A Maus Art Spiegelman életrajzi ihletésű képregénye, melyben párhuzamosan meséli el lengyel zsidó édesapjának, Vladek Spiegelmannek a második világháború és a holokauszt során átélt megpróbáltatásainak történetét, valamint későbbi, az Egyesült Államokban töltött idős éveinek mindennapjait és vele való kapcsolatát.
A Maus ötletének megszületése 1971-1972-ig vezethető vissza, mikor Spiegelman egyik barátja, Terry Zwigoff, a Funny Aminals (sic!) nevű, antropomorf állatfigurákat felvonultató képregény-antológia szerkesztője felkérte őt – a San Franciscó-i underground képregénymozgalom több más alkotója mellett – hogy készítsen egy képsort a kiadvány számára. Az egyetlen kikötés az volt, hogy a képregényben állatfigurák szerepeljenek. Spiegelmanban először egy Grand Guignol-stílusú horrorképregény ötlete vetődött fel, de ezt hamar elvetette. Kezdetben valójában kicsit idegenkedett is az állatfigurákat felvonultató műfajtól, végül azonban arra a felismerésre jutott, hogy ezeken keresztül képes lehet komolyabb témák feldolgozására is. Eszébe jutott, amit még a Binghamton Egyetemen avantgárd filmkészítő tanára és barátja, Ken Jacobs említett, hogy a korai animációs filmekben az egerek gyakran a fekete kisebbség szinonimájaként jelentek meg. Ebből a gondolatból kiindulva ötlött fel benne az egerek, mint az elnyomott afroamerikaiak, és a macskák, mint az elnyomó fehér népesség ötlete. Mivel azonban nem rendelkezett mélyebb ismeretekkel a fekete és fehér bőrűek közötti társadalmi problémákról, úgy vélte, hogy munkája nem lenne eléggé autentikus. Így inkább egy hozzá jóval közelebb álló témát, az európai zsidóság második világháború, és a holokauszt alatti történetét választotta. Spiegelman a kiszolgáltatott kisebbség szinonimájaként meghagyta az egereket, ami bizonyos tekintetben az 1930-as, 1940-es évek nemzetiszocialista német vezetés propagandáját is tükrözte, ami gyakran „kártevőkként” utalt a zsidókra. Az antológia számára elkészített három oldalas képsor kerettörténete Spiegelman gyermekkorát idézte, mikor édesapja esti meseként a háború alatti megpróbáltatásairól mesélt fiának.
A Maus első hét fejezete 1980 decembere és 1985 között jelent meg. A kezdeti mérsékelt elismerést később nagy kereskedelmi sikerek jellemezték, számos kötetszerű kiadást élt meg a Maus, Spiegelman művét 1992-ben különleges Pulitzer-díjjal ismerték el. Egy hamvába holt 1989-es kísérlet után a teljes Maus Magyarországon először 2005-ben jelent meg, az ismertető cikkét a HVG az alábbi gondolattal zárja:
„Az első teljes, magyar nyelvű kiadás a Holokauszt Emlékközponttal együttműködésben jelenik meg a jövő héten, s a Páva utcai múzeum és központ tervei szerint a könyv oktatási segédanyagként is használható lesz majd. Kérdés, vajon melyik tantárgyhoz is? Hiszen a történelem, de az irodalom és a művészettörténet órákon is ott volna a helye.”
2018-ban újra kiadták a művet Magyarországon, hiszen a 2005-ös kiadásnak nagy sikere volt. Mivel a Maus unikalitása abban rejlik, hogy a képregény eszközével dolgozza fel a vészkorszak borzalmait, nehéz a műre semlegesen tekinteni: az ellenzői a szerző szemére vetik, hogy nem méltó művészeti eszköz a képregény a holokauszt borzalmainak a bemutatására, míg a rajongók üdvözlik, hogy ilyen egyedi művészi megoldással nyúlt valaki a témához, és a fiatalokhoz (is) szóló forma segít a történelem megismerésében és feldolgozásában. Jelen írás aktualitását az adja, hogy újra az érdeklődés homlokterébe került a Maus, ugyanis betiltották a holokauszt-képregény tanítását több tennesseei (Egyesült Államokbéli) iskolában, mert csúnya szavakat tartalmaz.
A McMinn megyei iskolaszék aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Mausban szereplő káromkodások nem illenek a tananyaghoz. A tantestület szerint Spiegelman meztelenséget ábrázoló illusztrációja – amely a koncentrációs táborokba való internálásuk során meztelenre vetkőztetett áldozatokat ábrázolja – szintén helytelen. A testület egyik tagja, Mike Cochran azt mondta, elolvasta a képregényt, amit tetszett is neki, ám ennek ellenére sem javasolta a használatát az iskolákban. Azt mondta, a téma fontos ugyan, de szerinte vannak benne feleslegesek részek – olvasható a tanszék üléséről készült jegyzőkönyvben. Válaszul az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma közleményében azt írta, hogy a Maus kulcsfontosságú a diákok holokausztról való tájékoztatásában. „Az olyan művek, mint a Maus, arra ösztönözhetik a diákokat, hogy kritikusan gondolkodjanak a múltról” Art Spiegelman a CNBC-nek adott interjújában azt mondta, „értetlenül áll” a döntés előtt, és „orwelli” lépésnek nevezte azt. A „tiltott gyümölcs” effektus nyomban beindult: alig két héttel azután, hogy az iskolakörzet betiltotta a Maust, az eladási rekordokat döntött az Amazon eladási listáján. A döntés hatására a Maus első kötete a tizenkettedik, míg a képregény összes kötetét tartalmazó teljes kiadás a kilencedik helyig jutott az Amazon webáruház eladási listáján. Mindkét kiadásból elfogyott az összes példány, legközelebb februárban lesznek majd ismét rendelhetők. Korábban a Maus egyik kiadása sem fért fel az Amazon Top1000-es listájára sem.
Aki kedvet kapott a macska-egér harc e nem mindennapi átiratához, mindhárom nagy könyvrendelő online áruház kínálatában megtalálja a Maus-t.
Források:
- wikipedia szócikkek
- HVG
- Telex
- hu írások
