Határozott volt és mértéktartó, jóságos és mindig segítőkész. 7 éve ment el tőlünk Deutsch Róbert főrabbi. Rá emlékezünk.

1956-ban született Debrecenben. Édesapja a debreceni ortodox közösség nagy tudású sachtere, rituális metszője volt, aki sokáig a rabbi feladatait  is ellátta. Deutsch Róbert az Országos Rabbiképző Intézet elvégzése után a Dohány utcai zsinagógában tevékenykedett, majd egy kis ideig a Hegedűs Gyula utcai és az Újpesti zsinagóga rabbija volt. 1988 végén vette át a Bethlen téri zsinagóga vezetését. 1989-ban a Budapesti Rabbiság igazgatója lett, és hosszú éveken át a Rabbitestület, valamint a Magyarországi Rabbinikus Bíróság, a Bét Din vezetője volt. Számos nemzetközi rabbinikus konferencián képviselte a hazai zsidóságot. Mindent megtett azért, hogy a vallásos zsidó életet fenntartsa, az ősi zsidó hagyományt éltesse. Közösségét, a Bethlen téri zsinagóga életét felvirágoztatta. Vezetése alatt működött a zsinagógában az Oneg Sabat Klub, az első cionista szellemi páholy, valamint a konzervatív zsidó diákszervezet, a Marom.

2010-ben „az ősi hagyományok tiszteletben tartása és ápolása, a közösség összekovácsolása, a vallásos zsidó élet fenntartása, szervezése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként” a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át a köztársasági elnöktől.

Hosszú éveken át szerkesztette a zsinagógai éves naptárat, a Luáchot. Szerzője volt az 1988-ban megjelent Halljad Izrael! című kötetnek is, mely a Holokauszt utáni fiatal generációt kívánta megszólítani, és közvetíteni feléjük a zsidó vallás alapjait.

Deutsch Róbert főrabbi a hagyományőrzés példaképe volt. Csendes jámborsága, szavai és tettei mindannyiunk számára maradandó értéket adtak. Emlékéből fakadjon áldás!