Niszán 27. A Soá emléknapja
Jób a porban ül. A barátai körbeállják, és magyarázni kezdenek. Elifáz azt mondja: nincs büntetés bűn nélkül. Bildád azt mondja: az ősök sem hazudtak. Cófár azt mondja: Isten kevesebbet kér tőled, mint amennyit vétettél. Mind a háromnak igaza van. És az Örökkévaló mégis haragra gerjed ellenük. Nem azért, mert rosszat mondtak. Hanem mert kívülről mondták.
Van a szenvedésnek egy távolsága, ahonnan minden rendbe rakható. Van teológia, van logika, van magyarázat. A barátok ezt hozták magukkal, és ez volt a bűnük: hogy a magyarázat fontosabb volt nekik, mint Jób. Hogy a rend fontosabb volt, mint a jelenlét.
Jób nem fogadta el. Nem azért, mert nem értette az érveiket. Hanem mert tudta, hogy ha elfogadja, elveszít valamit, ami fontosabb minden magyarázatnál. Egy közvetlen hangot. A jogot, hogy a saját fájdalmából kiáltson fel, kerülő utak nélkül.
Az Örökkévaló ezt igazolta.
A gyerekkorunkat néma emberek között töltöttük. Ott ültek az ünnepi asztaloknál, metszett üvegpoharakkal a kezükben, és a szemükben egy olyan táj tükröződött, amiről soha nem beszéltek. Mi, a gyerekek, éreztük a falakat, de nem tudtuk, miből épültek. Azt hittük, elfelejtettek. Nem felejtettek. Jób útját választották. Nem kértek a bölcsek magyarázataiból. Nem akarták rendbe rakni azt, ami nem volt rendbe rakható. Megmaradtak a sötétségben, és a sötétséget nem hozták haza.
Ez nem gyengeség volt. Ez volt az egyetlen mozdulat, amellyel megőriztek valamit nekünk: a lehetőséget, hogy félelem nélkül nézzünk a holnapra.
A hallgatásuk nem hiány.
Pajzs volt.
Ma, amikor kimondják a neveket, és megszólalnak a szirénák, én erre a csendre gondolok. Arra az apára, aki hazajött, és nem mesélt. Arra az anyára, aki megfőzte a vacsorát, és nem kérdezte senki, honnan tud még főzni. Arra a nagypapára, aki minden pénteken meggyújtotta a gyertyát, és nem magyarázta el, miért.
Jób barátai azt hitték, a szenvedés kezelhetővé válik, ha megértjük. Tévedtek. A szenvedés nem azért marad fenn a Szentírásban, mert valaki megmagyarázta. Azért marad fenn, mert valaki kibírta.
