Tisztelt rabbi! 

A kérdésem az lenne, de lehet ezt már többen is kérdezték Öntől. Ha Isten mindent tud, akkor már most tudja, hogy holnap mit fogok csinálni, jót vagy rosszat, igazat fogok mondani vagy hamisat! Nem? Ha pedig Isten tévedhetetlenül tudja, hogy mit fogok tenni, akkor hogyan mondhatjuk, hogy szabadon döntök a dolgaim felől? Köszönöm a választ.

A rabbi válaszol: 

Köszönöm a kérdését. Az az igazság, hogy talán ez az egyik legnehezebb kérdés, amit feltehetünk. És a zsidó hagyomány becsületére legyen mondva erre a kérdésre a választ nem próbálja olcsó válasszal elintézni.

A Talmud mondja: „Minden előre látott ugyan, de a választás mégis a mi kezünkben van.” Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy megtaláltuk a logikai feloldást.

Inkább azt, hogy a zsidó gondolkodás két igazságot tart egyszerre érvényesnek:

Isten tudása teljes, és

az ember felelős a döntéseiért.

Maimonidész még tovább megy, a Misné Tórá-ban azt írja:

„hogyan lehetséges, hogy az ember szabadon választhat, ha Isten előre tudja, mit fog majd választani?”,

és az írása végére arra a konkluzióra jut, hogy erre a kérdésre tulajdonképpen nincs emberi nyelven válasz. Azért nincs, mert mi időben élünk, számunkra a tegnap, a ma és a holnap különböző ugyan de mégis egy. Isten tudása azonban nem úgy működik, mint a mi tudásunk. Ő nem napokban, órákban, látja a történéseket, vagyis nem egy síkon, amit mi csak egyszerűen időnek hívunk, hanem teljesen más dimenzió szerint.

De talán van itt egy még fontosabb dolog. A Tóra nem azt kérdezi, hogy „hogyan működik a szabad akarat, hanem azt hogy:

„Lásd, eléd adtam ma az életet és a jót, a halált és a rosszat… válaszd az életet.”

Vagyis attól a pillanattól kezdve, hogy választás előtt állunk, a döntéseinkért mi lettünk a felelősek.

Talán éppen ez a hit egyik legmélyebb paradoxona, nem kell mindent értenünk ahhoz, hogy felelősen válasszunk.

 

A rabbi