Ebben a leckénkben arról tanulunk, hogyan kell összeolvasnunk a héber betűket. Ugye nem felejtettétek el, hogy a héberben jobbról balra olvasunk és írunk!

Ismétlésként: a héber abc, az Alefbét betűi 22 mássalhangzóból állnak. A mássalhangzók alá, mellé vagy fölé kerülnek a magánhangzók pontok és vonalak formájában. A magánhangzók segítenek a szavak kiejtésében. Lássuk, hogyan is néz ki ez a gyakorlatban!

Elsőként nézzük meg a „könyv” szót. Az alábbi képen láthatod héber betűkkel leírva, és fonetikusan is (angol fonetikával), hogy hogyan kell kiejteni. Három mássalhangzó szerepel benne, jobbról balra haladva a következő betűk: Számech  – Fé – Res. Ami kiejtésük szerint: sz – f – r. A Számech alatt van egy Céré betű, vagyis egy „é” hang, a Fé alatt pedig egy Szegol betű, vagyis egy „e” hang. Hogyan olvassuk ezt össze? Jobbról balra haladva először mindig a mássalhangzót ejtjük ki, utána az alatta levő magánhangzót. Vagyis esetünkben kezdünk a Számechkal, aztán jön az alatta levő „é” hang, utána a következő mássalhangzóként a Fét ejtjük, aztán az alatta levő „e” hangot, és végül a Rest. A „könyv” tehát héberül így hangzik: „széfer.”

Nézzünk egy következőt! Az „ajtó” hogy hangzik héberül? Van benne egy Dalet-Lámed-Táv mássalhangzó, ejtésük szerint: d – l – t . A Dalet alatt van egy „e” hang, és a Lámed alatt is egy „e” hang. Haladunk jobbról balra, először mindig a mássalhangzóval kezdünk: kiejtjük a Dáletet, majd az alatta levő „e”hangot, majd a Lámedet és az alatta levő „e” hangot, végül a Távot. Így hangzik az „ajtó” héberül: „delet”.

Legyen a következő szó a „tej”. Hogyan olvassuk el héberül? Áll egy Chet – Lámed – Vet mássalhangzóból, amit így ejtenénk ki: ch – l – v. A Chet alatt van egy Kámác, vagyis egy „á” hang, ugyanígy a Lámed alatt is van egy „á” hang. Héberül tehát így hangzik a tej: „cháláv”.

Nézzünk egy olyan példát is, amikor a magánhangzó nem a mássalhangzó alatt szerepel, hanem felette. Ilyen például a „medve” héberül. Áll egy Dáletből és egy Vetből, ami így hangzik: d – v. A Dalet bal felső sarkában ott van egy kis pont, ami a „Cholam” betű, vagyis az „o” hang. A „medve” tehát héberül nem más, mint: „dov”.

Az olyan szavaknál, melyek az úgynevezett „néma betűkkel”, tehát az Aleffel vagy Ájinnal kezdődnek, a következő a helyzet: leírjuk a néma betűt, és alá vagy mellé vagy fölé kerül a magánhangzó. A néma betűt nem ejtjük, csak az alatta, mellette, fölötte levő magánhangzót. A héberben sok szó kezdődik ilyen betűkkel, például a „körte” is. Áll egy Alefből, Gimelből és Számechből, így hangzik: nincs hang – g – sz. Az Alef alatt egy Patach, vagyis egy „a” hang van, a Gimel alatt pedig egy Kámác, vagyis egy „á” hang. Összeolvasva a „körte” héberül így hangzik: „agász”.

Nézzünk egy hasonlót, ami szintén néma betűvel, Ájinnal kezdődik. A „sütemény” szava a héberben áll egy Ájin – Gimel – Hé magánhangzókból. Az Ájin mellett van egy Suruk magánhangzó, ami az „u” hang. A Gimel alatt pedig egy Kámác, tehát egy „á” hang. Összeolvasva őket így ejtjük ki a „süteményt” héberül: „ugá”. A szó végén levő Hé betűt szinte sosem ejtjük ki „h” hangként, úgyis szoktuk hívni ezt a betűt, hogy „gyenge hang”. Olyan leheletnyi, hogy nem is hallatszik…

Tartsatok velünk a következő leckében is, ahol a család témához tartozó szavakat tanuljuk majd!

Folyt.köv.