Jom Kippur, más kiejtéssel Jaum Kippur vagy Jonkipper, az engesztelés napja. A zsidó év nagy napja. Mely nap teljesen az önvizsgálatnak és belső megtérésnek a napja. Legyünk szigorú bírái önmagunknak! Mindent megfelelően csináltunk? Zsidóként éltünk? Eleget tettünk emberhez méltón a kötelességeinknek? Ítéljük meg magunkat! Legyünk szigorúak magunkkal szemben!
Nem elég annyi, hogy mások dicsérnek-e vagy éppen korholnak bennünket. Az Ö-rökkévaló mércéjével próbáljuk meg mérni magunkat! Vajon kiálljuk a „próbát” Előtte? Ne feledjük az Ö-rökkévaló az, akinek a szeretete kimeríthetetlen, irgalma végtelen és örök. Ha úgy érezzük, hogy van miért, kérjünk bocsánatot! Őszintén és egyenesen, valódi megbánással. Embertársainktól és az Ö-rökkévalótól egyaránt. De ne feledjük! Senki nem élhet vissza és nem alázhat meg bennünket, amikor bocsánatkéréssel fordulunk felé. Mint, ahogy mi sem alázhatunk meg senkit, aki őszintén, mély megbánással áll elénk, hogy bocsánatot kérjen! Ha már bocsánatot kértünk, de nem kaptunk választ, akkor még kétszer próbáljuk meg. Ha nem bocsátanak meg nekünk, akkor az attól kezdve már nem a mi sarunk. Erre gondolok, amikor megalázásról beszélek.
Az ember szenved és panaszkodik, az Ö-rökkévalóhoz fordul. Imádkozik, böjtöléssel könyörög, az Ö-rökkévalót kéri, hogy hárítsa el a bajt a feje fölül. Böjt és ima egymáshoz tartozó fogalmak. Ez megjelenik az imáinkban, szokásainkban, mindennapjainkban. A böjtölés lehet kifejezője félelemnek, szorongásnak, netán valamilyen valós veszélytől való rettegésnek. Rettegés a fizikai veszélytől vagy lelki gyötrelemtől. Vagy egyszerre mindkettőtől. Nagyböjtkor, így Jom Kippurkor amikor 25 órán keresztül tilos az étel és italfogyasztás.
Természetesen sok más szabály is vonatkozik ide. Ilyen például a teljesség igénye nélkül, hogy nem hordunk bőrcipőt, nem végzünk munkát, nem élünk házaséletet.
A böjtöt megelőző étkezésnek külön neve van: szeudá máfszeket, azaz elválasztó lakoma, vagy elválasztó étkezés. Érdemes a böjtöt megelőző napokban már odafigyelni a vízivásra, és csökkenteni a koffein valamint az alkohol fogyasztását, mert mindkettő vizet von el a szervezetünktől. Érdemes könnyű, nem túl zsíros ételeket készíteni és azokat feltálalni. Tartózkodjunk a túlzottan sós és fűszeres ennivalók fogyasztásától. Természetesen, hogy mit, miből és mennyit fogyasztunk, mindig tőlünk függ. Több szokás is kialakult e témában. Van olyan, hogy csak egyfajta ételt esznek, például sült húst zöldégekkel. De más szokást követők például egy komplett, hagyományos étkezést tartanak, levessel, második fogással és desszerttel. Ebben az esetben, ha nagyobb adagot készítünk a böjt utáni vacsorához már „csak” melegíteni és tálalni kell az ételt. Én ezt a szokást követem.
Az én menüm a következő lesz:
- Húsleves gazdagon
- Zeller és hamis vadasmártás zsemlegombóccal
- Piskóta (meggyel) és mézes kuglóf
Húsleves gazdagon
Hozzávalók (változó arányban):
- csirke vagy pulykahús (comb, levesaprólék, nyak)
- sárgarépa
- petrezselyem
- vöröshagyma
- paszternák
- karalábé
- zeller
- karfiol
- paprika
- paradicsom
- pár fokhagymagerezd
- kelbimbó vagy egy kis darab kelkáposzta
- pár fej gomba
A zöldségeket megtisztítom és darabolom. A húst megmosom, majd fazékba teszem, mindent egyszerre és hideg vízzel felöntöm. Felforralom, majd kevés hideg vízet öntök hozzá, ezzel megállítom a forrást, és a képződő habot leszedem. Majd sokkal kisebb hőfokon, mintegy csak „pöszörögtetem” a levest. Éppen csak főjön, gyengén forrjon. Ha szükség van rá, a későbbiekben pótoljuk az elfőtt levet. Én ilyenkor mindig hideg vizet öntök hozzá. Befűszerezem a levest, vagyis sózom, borsozom, petrezselyemzöldet, zellerzöldet, házi készítésű ételízesítőt teszek bele és készre főzöm.
Hogy mitől lesz gazdagon? Nos, a levesbetétként kínált tésztától és maceszgombóctól. A főtt húst mártásokkal tálalom.
Hamis vadasmártás
A levesben főtt zöldségeket (mindenből használok hozzá) egy külön edénybe kiszedem és egy kevés lé hozzáadásával pürésítem, azaz egyszerűen leturmixolom. Adok hozzá mustárt, esetleg fokhagymakrémet, kevés cukrot, ha kell, újra sózom és borsozom. Felforralom és további leves hozzáadásával beállítom a mártás sűrűségét.
Zsemlegombóc
Hozzávalók:
- 6 db vizes zsemle
- tojás
- liszt
- só
- apróra vágott petrezselyem
Elkészítés:
A zsemlét felkockázom, és tepsibe téve sütőben megpirítom. A tojásból a liszttel, és ha kell kevés vízzel (én inkább több tojást adok hozzá), sóval és az apróra vágott petrezselyemmel nokedlitésztát készítek. Majd belekeverem a megpirított zsemlekockákat. Kanállal forró vízbe „szaggatom”, ha feljön, pár percet főzöm és kiszedem.
Zellermártás
Hozzávalók:
- 1 db kisebb fej zeller
- liszt
- olaj
- húsleves vagy másodlé
Elkészítés:
A zellert megtisztítom, és nagylyukú reszelőn lereszelem. Egy lábosba olajat öntök és beleteszem a zellert, párolni kezdem, és mikor szép barnás színt kap, meghintem liszttel és felöntöm a húslevessel vagy a másodlével. (Másodlé, mikor kevesebb húslevesünk van, egyszerűen felöntjük vízzel, de mindenképpen forraljuk fel az ételt, amihez felhasználjuk!) Annyit adok hozzá, hogy a kívánt sűrűségű mártást kapjam.
Mézes kuglóf
Hozzávalók:
- 2 tojás
- 1 pohár méz
- 1 pohár cukor
- fél pohár olaj
- 2 pohár liszt
- 1 kávéskanál sütőpor
- 1 kávéskanál szódabikarbóna
- 2 evőkanál kakaópor
- 1 pohár forró víz
A pohár esetünkben 2,5 dl-es.
Elkészítés:
A folyékony hozzávalókat egy tálba tesszük és jól kikeverjük, majd lassú keverés mellett hozzáadjuk a száraz adalékokat. Mikor összeállt a tészta, lassanként hozzáadjuk a forró vizet és tovább keverjük. A tésztát kikent és lisztezett kuglófformába öntjük és 175 fokon 25-30 percig sütjük. Mindenképpen végezzünk tűpróbát, hogy megsült-e a kuglófunk. Mikor kihűlt, porcukorral meghintjük.
Piskóta (olajos)
Hozzávalók:
- 6 db tojás
- 25 dkg cukor
- 25 dkg finomliszt
- 7 evőkanál napraforgó olaj
- fél teáskanál sütőpor vagy szódabikarbóna
- 1 csipet só
Elkészítés:
A tojások fehérjét verjük fel a sóval, majd két részletben adjuk hozzá a cukrot és verjük tovább kemény habbá. Beletesszük a tojások sárgáját, az olajat és a sütőport vagy szódabikarbónát, amivel tovább keverjük, de csak addig, amíg a tojássárga és az olaj teljesen elkeveredik a fehérjében. Végül kanállal óvatosan beleforgatjuk a lisztet, hogy a hab ne törjön meg. Kivajazott, lisztezett tepsibe öntjük, elsimítjuk és 180 fokon, kb. 25 perc alatt aranybarnára sütjük. A sütési idő mindig körülbelüli, hiszen minden sütő más és más.
