Tisztelt rabbi!

Jönnek a nagyünnepek, mindenki arról beszél, hogy I.ten ilyenkor megvizsgál bennünket és beír egy könyvbe. Vagy jóra vagy nem jóra, de ez bennem szorongást kelt. Ilyenkor mit csináljak? Köszönöm a választ.

A rabbi válaszol:

Először is nincs ezzel egyedül, sokan érzik ezt. A nagyünnepek nyelve – „Élet Könyve”, „ítélet”, „pecsét” – első hallásra félelmetesnek tűnhet.

A zsidó hagyomány azonban ennél sokkal árnyaltabb képet ad. Ros Hásáná nem egy vizsga, ahol az Örökkévaló hibát keres. Inkább olyan, mint amikor megállunk egy év fordulóján, és őszintén ránézünk arra, kik lettünk, és kik szeretnénk lenni.

Az „Élet Könyve” nem egy égi adminisztrációs füzet, hanem annak a képe, hogy az életünk mennyire fontos, és a döntéseinknek súlya van.

A legfontosabb szó ilyenkor a tesuvá, ami szó szerint azt jelenti: visszatérés. Az Örökkévaló biztos nem azt várja tőlünk, hogy tökéletesek legyünk, hanem hogy képesek legyünk visszafordulni önmagunk jobb részéhez.

A nagyünnepek üzenete nem az, hogy van valaki, aki valahonnan távolról ítélkezik felettünk, hanem az, hogy ajtót nyit a változásra. És ez az ajtó soha nincs bezárva az előtt, aki elindul felé.

 

A rabbi