Tisztelt rabbi!

 Augusztus 20-án Szent Istvánt, a magyar államalapítót ünnepeljük. Zsidóként hogyan viszonyulhatunk ehhez az ünnephez? Lehet-e egyszerre valaki elkötelezett zsidó és elkötelezett magyar?

A rabbi válaszol:

A zsidó hagyomány számára az identitás nem egyetlen címkéről szól. Lehetünk egyszerre zsidók, magyarok, európaiak – ezek az identitások nem kioltják, hanem éppen ellenkezőleg gazdagítják egymást.

A zsidóság nagyon erősen kötődik a helyhez, amelyben élünk. A próféta Jeremiás azt mondja a babiloni száműzetésben élő zsidóknak:

„Keressétek annak a városnak a békéjét, ahová száműztelek benneteket, és imádkozzatok érte az Örökkévalóhoz, mert annak békéje lesz a ti békétek.”

Ez rendkívül fontos üzenet: a zsidó ember nem kívülállóként él a társadalomban, hanem felelősséget visel azért a közösségért, amelyben él.

Szent István ünnepe természetesen nem zsidó vallási ünnep, de a haza iránti felelősség, az állam, a közösség és az erkölcsi rend kérdései a zsidó hagyomány számára nagyon is fontosak.

Nemzeti Ünnepeinken jó ünnepelni, mert van miért, persze, ha nem zsidó ünnepnapra esik.

 

A rabbi