2023. október 7. a zsidóság holokauszt utáni évtizedeinek legvéresebb napja volt. A tehetetlenek és gyengék – csecsemők és öregek – válogatás nélküli, szadista lemészárlása a leggonoszabb náci bűnöket idézte fel. Nem csak zsidók, de izraeli arabok, beduinok, valamint külföldi vendégmunkások is áldozatul estek a vad vérengzésnek. Az azóta eltelt három évben sok minden történt, beleértve a közvetlen következményként indított izraeli katonai hadműveleteket és a túszok szabadon bocsátását. A lelki sebeket azonban nem gyógyította be ez a rövid idő, és kérdéses, behegednek-e valaha egyáltalán.
Egy tavalyi elemzés[1] a palesztin vezetést is elmarasztalja a történtekért. Két évvel a mészárlás után kiderült, hogy az autonómia lakosságának közel 70 százaléka helyesli a Hamász döntését az október 7-i mészárlás végrehajtásáról, 87 százalék pedig tagadja, hogy a terroristák kegyetlenségeket követtek el. Mindez annak tudható be, hogy a Palesztin Hatóság és a Hamász évtizedek óta mártíromság vállalására neveli a lakosságot. Számukra a saját halottjaik nem mások, mint az Izrael delegitimizálásához szükséges propaganda eszközei. Amit a Fauda című izraeli sorozat bemutat az életüket mások legyilkolása árán feláldozni kész, fanatizált terroristákról, az nem kitaláció, hanem napjaink valósága.
Noha a Palesztin Hatóság megalakulásának első napjától kezdve kötelezettséget vállalt az uszítás és a terrorizmus elleni küzdelemre, pontosan az ellenkezőjét tette. Izrael, a zsidó nép államának létjogosultságát folyamatosan megkérdőjelezik. Középkori vérvádak és náci propagandaelemek átvételével a Palesztin Hatóság démonizálta a zsidókat (nem csupán az izraelieket), és – bár hivatalosan mérsékelt irányvonalat képvisel – már az iskolai oktatás keretében a gyűlöletükre és a megsemmisítésükre nevel. Ösztönzésként 2004-ben létrehoztak egy alapot[2] a „mártírok” és az Izraelben bebörtönzött terroristák családjainak támogatására. Ahelyett, hogy felelősségre vonták volna őket terrorizmus vádjával, a palesztin vezetés felkarolta a Hamászt és más szervezeteket, mint legitim „frakciókat”. Ennek tudható be, hogy a terroristák indulhattak a 2005-ös helyhatósági választásokon. Miután a PFSZ és a Palesztin Hatóság megteremtette a gyűlölet légkörét, nem meglepő, hogy a választók, akik belefáradtak vezetőik korrupciójába, elsöprő többséggel a radikális Hamászra szavaztak[3].
A nemzetközi közösség igyekezett felhívni a figyelmet a mérsékeltnek beállított Fatah[4] és a fanatikus Hamász közötti ellentétre, ám az igazság az, hogy nincs lényegi különbség a szervezetek között, hiszen mindkettő Izrael elpusztítására törekszik. A köztük lévő nézeteltérések csupán az erőszak és terror alkalmazásának ütemezésére vonatkoznak, valamint arra, hogy ki férjen hozzá a jóhiszeműen nyújtott, többmilliárd dolláros nemzetközi segélyek pénzcsapjaihoz.
A palesztin vezetés évtizedek óta hirdeti, hogy a terror és a gyilkosság vallási parancsolat, a jó harca a gonosz ellen. A nemzetközi közösség hallotta az uszítást, látta a „pay for slay” politikát („fizetés gyilkosságért”, utalás a fentebb említett pénzalapra), végignézte a terroristák gyilkos akcióit. Amíg az ezekre adott válaszaiért Izraelt elmarasztalják a világban és amíg megjutalmazzák a terroristákat az öldöklésért, nem várható, hogy bármi is megváltozzon.
Jegyzetek
[1] https://he.jcfa.org/the-palestinians-and-the-october-7-massacre/
[2] 2025. februárjában hivatalosan megszüntették a Palesztin Mártírok Alapját, de izraeli források szerint kerülő utakon tovább működtetik.
[3] Óriási győzelmet aratott a HAMÁSZ a gázai választásokon
[4] „A Fatah a legnagyobb szekuláris palesztin politikai párt, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) és a Palesztin Hatóság mozgatórugója.”
