„Misenichnász ádár, márbim böszimchá!” Szerdán köszöntött be ádár hónap, mely a zsidó naptár szerint az év hatodik hónapja, természetesen Tisri hónaptól kezdve a számítást. Az ádár szó babilóniai gyökerű, akkád eredetű. Akkádul a hónap neve ádáru, ami azt jelenti: sötét, borongós.

Miért lett ez a hónap neve? Természetesen több magyarázat lehetséges! Az első magyarázat szerint, mert ez a téli esős évszak utolsó hónapja, és ilyenkor az ég felhős, borongós. Egy másik magyarázat szerint az ádár, a héber ádir szóból származik, mert ebben a hónapban nagy csodák történtek Izrael népével. Az ádir pedig azt jelenti, hogy nagy, hatalmas. A zsidó naptár luniszoláris. Mit jelent ez? Azt, hogy figyelembe veszi mind a nap, mind pedig a holdévet. De a napév és a holdév között levő 11 napos különbség van. Erre kellet megoldást találni! Bölcseink az eltérést egy harmincnapos, úgynevezett szökőhónap beiktatásával egyenlítették ki. A szökőhónapot ádár hónap megduplázásával adjuk hozzá az évhez. Így hétévenként két ádár hónapunk van. Nevük: ádár és ádár séni, azaz második ádár.

 

Elméletben bármelyik hónapot választhatták volna bölcseink, vagy egyszerűen beiktathattak volna bárhova még egy hónapot saját, külön névvel, de nem ez történt, hanem pont ádár hónapot kettőzték meg! De miért? Nem lehetett volna bármelyik másik hónap? De igen, lehetett volna, ám bölcseink azt mondták, hogy mivel ádár hónap a zsidó nép szerencsés hónapja, ezért ebből a hónapból legyen kettő! Mert mégiscsak jobb örömben és szerencsében „gazdagodni”, mint bánatban. A hónap csillagjegye: a halak, héberül dágim.

Azért a hal a hónap szimbóluma, mert a hagyomány szerint Mózes, ádár hónap hetedikén született és ezen a napon is hunyt el. Ha összeadjuk a hal, héberül dág szó betűinek számértékét, akkor a végeredmény hét. A „d”, dálet számértéke négy, a „g”, gimel számértéke három. Egy Midrásban olvashatjuk, hogy az Ö-rökkévaló a halat az ötödik napon teremtette, az embert a hatodik napon és a hetedik napon, mint tudjuk megpihent, ez a nap a Szombat. A teremtéshez kapcsolódva ezért szokás a péntek este a vacsoránál halat is fogyasztani, mert erre a három napra emlékeztet bennünket. Illetve ahogy már említettem a hal szó betűinek számértéke hét, mint ahogy hetedik nap a Szombat. A Kohelet könyvében van írva, „a háromszoros fonal nem egyhamar szakad el” (Koh.4,12). A szombaton halat evőkre háromszoros áldás száll!

Foglaljuk össze, mit is tudunk már eddig ádár hónapról!

Tehát már tudjuk, hogy mit jelent a hónap neve, hogy miért van hétévenként két ádár hónap, és, hogy örömben és boldogságban gyarapszunk, gazdagodunk, miért fogyasztunk halat! De milyen nevezetes napot és ünnepet ülünk meg a hónapban?

Kezdjük az elején!

„Misenichnász ádár, márbim böszimchá!” „Ha beköszönt ádár, sokasodjunk az örömben!”

Az idézetet a Talmudban olvashatjuk, a Táánit traktátusban, mely a különböző böjtökkel, böjtnapokkal, böjtökhöz kapcsolódó szokásokkal foglalkozó traktátus. Ádár hónap közeledtével felkerülnek otthonaink és zsinagógáink falaira egyaránt az úgynevezett ádár táblák. Ezekkel a táblákkal mintegy emlékeztetjük magunkat arra, hogy sokasítsuk az örömöt! Az ádár táblákat kifejezetten az askenáz, tehát a kelet-európai zsidóság használta. Szokás volt, hogy a gyerekek saját maguk készítették el az ádár táblát, maguknak vagy a család számára. A táblákon sokszor közös motívumként megtalálható a már idézett mondat, a halak, mint a hónap szimbólumai (dágim), a szerencse szó (mázál), az ádár szó, illetve a L’chájim! (az életre!) szó, vagy nevezhetjük rövid mondatnak is, melyet koccintáskor mondunk, és magyarul annyit tesz, hogy egészségedre! Következő nevezetes napunk Zájin ádár, vagyis ádár hónap hetedike!

Zájin ádár

Mózes születésének és halálának az emléknapja, bármennyire is furcsának tűnhet, örömünnepként tartjuk számon e napot. De honnét tudjuk pontosan, hogy mikor született Mózes? A választ tőle kapjuk meg! Közvetlenül a halála előtt Mózes azt mondja, hogy: „Százhúsz éves vagyok ma”.

Ha ezt szó szerint vesszük, akkor úgy kell értenünk, hogy ugyanezen a napon is született. A legenda szerint Hámán, a gonosz perzsa miniszter azért sorsolta ki a zsidók elpusztítására szánt napot éppen ádár hónapjára, mert úgy tudta, ebben a hónapban halt meg Mózes. Csak éppen arról feledkezett meg, hogy ugyanebben a hónapban is született Mose rábénu, a zsidóság nagy tanítója.

A hagyomány szerint az igaz emberek ugyanazon a napon születnek, mint amelyik napon majd távozniuk kell az élők sorából. A napnak nincsenek különleges micvái, vagy imái, egyetlen szokás kötődik hozzá, hogy ezen a napon a zsinagógákban közösségi halvacsorát tartanak, melyen gyakori fogás a halkocsonya, illetve a diós hal. Fontos megemlíteni, hogy a modern kori Izraelben zájin ádár, az ismeretlen katona emléknapja is, vagyis az Izraeli Védelmi Erők azon elesett hőseié, akiket soha nem temethettek el. Erre a megemlékezésre a jeruzsálemi Herzl-hegy katonai temetőjében kerül sor minden évben.

Ádár 14 Purim

Ádár hónap tizennegyedik napján, ha szökőév van, és két ádár hónap, akkor a második hónapban, azaz ádár séniben ünnepeljük Purimot. Előtte való nap Eszter böjtje, utána való nap Susán Purim. A purim szó jelentése: sorsvetés. Az ünnep történelmi háttere Eszter könyvében, a Megilát Eszterben van megírva. Természetesen a későbbiekben sokkal részletesebben foglalkozunk az ünneppel!

Addig is gyarapodjunk örömben és szerencsében egyaránt!