„És ez az áldás, amellyel megáldotta Mózes az I-sten embere, Izrael fiait halála előtt.” (V.M. 33/1.) Mi által lett Mózes tanítómesterünk „I-sten embere”?
Ismert, hogy a zsidó írásban nincsenek külön betűk és számok. A héber ABC-ben a betűknek számértéke van. Ez alapján gyakran előfordult, hogy szentírási szavaknak, fogalmaknak számértékük alapján adtak magyarázatot. Ennek a neve Gematria – Számmisztika. Rabbi Moshe ben Maimon (Maimonidész- Rambam 1137-1204) rabbi, orvos filozófus Tóra tudós a „Tévelygők útmutatója” című filozófia művében sok minden más mellett ír a prófétai képességről!
Eszerint, amint a nap más és más módon hat az emberekre, úgy a „Szent Szellem” (Ruách hakódes) emanációja egyeseket kortársai felé emelt, ami által elnyerték kivételes, transzcendentális képességüket és váltak prófétává. Rambam szerint prófétai képességüket a kivételes kevesek, két testrészük az agy-értelem és a szív-érzelem spirituális tisztaságának és szentségének függvényében kapták… Mózes „képessége”, ebben is felülmúlta a többi prófétáét.
Joszef Chajim (1835-1909) Tóra és Kabbala tudós a Gematria mestere szerint Mózes agyának és szívének tisztaságát támasztja alá az egyedülálló „I-sten embere” megnevezés! Az agy (מוח) és a szív (לב) szavak együttes számértéke 86. A „Szent” inspiráció eredete (אלהים) aminek számértéke szintén 86. Így Mózes „agy és szív” tisztasága és I-sten emanációja által lett Mózes „I-sten embere”
Mit is jelent a kifejezés: „I-sten embere”? A megnevezés a tórai szövegen kívül még két helyen fordul elő. A 90 zsoltár első mondata: „Ima Mózestől, az I-sten emberétől” és Józsua könyvében: „…te ismered az igét, melyet szólt az Örökkévaló Mózeshez, I-sten emberéhez.” ( Józs.14/6.)
A két új előfordulási hely két „áldás”:
„Legyen az Örökkévaló Istenünk kelleme rajtunk, kezünk munkáját szilárdíts meg részünkre, kezeink művét – szilárdíts meg azt.” (90.Zsolt. 17.)
„Legyen az élet … sors útján való birtokul, amint parancsolta az Örökkévaló Mózes által!” (II.M. 33/1,)
Milyen lehetett a valóságban ”Mózes, I-sten embere”?
Történt, hogy jemeni király sokat hallott Mózes csodatetteiről. Kíváncsi ember lévén rendkívüli módon felkeltette érdeklődését. Elküldött egy festőt, készítsen róla titokban képet, és hozza el neki, hadd lássa milyen ember. A kép elkészült és a király odaadta a varázslónak, hogy mondja meg, milyen ember az, aki a képen látható? A varázsló nézte a képet, majd mondta, hogy az, akit a kép ábrázol agresszív, kellemetlen, rosszindulatú ember. A király nem értette a dolgot, és még kíváncsibb lett Mózesre. Felkerekedett háza népével, és meglátogatta őt. Mózes fogadta a királyt sátrában és a végén összebarátkoztak.
Ekkor megkérdezte Mózest:
„Nem tudom, hogy a festőm készített rossz képet, vagy a varázslóm tévedett, de én egészen más embernek ismertelek meg, mint amilyenről a szolgám beszélt!”
Mózes így válaszolt:
„Nem úgy van! A művész jó képet festett, és a varázsló is igazat mondott. Én tényleg ilyen ember vagyok, csakhogy én nem akarok olyan lenni.” (Talmud Szota 13b)
