az internetre, ChatGPT-re. Remek szórakozás a szimbólumok rajzolásával, keresésével beszélni róluk, játszva tanulni a hónapról, a nevezetes napjairól, ünnepeiről. Én is játszottam egy kicsit! Nagyon kezdő vagyok, de nekem nagyon tetszik az az ádár tábla, amire megkértem AI-t, hogy készítse el nekem, a megadott pár instrukció alapján.
Következő nevezetes napunk Zájin ádár, vagyis ádár hónap hetedike!
Zájin ádár
Ádár hó hetedike Mózes születésének és halálának az emléknapja. De honnét tudjuk pontosan, hogy mikor született Mózes? A választ tőle kapjuk meg! Közvetlenül a halála előtt Mózes azt mondja, hogy: „százhúsz éves vagyok ma”. Ha ezt szó szerint vesszük, akkor úgy kell értenünk, hogy ugyanezen a napon is született.
A legenda szerint Hámán, a gonosz perzsa miniszter azért sorsolta ki a zsidók elpusztítására szánt napot éppen ádár hónapjára, mert úgy tudta, ebben a hónapban halt meg Mózes. Csak éppen arról feledkezett meg, hogy ugyanebben a hónapban is született Mose rábénu, a zsidóság nagy tanítója.
A hagyomány szerint az igaz emberek ugyanazon a napon születnek, mint amelyik napon majd távozniuk kell az élők sorából.
A napnak nincsenek különleges micvái vagy imái, egyetlen szokás kötődik hozzá, hogy ezen a napon a zsinagógákban közösségi halvacsorát tartanak, melyen gyakori fogás a halkocsonya, illetve a diós hal.
Diós hal
Hozzávalók:
- 1 kg ponty
- 2-3 db sárgarépa
- 1-2 db fehérrépa
- 1 nagy fej hagyma
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 evőkanál liszt
- 15 dkg dió
Elkészítés: A halat készítsük elő és vágjuk szeletekre. A sárga- és fehérrépákat tisztítsuk meg és vágjuk karikára. A hagymát kockázzuk fel, a diót daráljuk le, a fokhagymát reszeljük le vagy fokhagymanyomón nyomjuk át. A zöldségeket hideg vízbe tegyük fel főni és sózzuk meg. Majd adjuk hozzá a halszeleteket, és főzzük puhára. A halat és a zöldségeket szedjük tálra. A fokhagymát, a lisztet és a darált diót kevés vízzel simára keverjük, és lassan, kevergetve behabarjuk vele a főzőlevet. Pár percnyi forralás után a halra öntjük, melegen és hidegen is fogyaszthatjuk.
Halkocsonya
Hozzávalók:
- 1 db másfél kilós ponty
- 2-3 db nagyobb sárgarépa
- 1 nagyobb fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 liter víz
- 1 kiskanál só
- pár szem egész bors
Elkészítés: A halat tisztítsuk meg és szeleteljük fel. A fejéből távolítsuk el a kopoltyúkat, és a farkából, uszonyából és belsőségeiből alaplevet főzünk. Amíg fő, addig a zöldségeket tisztítsuk meg, a répákat vágjuk karikára, a hagymát pedig négybe. Ha az alaplevünk elkészült, szűrjük le, és a lében tegyük fel a zöldségeket főni. 20 perc múlva adjuk hozzá a halszeleteket, majd sózzuk, borsozzuk és lassú tűzön körülbelül negyven perc alatt főzzük készre. A közben elfőtt levet kevés vízzel pótoljuk, de ne sokkal, mert nem fog megdermedni. A megfőtt halszeleteket és zöldségeket tálba vagy tányérokba tesszük és ráöntjük a főzőlevet, ha kihűltek, hűtőszekrényben megdermesztjük.
Fontos megemlíteni, hogy a modern kori Izraelben zájin ádár az ismeretlen katona emléknapja is, vagyis az Izraeli Védelmi Erők azon elesett hőseié, akiket soha nem temethettek el. Erre a megemlékezésre a jeruzsálemi Herzl-hegy katonai temetőjében kerül sor minden évben.
Ádár 14. Purim
Ádár hónap tizennegyedik napján, ha szökőév van és két ádár hónap, akkor a második hónapban, azaz ádár séniben ünnepeljük Purimot. Előtte való nap Eszter böjtje, utána való nap Susán Purim. A purim szó jelentése: sorsvetés.
Az ünnep történelmi háttere Eszter könyvében, a Megilát Eszterben van megírva. Pár nap múlva természetesen sokkal részletesebben foglalkozunk az ünneppel!
