A Kossuth-bankók tervezője, az 1848-as forradalom zsidó művésze – Tyroler József

Még csak 15 éves volt, amikor az Árva megyei Alsókubinból Pestre vándorolt egy zsidó ifjonc, hogy inasnak tanuljon. A rajzolás volt a mindene. Bárkit és bármit megörökített. Akkor még nem sejtette, hogy tehetségével 10 év múlva az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő szereplője lesz.

Tyroler József gyermekkoráról nem sokat tudunk, de annyi bizonyos, hogy népes zsidó családból származott. Pestre érve azonnal felfigyelt kvalitására Tomola Ferdinánd könyvkereskedő, aki rögvest illusztrátornak szerződtette magához Tyrolert. Ez időben nem csupán a könyvek kiadójaként és árusítójaként, de írók találkozóhelyeként, a társasági élet tereként is funkcionált Tomola kiadója, akinek neve és alakja közismert volt az akkori Magyarország előtt. Tyroler hamarosan kortársa, Barabás Miklós után a magyar és német képeslapok legkeresettebb rajzművésze lett Pesten. Különböző folyóiratok, lapok, például az Ungarn, Hölgyfutár, Délibáb felkérésére számos képet készített. Hamar kitanulta a réz- és acélmetszést, és az 1840-es évektől haláláig Pest-Buda egyik legfoglalkoztatottabb metszője volt.

1847-ben Petőfi maga kéri fel Tyrolert, hogy megjelenő verseskötete címlapjára készítse el a költő metszetét. Tyroler ekkor már a réz- és acélmetszésnek hivatalosan elismert mestere, aki saját műhellyel rendelkezik, írók és szerkesztők fordulnak meg nála, hogy megtárgyalják munkájukat vele.

A következő évben magával ragadja őt is a forradalom szele, s a kor ismert nagyjait örökíti meg. Hiteles képeket kapunk a Pestre érkező Kossuth Lajosról és művészien ábrázolja Bem József alakját is. Közel 50 kimagasló közéleti szereplő portréját készítette el, egész aprókat is, melyeket a hölgyek előszeretettel viseltek nyakláncukra akasztva.

Az 1848. március 23-án megalakult Batthyány-kormány Magyarország első felelős minisztériuma volt. S bár különböző okok miatt október 2-án átadta szerepkörét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, létrejöttének kiemelkedő rendeltetése lett a magyar történelemben. A kormány tagjait Tyroler örökítette meg színes metszetén Weber Henrik rajza alapján.

Amikor Kossuth Lajos a kormány pénzügyminisztereként szembesült azzal, hogy az államkassza szinte teljesen üres, önálló magyar pénz kibocsátásáról döntött, ám nem igen feltételezte, hogy azt éppen róla fogják majd elnevezni. A Kossuth-bankó az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik vívmánya lett, és az önálló, független Magyarország jelképévé vált. A bankjegyeket Tyroler tervezte meg, aki ekkor már az állami bankjegynyomda alkalmazottja, és a 12 pontot is kinyomtató Landerer-nyomda gépein készítették el. A Kossuth-bankó mesterien megalkotott grafikájával, díszeivel, színeivel világszínvonalúnak számított, azonban csupán egy évig volt forgalomban, mivel a szabadságharc végét jelentő 1849. augusztus 9-ei temesvári csata után az osztrákok mindet lefoglalták, megsemmisítették és nyilvánosan elégették.

A szabadságharc leverését követően a megtorlások nem kímélték Tyrolert sem. A Kossuth-bankók tervezése miatt börtönbe került, s csak sok hetes fogság után engedték szabadon némely előkelőségek közbenjárására. Kiszabadulását követően azonban üzemét lefoglalták, iparengedélyét megvonták tőle. Gyötrelmesen tengődve élte hátralevő napjait. Halálának dátumát sokak 1855-re datálják. A börtönben szerzett tüdővészben hunyt el.

A Kossuth-bankók kibocsájtása és rövid használata nem csak az államcsődtől mentette meg ideiglenesen az országot, de hosszú távon a magyar nemzeti öntudat ébrentartását is szolgálta. Ehhez járult hozzá egy szegény sorsú zsidó családból származó, ám a szabadság, egyenlőség, testvériség elveit híven valló és életét annak szentelő érc- és acélmetsző művész: Tyroler József.

 

 

Források:

Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Szeged, 1988.

Magyar Zsidó Lexikon. Szerk: Ujvári Péter. Budapest, 1929.

Halász Imre: A Kossuth-bankók kora. In: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00105/03385.htm